Bécs körutas városszerkezete, építészeti értékei, stílusa minden város közül a legjobban hasonlít Budapestre.
Évtizedek óta olvasom, hallgatom általam tisztelt és szeretett generációtársaim változatlan véleményét. „Nem volt elég Mohács, nekünk már magasház kell?”
Guy de Maupassant francia író tiszta szívéből utálta az Eiffel-tornyot. Azt utálta a legjobban, hogy Párizs bármelyik pontjáról látni lehetett; nem volt olyan park, étterem vagy kávézó, ahonnan a torony ne „rondította volna” el a látványt. Olyannyira zavarta ez, hogy inkább a torony tetején lévő étteremben ebédelt mindennap, mert így legalább nem kellett néznie Eiffel alkotását. Ez jutott eszembe, amikor a közelmúltban olvastam generációm megszólalásait egy újra aktuális magasházterv ellen. Évtizedek óta olvasom, hallgatom általam tisztelt és szeretett generációtársaim változatlan véleményét. „Nem volt elég Mohács, nekünk már magasház kell?” Mintha ördögtől való dolog lenne 20-30 méterrel magasabbra építeni.
Zavarja-e Budapest város összképét, ha néhány építmény (ház, víztorony, kémény) magasabb az átlagnál? Lett-e már valaki rosszul a SOTE toronyháza megpillantásakor a Nagyvárad téren? Észrevette-e valaki is a műemléki belváros közepén a Kossuth Lajos utca–Szép utca sarkán az évtizedek óta kimagasló 14 emeletes toronyházat?
Tegyünk egy kirándulást a szomszédos Ausztriába. Bécs körutas városszerkezete, építészeti értékei, stílusa minden város közül a legjobban hasonlít Budapestre. Bécsben ma 27, száz méternél magasabb ház tornyosodik, közöttük 220, 171 és 140 méter magas épületekkel. A városban jelenleg tíz további magasház áll tervezés, illetve építés alatt. Ezek közül az egyik egy 24 emeletes, fából készült ház Wien-Aspernben. Bécs főpolgármester-helyettese egy átlagostól eltérő Hundertwasser-ház elleni tiltakozáskor azt mondta, hogy „egy kulturált nagyváros el kell tudjon viselni néhány épületet, ami más, mint a többi.”
A Kopaszi-gát mellett egyedülállóan gondos tervezés-előkészítés mellett egy lakó- és irodaépületekben gazdag és számos szolgáltatást nyújtó új városrész épül egy mindeddig üres telken. Ennek a helyét a városszerkezetben egy függőleges hangsúllyal, toronyházzal javasolták megjelölni a dán Adept várostervezői.
Most ezen vitatkozom régi kollégáimmal és szeretteimmel. Finta József magasháza tizenhat éve a Róbert Károly körút–Váci út sarkára nem volt jó a kollégáknak, ez a mostani sem. Igaza van mindenkinek, hogy megbeszélve többet tudnánk a magasházak természetéről. Ha nem nélkülünk, hanem egyetértésünkkel történne sok minden, az jobb lehetne. Akkor persze az Eiffel-torony sem a teljes párizsi humán értelmiség heves tiltakozása ellenében épült volna fel. Az ellenérvek: magamutogató, vasszörnyeteg, csekély közhasznúság, tönkreteszi a város közepén a városképet. Vajon az UNESCO, amelynek székhelye Párizs, hogyan nyilatkozott volna a mára már turisták millióit fogadó ikonikus toronyról? Kell-e izgulnunk most, vagy nem fogalmaz meg kritikát és nálunk is elkezdődhet egy építési innovációs korszak a világörökségi területen kívül? Megkezdődhet-e az első „kis” magyar magasház építése? (A Lánchíd pesti hídfőjéből nézve pont akkora, mint az Erzsébet híd pilonja.) Avagy sikerül elérni, hogy valami újra NE ÉPÜLJÖN meg?
Szinte látom már a következő népszavazási kezdeményezést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne épüljön semmi, ami nagy?” Ne épüljön világkiállítás, stadion, múzeumi negyed, atomerőmű, vizes vb, magasház. Merjünk kicsik lenni! És ha mi nem merünk kicsik lenni, mert a Fővárosi Közgyűlés elfogadta, a kormány támogatja, próbáljuk meg, hátha külföldi szakértők majd mernek.
Ha majd meglátjuk, hogy az építészek milyen formájú, anyagminőségű toronyházat terveztek, ha kiderül, hogyan illeszkedik a környezetébe, felmehetünk-e a tetejére, ha megtudjuk a fiatalok véleményét, majd akkor vitázzunk tovább! Az építészeti minőség nem függ az épület magasságától. Egy alacsony ház is lehet silány, városképbe nem illeszkedő. Addig pedig, kedves véleményezők, fogalmazzanak pontosabban. Mondják azt, hogy szokatlan, nem értik, nem ismerik, hogy innen nézve kilóg a képből, vagy egyszerűen nem tetszik. De ne mondják, hogy lerombolja a városképet, hogy ártalmas a városnak az a „kis” valami a Gellérthegyen is túl.
A magasház az építés űrtechnológiája. Különleges anyagokkal, különleges megoldásokkal épül. A rendszerváltáskor azt reméltük, egyszer utolérjük Bécset. Huszonhét év után elkezdhetnénk elindulni a méretével és minőségével magasra törekvő építészeti innovációval. Én remélem, hogy nem lesz akadály, és megépülhet a mi magasházunk is, amelynek tetején javasolnék egy éttermet is létrehozni, hogy az igazán ellenzők egy jót tudjanak ebédelni.
Fegyverneky Sándor
A szerző korábbi országos főépítész, a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosának tanácsadója
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
