Idén október 5-én volt a 60. évfordulója annak, hogy a kubai vezetés nyíltan elismerte: az ország kommunista.
Kuba az egyik olyan ország, ahol a Szovjetuniótól függetlenül lett kommunista rendszer.
1965. október 5-én lett az összes kubai politikai párt betiltva, kivéve egyet, a Kubai Szocialista Forradadalom Egyesült Pártját, mely ezen a napon átnevezte magát Kubai Kommunista Párttá.
Egyébént létezett már korábban is Kubai Kommunista Párt, még 1925-től, de az, a kubai forradalom 1959-es győzelme után be lett integrálva a győztes forradalmi mozgalomba. Érdekesség: a kezdetekben a kubai kommunisták ellenezték a forradalmat, csak a végső szakaszba álltak át, az ok: Castróék mozgalmát a kommunisták kezdetben polgári erőnek tekintették, így marxista alapról nem támogatták.
Az események sorozata:
- 1959. január 1.: győz a forradalom, a kubai elnök (Batista) elmenekül az országból, aminek hatására a teljes megmaradt állami apparátus átáll,
- 1961. április 16.: Castro bejelenti, hogy a forradalom irányvonala szocialista,
- 1962. március 26.: a forradalmat támogató szervezetek egyesüléséből megalakul a Kubai Szocialista Forradalom Egyesült Pártja,
- 1965. október 5.: Castro bejelenti, hogy a forradalom célja marxista-leninista, a Kubai Szocialista Forradalom Egyesült Pártja átnevezi magát Kubai Kommunista Párttá, minden más párt betiltásra kerül,
- 1976. április 15.: az új kubai alkotmány kimondja, a Kubai Kommunista Párt az ország vezető ereje,
- 2002. január 1.: alkotmánymódosítás kimondja, Kuba szocialista rendszere örökös és megváltoztathatatlan.
Persze minden egyes lépésnek volt előzménye.
Az 1961-es szocializmus bejelentés előzménye a sikertelen Disznó-öbölbeli akció, amikor kubai ellenzékiek a CIA segítségével partra szálltak Kubában, a hatalom megdöntése céljából. Az akció azonban totális kudarccal végződött, a CIA nem adott teljes körű segítséget diplomáciai okokból, a harcosok pedig felkészületlenek voltak, hozzáértésüket lelkességgel igyekeztek pótolni. Továbbá, a titkosság se volt magas fokú, mert szovjet hírszerzés megtudta az akció előkészületeit, s az infót továbbította Havannába. Ezen kívül Kennedy leállította az előzetesen ígért légi támogatást, nem akarván az USA teljeskörű részvételét. Így a kubai vezetéshez hű erők 3 nap alatt likvidálták az egész akciót. Hírértékben pedig mindez csak erősítette a kubai vezetés legitimációját.
Az 1965-ös kommunizmus nyilatkozat előzménye pedig Che Guevara távozása Kubából. Che Guevara addig a kettes számú vezető volt, tehát Fidel testvérét is megelőzte. A Szovjetunió viszont nem volt hajlandó teljes támogatást adni Kubának, míg Che benne van a vezetésnek. Ennek oka Che szovjetellenessége: Che balról támadta a szovjet rendszert, azaz hogy az nem eléggé kommunista. Miután Che lemondott, majd távozott az országból, immár megnyílt a lehetőség a teljeskörű kubai-szovjet barátság előtt. A jelképes pártátnevezés biztosította a szovjet elvtársakat: ezentúl Kuba a „helyes”, szovjet úton fog haladni, nem Che délibábos, trockista ízű útján.
2002 előzménye pedig nyilvánvaló: a szovjet kommunizmus vége. Castróék el akarták kerülni, hogy a szovjet összeomlás hasonló eredményt érjen el Kubában is, s ezt sikeresen el is érték: a szovjet reformok, majd az összeomlás nem okoztak soha hasonlót Kubában. Ennek megkoronázása lett az „örökké szocializmus” alkotmányos szöveg.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
