’56-ról – kicsit másképpen

’56-ról – kicsit másképpen

A héten egy izgalmas, baráti hangulatú könyvbemutatón voltam – no, nem azért volt izgalmas, mert az én novellám is szerepelt a „Kezében szabadság” c. ötvenhatos antológiában, hanem azért, mert egy sci-fi íróközösség írásai szerepeltek a kötetben.

Könyvbemutató hatkor, fél kilenckor az úri közönség táncol

Mert ’56-ról beszélni nagyon nehéz úgy, hogy a pátosz se tegye hiteltelenné, olyan dolgot mondjunk el, amit már nem hallottunk ezerszer és úgy mutassuk be az események hőseit, hogy ne essünk a deheroizálás csapdájába. Számomra alapigazság, hogy ’56-ban sem csak tiszták, hősök, szentek éltek Magyarországon, valószínűleg ugyanolyan „átlagos” emberek – mégis, amikor a hétköznapok történelmi időkké váltak, a hétköznapi emberek képesek voltak mindent eldobni a hazáért és a szabadságért.

Ennek a könyvnek az volt az alapötlete, hogy az 1956-os forradalmat a kalandirodalom könnyedségével kezelve, olvasmányos, izgalmas történeteket adjunk az olvasók kezébe. Hogy bevonjuk az olyan fiatalos, korszerű gondolkodású társainkat, akik talán ezt a témát túl zordnak, fájdalmasnak, érinthetetlennek vélve nem olvasnának ilyesfélét. Sokan vannak az intelligensek, akik sorozatokat, akciófilmeket néznek, akcióban dús kalandregényeket olvasnak és az pedig nekünk, íróknak a felelősségünk, hogy ez a nagyszámú közönség kapjon a kezéhez a saját kultúrköréből és történelméből táplálkozó szórakoztató irodalmat.

A novellák nagy része meg is felel ennek az alapvetésnek, annak ellenére, hogy az írók elkötelezett tisztelettel bánnak a témával. Ez a tisztelet feltétlenül szükséges, mert 1956 megünneplése a szerkesztő megítélése szerint a legaktuálisabb ünnepünk.

Augusztus huszadika talán a legerősebb szimbólumokat hívja elő, Március 15 és az októberi Aradi Vértanúk Napja a nemzet legfordulatosabb, mostanra romantikussá érlelt eseményeit idézi, de az 1956-os forradalomra való megemlékezésünk az, ami a bennünk élő forradalmárt megszólítja.

Az összes igazságtalanság, ami a nemzettel történt, az minden magyar emberben növeszt egy kis forradalmárt és, hogy ez valóság, hogy ez a forradalmár elő is bújhat bármelyikünkből, arra emlékeztet ez az ünnep. Ráadásul nem a történelem ködén keresztül sejlenek fel holmi kardozó papírmasé figurák, hanem azokban a házakban, a tereken harcolnak, amelyekben most is élünk. Nagyanyáink, nagyapáink, vagy éppen a szüleink vívták az elnyomók elleni forradalmat, ha nem is feltétlenül ők fogták a fegyvert, vagy a benzines palackot, de benne voltak minden percében. Akinek olyan szerencséje van, hogy valamelyik felmenője éppenséggel fegyverforgatója volt az eseményeknek, és az illető még hajlandó is volt mesélni, az járt a legjobban.

 

Tehát, ha azt vesszük alapul, hogy viszonylag kevesebben lapozzák ezt a könyvet azok, akiknek a legsűrűbb izgalmakat elmesélték, és (sajnos) kihalásos alapon még kevesebben olvassák olyanok, akik maguk is forradalmárok voltak ’56-ban, akkor maradunk mi. Az olvasók és az írók, aki képesek előbbieket történetekkel ellátni. Az első bekezdés szerinti, izgalmas, akciódús forradalmi történetekkel.

Azt pedig bocsássa meg az olvasó, hogy az itt következő novellák nagy része nem ígér happy end-et, hiszen a múltat megváltoztatni, még mi, írói alkotói hatalommal bíró szerzők sem akarjuk. Képesek lennénk (néhányan az antológia írói közül sci-fivel is foglalkozunk), de itt jön képbe az említett, téma iránti tisztelet: nem átírni akarjuk a történelmet, hanem a saját, életigenlő, hazát szerető és fantáziadús képességeinkkel bemutatni.

 

A kötet szerzői és műveik:

 

Albert Tamás: Memento mori

Andy Baron: Elvtárs, maga bácsi lett!

Eliza Beth: Félek

Brunner Tamás: Kötődések

Bukros Zsolt: Végállomás

Cabe Ferrant: Tuti titkos terv

Rozványi Dávid: Bridzs, mindhalálig

Sági Veronika: Túl szép az álom

Trux Béla: A kereszt

Villax Richárd: Véres csók

 

A könyv megrendelhető a kötet facebook oldalán.

The post ’56-ról – kicsit másképpen appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »