97 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 28-án, délután fél 3-kor esett el Ágfalván a katolikus templom előtti téren a nyugat-magyarországi felkelés első hősi halottja, a kecskeméti születésű és illetőségű felkelő, Baracsi László, akinek hősi halála helyszínén ma is emlékmű áll, hőstettére egy utcanév is emlékeztet Ágfalván.
Missuray-Krúg Lajos „A nyugatmagyarországi felkelés” című könyvéből tudjuk a következőket:
„Szegény Baracsi egész éjszaka ott feküdt az árok partján vérébe fagyva. Másnap Schultz Ödön, a túszul letartóztatott evangélikus esperes és országgyűlési képviselő Steiner József katolikus plébánossal együtt hívatták a kisbírót (aki veszedelmes hazaáruló hírében állott; később a felkelők halálra keresték, de megszökött az osztrákokkal együtt!) és förtelmes káromkodásai dacára utasították, hogy azonnal szállítsák a szerencsétlen embert a halottaskamrába. Kikutatták zsebeit. Semmi igazolvány, írás nála! Egy nem névre szóló fényképésznyugta Kecskemétről – minden papírja.
Ilyen esetekben, amikor egy ismeretlen ember személyazonosságát megállapítani nem lehet, a törvény intenciója értelmében a község nagyobb többségű egyházának papja temeti el az illetőt.
Így augusztus 30-án délelőtt 10 órakor Scholtz Ödön evangélikus esperes temette el a római katholikus Baracsit. Az osztrák megszállók előzőleg kidoboltatták, hogy a temetésen senkinek résztvennie nem szabad: a lelkészen, Parth Gyula evangélikus igazgató, kántoron és a koporsót vivő négy emberen kívül.
Scholtz esperest két osztrák csendőr kísérte még a temetőbe is. Az osztrák csendőrök jóízlésére vall azonban, hogy a parancs ellenére, a papi talárra való tekintettel, a szertartás ideje alatt levették puskájukról a szuronyokat.
Kecskemét város közönsége 1928-ban díszes emlékművet állíttatott azon a helyen, ahol halálos fejlövéstől találva, arcra borult a Nyugat-magyarországi felkelés első áldozata. Az ágfalvi temetőben pihen. Síremlékén: „Baracsi László a hazánk és vármegyénk nyugati határainak önfeláldozó védelmében 1921 aug. hó 28-án Ágfalván hősi halált halt kecskeméti felkelő emlékének hálás kegyelettel emeltette Sopron vármegye közönsége.”
Bossányi Árpád pápai kamarás, a felkelés első hősi halottja sírja felett 1929. szeptember 8-án többek között ezeket mondotta:
„- A hely, ahol állunk, kicsi pont, de – határkő egy nemzet életében. Baracsi László! Ki vagy te, kinek sírjába millió sóhaj száll, kinek fejfája fölött imádság és áldás ölelkezik, kinek emléke előtt egy ezeréves múltú nemzet leborul, kihez elzarándokoltunk mi, bús magyarok, hogy áldott poraid fölött sírjunk és belekacagjuk a vigasztalan éjbe, hogy: lesz, lesz, atyáink Istenére esküszünk, hogy — lesz magyar feltámadás!
Baracsi László! Ints minket, hogy minden magyarra szükség van, hogy nyolcmillió magyarnak egy táborban a helye. Mondd meg nekünk, hogy aki a sorokat bontogatja és a magyar közé éket akar verni, az hazaáruló. Mondd meg nekünk, hogy ha a hatalmat nem a haza javára, hanem önzőn gyakoroljuk, ha kincseinket nem a haza oltárán kamatoztatjuk, hanem rajtuk élvezeteket habzsolunk, ha a vezérek csak másokat akarnak fegyelmezni és önmagukat nem tudják és nem akarják fegyelmezni, akkor a szomorú jelen csak egy dicstelen, gyalázatos vég kezdete. Mondd meg nekünk, hogy a pattogó jelszavak, fényes szónoklatok, pompa és díszkardok csattogása lenne csak munkaprogramunk és nem a te példádat követnők, aki tettekkel mutattad meg, hogyan kell a hazát szeretni és melyik út vezet a feltámadáshoz, ó mondd meg nekünk, hogy akkor mégsem lesz magyar feltámadás!
Baracsi László, te csak mondd, mondd nekünk ezeket és állj őrt tovább is itt nyugat határin.
Én meg azt mondom neked, hogy lesz, lesz magyar föltámadás! Megnyugtatom ellenségeinket: ez nem harci riadó, mert mi nem fegyverkezünk véres háborúra, ezt az egy háborút mi vér nélkül akarjuk megvívni és fogjuk megnyerni.
Hej, felkelők, lelkem testvérei, régi bajtársak! Ha minden magyar lélekben az a lelkesedés élne, amely titeket akkor fűtött és változatlanul most is a szemetekben lobog, – akkor már közelebb volnánk, akkor már egészen közel volnánk!”
Maderspach Kommandó
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »