Egy 9000 évvel ezelőtt élt tizenéves lány arcát rekonstruálta egy nemzetközi kutatócsoport. Az Avginak elnevezett lány a mai Görögország középső területén élt. A régió lakói ekkoriban kezdtek átállni a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdasági termelésre.
Avgi neve magyarul azt jelenti, Hajnal. A régészek azért ezt a nevet választották, mert Avgi a civilizáció hajnalán élt. Arról a kutatók nem tudnak érdemi információval szolgálni, hogy a lány hogyan élt és halt meg, arról azonban viszonylag pontos képet adtak, hogyan nézhetett ki.
Avgi arcát az Athéni Egyetem kutatói pénteken, az Akropolisz Múzeumban „tárták” a nyilvánosság elé. Vonásai rekonstruálása nem volt kis feladat. Az endokrinológusok, ortopéd orvosok, patológusok és radiológusok közreműködésére is szükség volt ahhoz, hogy a szakértők pontos képet kapjanak a több ezer évvel ezelőtt élt lány kinézetéről. A munkálatokat Manolisz Papagrigorakisz ortodontológus (a fogszabályozás szakértője) vezette, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy bár a csontok alapján úgy tűnik, Avgi egy 15 éves lány volt, fogsora arra utal, hogy 18 éves volt, plusz-mínusz egy év.
Az egyetem az orvosi csapat mellett Oscar Nilsson svéd régész-szobrásszal is együtt dolgozott, aki ilyesfajta rekonstrukciókra szakosodott. Pályafutása során már annyi, több évvel ezelőtt élt embert arcát „keltette életre”, hogy kedvenc időszaka is van: a kőkorszak, mivel hosszú évezredeket ölel fel, nem úgy, mint korunk, külsőleg mégis rendkívüli módon hasonlítunk az akkor élt emberekre – fejtette ki az archeológus-művész.
Avgi koponyáját 1993-ban fedezték fel a Theopetra-barlangban, a mintegy 130 ezer éve lakott Thesszáliában. A kutatók elsőként CT-szkennerrel mentek végig a koponyán, majd egy 3D nyomtatót használtak fel a CT-eredmények materializálása érdekében. Ezt a másolatot ékekkel erősítették meg, amelyek tükrözték a hús vastagságát annak bizonyos anatómiai pontjain. Ez lehetővé tette Nilsson számára, hogy izomról izomra kidolgozza Avgi arcát. Míg egyes vonásait a koponyavizsgálatok alapján állapították meg, másokat, mint bőre jellegzetességeit és a szeme színét a régió lakóinak vonásaira alapozták.
Nem ez az elő eset, hogy Papagrigorakisz, Nilsson és az Athéni Egyetem közösen „kelt életre” egy évezredekkel ezelőtt élt embert. 2010-ben egy 11 éves athéni lány, a Kr. e. 430 körül élt Myrtis arcát rekonstruálták. Myrtis a Kr. e. 5. századbeli Athénon végigsöprő tífuszjárványban halt meg. Mint látható, az Avgi és Myrtis élete között eltelt, közel 7 ezer éves periódus alatt egy lány arcvonásai jelentősen finomodtak.
„Avginak nagyon egyedi, nem kifejezetten nőies koponyája és vonásai vannak. A gyermek Myrtis vonásai egyáltalán nem különböznek a mai gyerekek jellegzetességeitől. Miután számos kőkorszaki nő és férfi arcát rekonstruáltam, úgy vélem, néhány arcvonás idővel eltűnt vagy finomodott. Általánosságban elmondható, hogy mi, mai férfiak és nők kevésbé nézünk ki férfiasan.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
