A baloldal több olyan politikust is bejuttatott a frissen megalakuló Országgyűlésbe, akik a választók bizalmát láthatóan nem élvezik, s valójában koloncként lógnak a magyar közéleten.
Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
A Mediaworks Hírcentruma bemutatja az öt legbotrányosabb, listán bejutott baloldali politikust. Melléjük két olyan DK-s képviselő is került, akiket eddig a választópolgárok semmire sem tartottak alkalmasnak.
Akár a baloldali szavazóknak kiosztott pofonként is értelmezhető, hogy a DK-s Gréczy Zsoltot a közös baloldali lista befutó helyére tette a Gyurcsány-koalíció. A párt egykori szóvivője ugyanis alig két évvel ezelőtt kényszerült távozni az Országgyűlésből és a nyilvánosságból, miután obszcén, szexuális tartalmú képsorozat került nyilvánosságra róla. Akkor Gréczy a parlamenti mandátuma mellett lemondott a Főtáv-Komfort Kft. felügyelőbizottsági tagságáról is, ám Gyurcsány Ferenc már tavaly ősszel megint feladatot – és pénzt – adott neki. Ezzel együtt nyilván nem véletlen, hogy egyéni választókerületben idén nem indították
Gréczyt, akinek a 2019. decemberi botránya és annak szürreális körülményei a mai napig köznevetség tárgyát képezik.
Forrás: Origó
Mindazonáltal Gréczy Zsolt korábban sem számított a közvetlen választások nagy favoritjának. A 2014-es önkormányzati voksoláson a Demokratikus Koalíció polgármesterjelöltjeként Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben mindössze a voksok 15 százalékát adták rá a szavazók.
Gréczy rehabilitációját minden bizonnyal a háttéremberként nyújtott szolgálatai indokolhatják. A politikus 2007-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon kormányfői kabinetjében dolgozott kommunikációs főtanácsadóként, s az Origó közérdekű adatigénylésére a DK nem tagadta, hogy Gréczy Zsolt a botránya után továbbra is tanácsokat adott a pártnak.
Márki-Zay Péter a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjeként arról beszélt a választási kampányában, hogy náluk a fasisztáknak és a kommunistáknak is helyük van. Ezt az állítását ragyogóan alátámasztja, hogy Z. Kárpát Dánielnek nemhogy befutó helyet garantáltak a közös listán, de az első tíz jelölt között szerepelt, közvetlenül Gyurcsány Ferenc után. A Jobbik alelnöke a párt legszélsőségesebb politikusai közé tartozik, s nemrégiben került elő egy olyan felvétel, amelyen Z. Kárpát náci módra tiszteleg. Ez még a tengerentúlon is nagy port kavart, hiszen az amerikai The Jewish Voice nevű portál idén márciusban Régi Jobbik új palackban címmel jelentetett meg egy írást, amelynek a szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy
amíg olyan náci karlendítést végző és antiszemita kijelentéseket tevő politikusok vannak a pártban, mint Z. Kárpát Dániel, addig a Jobbikban továbbra is problémát jelent az antiszemita gondolkodás.
Z. Kárpát korábban egyebek mellett azt is hangoztatta, hogy Izrael felvásárolná Magyarországot.
Z. Kárpát Dániel. Forrás: Rumble
Talán nem véletlen, hogy Z. Kárpát nem indult idén egyéniben, a politikus ugyanis eddig még soha nem kapott közvetlen felhatalmazást a választóktól. A 2010-es választáson még megmérette magát Budapest 4. számú egyéni választókerületében, ám mandátumot csak listáról tudott szerezni. A két következő ciklusban is maradt ennél a megoldásnál, egyéniben már meg sem próbálkozott, s a tavaly őszi előválasztáson sem vett részt.
Molnár Zsolt az egyik legellentmondásosabb politikus az MSZP-ben. Korrupciós botrányba is keveredett: az eddigi, vallomással alátámasztott információk szerint negyvenmillió forintnyi vesztegetési pénzt vett át a Képviselői Irodaház melletti Olimpia Parkban 2019 második felében. Az összeget a képviselő Fuzik Zsolttól kapta, aki a SYS IT Services Kft. egyik vezetője volt. A társaság és a hozzá kapcsolódó cégek mintegy 19 milliárd forintnyi fiktív számlát állítottak ki, amelyből vesztegetési pénzeket fizettek, és a cégvezetők saját zsebébe is jutott. Molnár az MSZP befolyásos budapesti politikusa, és ilyen minőségében annyit ígért a kenőpénzért cserébe, hogy nem támadja meg a SYS IT által elnyert informatikai tendert.
