6 tudományos tévhit, amit mindenki igaznak hisz

6 tudományos tévhit, amit mindenki igaznak hisz

Vannak olyan, a természetre vagy éppen az állatvilágra vonatkoztatott, tudományos, vagy legalábbis annak hangzó állítások, amelyeket az emberek többsége valamiért automatikusan igaznak gondol – pedig nem azok. Az alábbiak éppen ilyenek.

Népszerű közvélekedés például, hogy a kaméleonok a környezetükhöz hasonulva képesek változtatni a színüket – pedig nem így van. A Brightside tudományos tévhiteket megcáfoló cikkéből is kiderül, hogy a kaméleon színe az érzelmi állapotától függ, és akkor változtatja meg, ha fél – például ha valaki kézbe veszi, vagy harcba keveredett egy másik példánnyal. Hathat még az állat színére a hőmérséklet, a fény és egy nőstény példány jelenléte. A kaméleon egyébként görög eredetű szó, és “földi oroszlán” a jelentése – írja a Házipatika.com.

Az sem igaz, hogy a világ legnagyobb méretű élőlénye a kék bálna. A világ legnagyobb élőlénye valójában egy gomba, aminek a neve Armillaria Ostoyae.

Hírdetés

Gyakran szoktuk mondani, hogy a csótányok túlélnének még egy atomrobbanást is, de ez sem igaz. Valóban régebb óta élnek, mint az emberi faj, és nagyon nehéz őket elpusztítani, ugyanakkor egy 1959-es tudományos kísérlet bebizonyította, hogy az első rovarok között lennének, amelyek elpusztulnának egy nukleáris katasztrófa esetén.

Az sem igaz, bármennyit is hallottuk gyerekkorunkban, hogy ha sok répát eszünk, akkor jobban fogunk látni. A sárgarépában sok az A-vitamin, ami valóban jót tesz a látásnak, de ebből sok van a sárgabarackban, az áfonyában, vagy a spenótban is. Akármennyi répát eszünk, nem fogunk jobban látni a sötétben, legfeljebb besárgul tőle a bőrünk.

Az, hogy az egészségünk érdekében napi 8 órát kell aludnunk, szintén nem feltétlenül igaz. 2004-ben egy Daniel Kripke nevű professzor publikált egy cikket, amelyben azt állítja, hogy azok a felnőttek, akik napi 8 órát alszanak, fiatalabban halnak meg, mint azok, akik 6 vagy 7 órát. A tanulmány elkészítéséhez 6 éven át vizsgálódott és 1,1 millió ember adatait elemezte.

Az sem igaz, hogy ha lenyelünk egy rágógumit, akkor az 7 éven át marad a gyomrunkban. Ha lenyelünk egyet, a gyomorban lévő savak, folyadék és az emésztőrendszer mozgásai közösen dolgoznak azon, hogy lebontsák a rágógumit. Azok a rágóban lévő vegyi anyagok, amik nem bomlanak le teljesen, ugyanazon az úton és módon távoznak a szervezetünkből, mint bármilyen elfogyasztott étel – a széklettel a végbélen keresztül. És legkevésbé sem telik 7 évbe a folyamat.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »