4000 éves táblák bizonyítják a Mezopotámiában működő magas szintű bürokráciát. Az ősi sumer hagyományokat az akkádok fejlesztették tovább.
2023-ban brit és iraki régészcsoport döntő jelentőségű felfedezést tett Ningírszu, az ókori Sumer egyik legfontosabb városa helyén. A mai Dél-Irak területén fekvő településen talált leletanyag, a történelem első birodalmának, az akkádok birodalmának igazgatásáról szolgál információval. Több mint 200 agyagtábla és mintegy 50 hengeres pecsét került elő, amelyek részletes tanúbizonyságot adnak a bürokratikus rendszerről. Ez volt 4000 évvel ezelőtt Mezopotámia hatalmi struktúrájának alapja.
A további kutatások azt is megerősítették, hogy a táblák nem egyszerűen elszigetelt dokumentumok, hanem hatalmas állami archívum részei – tudósít a muyinteresante.com. Az ékírással írt feliratokból kiderül, hogy az akkád adminisztráció miként vezetett aprólékos nyilvántartást a vagyonról, az erőforrásokról, feljegyezték a tranzakciókat. A kutatók a központosított állam egyik legkorábbi megnyilvánulásának tartják az adminisztratív ellenőrzést, ami a modern kormányok számos gyakorlatának előképét hordozta.
Lelet Ningírszúból
Ningírszu (modern arab nevén Telloh) jelentős sumér város volt. A kultikus központot, ami Ningírszu isten akinek nevét viselte, Kr. e. 2300 körül Sarrikín akkád király foglalta el. Egyesítette az irányítása alatt álló mezopotámiai városállamokat, és létrehozta – a történészek szerint – az első világbirodalmat.
A felfedezett táblákat olyan épületben ásták el, amely a jelek szerint archívum volt. A több helyiségre osztott térben korabeli írnokok aprólékosan feljegyezték a birodalom működésének minden részletét. A dokumentumok tartalma tükrözi az akkád állam az élet minden területére kiterjedő szabályozó és irányító törekvését.
Az a módszer, amellyel az erőforrásokat dokumentálták, megdöbbentő pontosságról árulkodik. Részletezik az élelmiszerosztástól kezdve, a földigazgatáson át, a munkahelyek elosztásáig terjedő tranzakciókat. Találtak feljegyzéseket az egyes kereskedelmi tranzakciók során kezelt arany és ezüst pontos mennyiségéről, a tisztviselők és kézművesek listáit, valamint utalásokat a magas rangú pozíciókat betöltő nőkre, például papnőkre és templomi adminisztrátorokra.
Az aprólékos nyilvántartás arra késztette a kutatókat, hogy ezeket a feljegyzéseket az ókori világ egyfajta „táblázatkezelőjéhez” hasonlítsák. Az Akkád Birodalom számára az információ hatalmat jelentett, és ezek az aprólékos feljegyzések lehetővé tették a közigazgatás számára a meghódított területek feletti ellenőrzést.
Eddig az Akkád Birodalomról szóló ismereteink nagy része királyi feliratokon vagy későbbi korokból származó dokumentumokon alapszik, így sok kétség maradt afelől, hogy a közigazgatás valójában hogyan működött a mindennapokban. A felfedezésnek köszönhetően a táblák betekintést nyújtanak az akkád kormányzati rendszerbe, amely a központosított irányításon és a stratégiai erőforrás-tervezésen alapult.
Az Akkád Birodalom, bár hatalmas volt, története nem tartott tovább 150 évnél. Az egyik leghíresebb uralkodó, Narám-Szín halála után a birodalom a belső lázadások és a megszálló népek nyomása alatt összeomlott. Közigazgatási rendszere viszont kitörölhetetlen nyomot hagyott a későbbi civilizációkban.
A táblák által bizonyított kormányzási modellt a későbbi civilizációk, az asszíroktól a perzsákig, átvették és továbbfejlesztették. Az erőforrásokkal való gazdálkodás, a számvitel és az állami felügyelet számos párhuzamot mutat a mai kormányzati rendszerekkel.
A birodalmi archívum a felfedezése az egyik legkézzelfoghatóbb bizonyíték arra, hogy a bürokrácia, nem új keletű találmány, hanem évezredekkel ezelőtt létező irányítási mechanizmus. A Ningírszu-táblák, amelyeket megőrzés és tanulmányozás céljából az Iraki Múzeumba szállítottak, további részleteket tárnak fel az emberiség első birodalmának életéről.
A régészek most először tudták pontosan meghatározni, hogyan működött a bürokrácia az Akkád Birodalomban, és ezzel lerombolták a kizárólag hódításon és háborúskodáson alapuló civilizáció hagyományos képét.
A felfedezés nem csak a Sarrukín és utódai uralmával kapcsolatos történelmi kérdéseket oldja meg, hanem azt is bizonyítja, hogy a ma természetesnek tartott közigazgatási struktúrák közül soknak a gyökerei több mint 4000 évre nyúlnak vissza. A táblák tanulmányozásának előrehaladtával a kutatók remélik, hogy még többet megtudhatnak a történelem első birodalmának mindennapi életéről és az azt követő civilizációkban tovább élő örökségéről Mezopotámiában.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