Karácsony Gergely, az Együtt–PM akkori társelnöke és Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke a Republikon Intézet Kampány 2014 című konferenciáján a budapesti Gödör Klubban 2014. február 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja, karrierje során mindig területi vagy országos listáról jutott be a Parlamentbe, egyéni választókerületben sosem mérette meg magát.
Érdekesség, hogy a politikus 2002-ben került közel az MSZP-hez, Horváth Csaba akkori II. kerületi polgármester stábjához csatlakozott. Horváth Csaba a közelmúltban szintén belekeveredett egy korrupciós botrányba, ő a zuglói parkolási feketepénzekből kaphatott.
Jakab Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének pártja könyvelhette el talán a legnagyobb bukást: mintegy egymillió szavazót veszített el 2018 óta. Jakab azonban ezért nem vállalja a felelősséget, közéleti pályája is inkább a botránykeltésről, semmint a megfontolt politizálásról szól.
Rögtön első parlamenti felszólalásával botrányt kavart, miután arról beszélt a Fidesz- és a KDNP-frakcióra mutatva, hogy „ennyi bűnöző előtt még sosem beszéltem”. Kövér László házelnök rendre utasította a képviselőt, de ez nem hatott. Jakab később is igyekezett Gyurcsány bohócaként minél több botrányt kelteni, olyan is volt, hogy krumplit lóbált, egy alkalommal beleült a kormányfő parlamenti székébe is.
Jakab Péter szavaz az április 3-i választáson. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Jakab az Országház falain kívül is okozott már botrányt, elég csak arra az esetre gondolni, amikor a jobbikosok egy építkezésen készítettek videót, akadályozva ezzel a munkásokat feladatuk elvégzésében. Miután az egyik nehézgépjármű vezetője közel tolatott a pártelnökhöz, Jakab Péter veréssel fenyegette meg a férfit. De sokakban megragadhatott az a sajtóinformáció is, mely szerint Jakab nagyon ritkán lakik az Országgyűlés által neki bérelt ingatlanban, helyette viszont rendszeresen kabinetfőnöknőjének otthonában tölti az éjszakát.
Jakab Péter sem az a típus, aki sorra nyerné a választásokat. A 2018-as voksoláson alul maradt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. választókörzetben, ám listáról bejutott az Országgyűlésbe. A tavaly baloldali előválasztáson pedig csúfosat bukott, a miniszterelnök-jelölti pozícióért induló öt jelöltből csupán a negyedik lett.
A DK egészségpolitikusa most került be első ízben az Országgyűlésbe, kijelentéseivel azonban már nagypolitikai szerepvállalása előtt botrányt tudott kelteni. A koronavírus-járvány alatt Komáromi Zoltán volt az egyik olyan baloldali megszólaló, aki olyan kijelentéseket tett, amelyek megingathatták az emberek vakcinába vetett bizalmát. Márki-Zay egészségügyi programírója a keleti vakcinák ellen kampányolt, amikor az ATV egyik műsorában arról beszélt, hogy kizárólag kínai leírást kapott a kínai vakcinához, amellyel érzékeltette, hogy nem biztonságos annak beadása. Később arról is beszélt, hogy egy kollégája arról küldött neki fotót, hogy lejárt szavatosságú vakcinát kapott. Miután a műsorvezető felhívta figyelmét, hogy mondandójával elriaszthatja az embereket az oltástól, Komáromi annyit mondott, hogy az általa bemutatott gondok csak a háziorvosok problémái, tagadva ezzel az őt ért vádat. Komáromi Zoltán ezek mellett arról is biztosított mindenkit, hogy nem ért egyet azzal, hogy bármilyen vakcina jobb, mint a betegség.
A kijelentésből akkora botrány lett, hogy még a Magyar Orvosi Kamara is etikai eljárást helyezett kilátásba ellene.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és Komáromi Zoltán. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Komáromi Zoltán máskor a Heti TV-ben úgy vélekedett, hogy a kormány úgy próbál meg „kitolni” a baloldali vezetésű önkormányzatokkal, hogy orosz és kínai vakcinákat küld nekik. Tehát a DK szakpolitikusa szerint kitolás az orosz és kínai vakcina.
Komáromi nemcsak az oltásellenessége miatt került be a hírekbe, hanem amiatt is, mert támogatólag beszélt a vizitdíjról. Év elején a választási kampány hajrájában egy lapinterjúban úgy fogalmazott: „2007-ben a vizitdíj egy jó eszköz volt arra, hogy a túlterhelt ügyeleteket, háziorvosi és járóbeteg-ellátásokat a kapacitások jobb kihasználására sarkallja. Gondoljunk bele, hogy ez egy háziorvosi praxisban 180-200 ezer forint pluszt jelentett havonta. Csökkent a zsúfoltság is, viszont sokkal több beteget tudtak ellátni.” Komáromi más meghökkentő állítást is tett, egy alkalommal lényegében azt fejtegette, hogy ingyenes egészségügy nem létezik.
