A menekültáradat idején számos befolyásos nyugat-európai értelmiségi, politikus és tollforgató mondta vagy írta, hogy Európa erkölcsi központjává a V4-ek csoportja vált. Vagy éppen ez a baj, ezért kellene megbüntetni, megtörni?
Az új francia államfõ, Emmanuel Macron augusztus végén Közép-Európában és a Balkánon vizitelt. Látogatásával két stratégiai célt követett: új, fiatal francia államfõként átvegye Németországtól a kezdeményezést Európa jövõbeni geopolitikai irányának meghatározására és kísérletet tegyen Közép-Európa, azon belül a Visegrádi Együttmûködés (V4) megosztására. Sõt mi több, a kétsebességes Európa projekt keretében szívesen átnyúlna Magyarország és Lengyelország feje fölött, a gyorsabb sebességû, kemény magba szívesen bevonná Romániát és Bulgáriát.
Feltûnik, hogy a francia államfõ csakis a menekültekkel való bánásmód prizmáján keresztül tekint Európa jövõjébe, miközben számára a periférián elhelyezkedõ országok alázata sem elvetendõ tényezõ. A gazdaság, a törvényesség, az államháztartás helyzetére, a közállapotokra fittyet hányva. Máskülönben azon két balkáni országot, amelyek az Európai Unió forrásainak felhasználása terén kezdetektõl a tagországok listájának legalján kullognak, az európai források felhasználása hatékonysága és a korrupció elmélyülésének tükrében, meg sem szólította volna. Persze, a francia-román szövetség a régmúltból ismert, s máig tart. Mi, magyarok ezt számos történelmi eseményben megtapasztalhattuk, nemcsak 1920-ban.
Világítsuk meg a témát Párizs szemszögébõl. Nagyon merész stratégiai elgondolás volt a befolyási, együttmûködési övezetek átrajzolása egy olyan kezdõ államfõtõl, akinek népszerûsége odahaza megválasztása óta a negyedére zsugorodott össze. Nyilván a munkaügyi és gazdasági reformja miatt. A napokban széles tömegek vonultak utcára Párizsban és másutt, sztrájk bénította meg Franciaországot. Merész mérce olyan gazdasági paraméterek teljesítésének számom kérése a közép-kelet-európai országoktól, amelyeket Franciaország maga nem teljesít. Gazdasága a válság 2008-as begyûrûzése óta sem állt talpra. Gazdasági növekedése jelentéktelen, munkanélkülisége magasabb, mint Magyarországé vagy Szlovákiáé, adóterhei egyre inkább növekednek és elfojtják a gazdaságot. Államháztartási hiánya pedig egyre nõ. A bejelentett sztrájkok száma egyre növekszik, az ország alapvetõ mûködése bénulhat meg. Ilyen körülmények között akarja a fiatal államfõ újrarajzolni Kelet-Közép-Európa térképét, megosztani a Visegrádi Együttmûködést, amely az utóbbi években példásan mûködött. A menekültáradat idején számos befolyásos nyugat-európai értelmiségi, politikus és tollforgató mondta vagy írta, hogy Európa erkölcsi központjává a V4-ek csoportja vált. Vagy éppen ez a baj, ezért kellene megbüntetni, megtörni?
E témakörben nem hallottunk véleményt a választások elõtt álló német kancellártól. Megszólalt azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki az európai unió választási idõszaka félidejében értékelõ beszédet tartott. Beszédében elvetette a kétsebességes Európát (Macronnal szemben) és egysebességes, szövetséges, de gyorsabban haladó unió terveit vázolta fel. Szerinte stratégiai változásokat kedvezõ helyzetben lehet és kell alkalmazni. Brexit után, számos viharral megtépázott állapotában az Európai Unió koránt sincs ma ilyen helyzetben. Hitet tett a bérunió mellet, vagyis az Európai Unió tagállamaiban a bérszinteket ki kell egyenlíteni. Ugyanazért a munkáért, ugyanazon a helyen minden munkavállalónak ugyanannyi bért kell kapnia. Megjegyzem, e javaslatot sem elõnyünkre találták ki. Egyértelmûen a Lajtán túliak javára. Emiatt lohol az európai ballib az egész Európát átölelõ petíció sikeréért.
Más, figyelemre méltó gazdasági fejlemény osztja meg Nyugat-Európát. Németország és Oroszország bejelentette a Nord Stream II gázvezeték megépítését. Az Európai Parlament elvetette az Oroszország és Németország együttmûködésének gyümölcseként megépített, Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték, a Nord Stream folytatását, kibõvítését. Nem ért egyet a beruházás megvalósításával, amely az európai gazdaságot jelentõs mértékben tenné függõvé az orosz földgáztól. Németország álláspontja változatlan, Angela Merkel kiáll a beruházás mellett. Figyeljük majd meg, hogy a németországi választásokat követõen e témában hogyan változik meg a szereplõk hangneme, milyen irányt vesz a megaberuházás terve. Megkockáztatom, hogy megépítik. Ami Szlovákia számára rendkívül kedvezõtlen fejlemény, hiszen a második gázvezeték üzembe helyezésével éves szinten 300 millió euró bevételtõl, tranzitdíjtól esne el.
Úgy tûnik, a francia államfõ kísérlete a Visegrádi Csoport megosztására csupán kísérlet marad. Rendkívül fontos fejlemény lenne számunkra, hiszen Magyarország és Szlovákia egyazon gazdasági és politikai térben maradhat. Nem kell majd attól tartanunk, hogy a Lajtát követõen a Duna lesz az új elválasztó vonal. Hiszen a Visegrádi Csoport létrejöttével a Duna bennünket immár összekötött, minden tekintetben. Ne hagyjuk, hogy mások ezt megváltoztassák!
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