Kálmán Olga bukott televíziósként vállalta nyíltan addig is egyértelmű pártszimpátiáját, és szállt be a politikába. Hosszú ideig az ATV, majd a szakmában hallatlanul magas fizetésért, Simicska Lajos hívására a baloldalra tolt Hír TV alkalmazásában állt, de politikai elfogultsága sokak számára már korábban, 2006 után nyilvánvaló lett. Ő készítette az egyik első magyarázkodós interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel az őszödi beszéd kiszivárgása után, és egy későbbi adásban rendkívüli módon sajnálta a 2006. október 23-i brutális tömegoszlatás során megsebesült rendőrlovakat. A műsorába számos kormánypárti politikus is elment, akiket vehemensen kérdezett különböző témákban.
Ellenben a stúdióban rendszeresen megjelenő Gyurcsány Ferencet nem próbálta meg sarokba szorítani. A DK elnökével hosszú percekig tudott beszélni mindenfajta bizonyíték nélkül Orbán Viktor nem létező külföldi bankszámláiról. De a börtönből frissen szabadult Czeglédy Csaba is azonnal Kálmán Olga műsorába sietett.
Kálmán Olga és Gyurcsány Ferenc. Forrás: Facebook
Ám nemcsak a Gyurcsány-pártnak tett szívességeket. A baloldali műsorvezető a munkája során látványosan megszerette az addig általa is szélsőjobboldalinak tartott Jobbikot, és heti rendszerességgel interjúvolta Vona Gábort a Hír TV-ben. A 2018-as választási kampányban a szakma szabályait megszegve a műsort is átengedte a jobbikos pártelnöknek, aki a kamerába nézve becsületsértő szavakkal üzenhetett Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnöknek. Kálmán a Hír TV-től a 2018-as baloldali kudarc után távozott, amikor Simicska eladta médiaérdekeltségeit. Képernyőn azóta nem, csak Gyurcsány Ferenc oldalán jelent meg.
Kálmán Olga politikusként eddig minden megméretésen alulmaradt – igazából valódi szavazásig el sem jutott. 2019 júniusában jelentették be, hogy a Demokratikus Koalíció őt indítja a főpolgármesteri előválasztáson. Végül alulmaradt Karácsony Gergellyel szemben, ám Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes mellett kapott állást a budapesti városházán, főtanácsadói minőségben. A 2021-es előválasztáson Tordai Bencétől kapott ki, így egyéni választókerületben nem indulhatott, a baloldal országos listájáról azonban bejutott az Országgyűlésbe.
A baloldali listáról a parlamentbe beprotezsált politikusok közül Gy. Németh Erzsébet különös rekordot tart: bár számos választáson elindult a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben, egyik alkalommal sem nyerte el a szavazók bizalmát. A jelenlegi, humán területekért felelős főpolgármester-helyettesi tisztségét – amelyben nehéz lenne emlékezetes teljesítményt említeni tőle – szintén egy vesztes jelöltség után kapta Gy. Németh. Erre a posztra Karácsony Gergely nevezte ki, miután a 2019-es önkormányzati választáson alulmaradt a fideszes Horváth Tamással szemben a XVII. kerület polgármesteri székéért folytatott versenyben.
Gy. Németh Erzsébet. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Gy. Németh ugyanott indult a városvezetői tisztségért 2014-ben is, ám akkor az azóta elhunyt Riz Levente (Fidesz) ellenében szenvedett megsemmisítő vereséget: a DK jelöltjeként a szavazatok nem egész húsz százalékát kapta meg. Még ennél is csúfosabb kudarca volt, amikor 2002-ben az MSZP főpolgármester-jelöltjeként a szavazatoknak mindössze 13,17 százalékát gyűjtötte be, amivel csak a harmadik helyen végzett Demszky Gábor és Schmitt Pál mögött. A választási leszereplései ellenére Gy. Némethnek mindig újból bizalmat szavazott a pártja – előbb az MSZP, majd a DK –, és az önkormányzati szférában már szinte minden vezető tisztséget betöltött három évtizedes politikai pályafutása alatt. Már az 1990-es években a Fővárosi Közgyűlés tagja volt az MSZP színeiben, 2000-ig pedig frakcióvezető-helyettes, majd 2000 és 2006 között frakcióvezető volt.
Gy. Németh a parlamentben sem lesz újonc, hiszen 2002 és 2010 között két ciklust is lehúzott, akkor ugyancsak listás helyről jutott mandátumhoz. A Gyurcsány-kormány alatt, 2008-ban az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöki tisztségét bízták Gy. Némethre. A baloldal 2010-es bukását követően pedig a DK-hoz csatlakozó politikust ismét a fővárosi közgyűlésbe delegálta pártja.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
