Az európaiak számára mindenképpen ez a két sportesemény uralja 2024-et, de a latin-amerikai focibolond bizonyára a Copa Américát várja, a baseball rajongói pedig az új MLB-idényt. És mit rendeznek Magyarországon és a környező országokban?
Van-e nagyobb, jelentősebb sportesemény a nyári olimpiánál? Nincs. 2024 pedig a nyári olimpiai játékok éve lesz. Egy olyan nyári ötkarikás játékokra készülnek Franciaországban, amelyen nézők is lehetnek, a helyszínen szurkolhatnak, nem csak a tévéképernyők előtt, vagyis nem árnyékolja be sem járvány, sem félelem, sem egyéb katasztrófa. Mert a legutóbbi, a 2020-as tokiói olimpia minden volt, csak nem a sport megszokott ünnepe. Kezdhetjük azzal, hogy 2020 helyett 2021-ben bonyolították le.
Párizsban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári olimpiai játékokat, Franciaországban összességében ez lesz a hatodik olimpia (téli játékok: 1924 Chamonix, 1968 Grenoble, 1992 Albertville). A 2024-es olimpia július 26-án kezdődik – ami persze nem teljesen igaz, hiszen már 24-én elrajtolnak a labdarúgótorna és a hetes rögbi küzdelmei – és augusztus 11-én ér véget.
A francia főváros mellett olyan települések is a játékok otthonául szolgálnak, mint Lille, Lyon, Marseille, Bordeaux, Nantes vagy éppen Châteauroux és Nizza, ahol foci-, kézilabda- és kosárlabda-mérkőzéseket bonyolítanak le, esetleg a lövészet és a vitorlázás versenyeit, de még a csendes-óceániai Tahiti, vagyis Francia Polinézia is olimpiát rendez, utóbbi a szörfösöket fogadja majd. Előzetesen 10 500 olimpikonnal számolnak a szervezők.
Német Európa-bajnokság
Mielőtt a világ Párizsra és Franciaországra figyelne, Németországban labdarúgó-Európa-bajnokságot rendeznek.
A június 14-e és július 14-e között sorra kerülő sporteseményen huszonnégy válogatott vesz részt, köztük a magyar és a szlovák is. Tíz város tíz stadionja ad otthont a kontinensviadalnak, a döntőt Berlinben játsszák.
A magyar válogatott a svájci, a német és a skót alakulattal csap össze az A csoportban, míg a szlovákok az E jelű négyesben a belgákkal, az egyik pótselejtezős gárdával, végül a románokkal találkoznak.
Az olimpia és a foci-Eb árnyékában azonban több fontos és érdekes sporteseménnyel is számolhatunk 2024-ben. Június 7-től 12-ig a római olimpiai stadionban rendezik meg az atlétikai Európa-bajnokságot, amely tényleg a párizsi játékok árnyékában lesz. És ha már atlétika: március 1-je és 3-a között Glasgow ad otthont a fedett pályás világbajnokságnak.
Ami magyar részről sokkal nagyobb figyelmet kap majd, az a februári dohai vizes világbajnokság. Jó kérdés, hogy fél évvel a fukuokai vb után, illetve öt hónappal az olimpia előtt miért kellett beiktatni még egy rangos viadalt, de azt hiszem, ismerjük a választ: a pénz, a bevétel, a haszon mindent felülír. És ez még nem minden! Mert január 4-től 16-ig Zágrábban és Dubrovnikban zajlik a férfi vízilabda-Európa-bajnokság, míg a női torna január 5-től 13-ig Eindhovenben. Mindkettőnek az izraeli Netanya adott volna otthont, ha nincs éppen háború. Az úszó-Európa-bajnokságra június 10-e és 23-a között Belgrádban kerítenek sort, a szerb főváros Kazany helyett vállalta a rendezést, mert az orosz várostól a háború miatt elvették a rendezés jogát.
A férfi kézilabda-Európa-bajnokság házigazdája Németország (január 10–28.), míg az év végi női viadalnak három társrendezője lesz. November 28-a és december 15-e között Ausztria, Svájc és Magyarország fogadja a földrész legjobbjait. Bécs, Innsbruck, Bázel és Debrecen lesznek a torna rendezői, bár korábban az osztrák főváros nem szerepelt a négyesben, hanem a budapesti MVM Dome lett volna a központi helyszín, de egy éve a magyarok visszaléptek a nagyobb szerepvállalástól, és Bécs lépett a magyar főváros helyére. A másik magyarországi rendezésű nagy sportesemény 2024-ben a májusi (22–26.) ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság a Papp László Budapest Sportarénában.
A harmadik nagy verseny a januári (8–14.) műkorcsolya- és jégtánc-Eb lett volna, szintén Budapesten, amely lebonyolításától tavaly lépett vissza Magyarország, a kontinensviadalnak végül a litvániai Kaunas ad otthont.
Amit viszont biztosan megrendeznek, az a július 21-i Formula–1-es magyar nagydíj. A Hungaroring a tizenharmadik állomás lesz a 2024-es naptárban. A környező országokból a csehországi jégkorong-világbajnokságot kell kiemelni. Május 10-től 26-ig Prága és Ostrava fogadja az elit mezőnyét, köztük a szlovákokat is. Egy másik Csehországban megrendezésre kerülő sportesemény a februári (7– 18.) sílövő-világbajnokság.
Nagy tornák, kontinensviadalok
A nagy focitornák közül mindenképpen meg kell említeni a Copa Américát, amelynek 2016 után második alkalommal az Egyesült Államok ad otthont a nyár folyamán. 2024 egyébként a kontinensbajnokságok éve lesz, január 12-től február 10-ig Katarban zajlik a hivatalosan 2023-as Ázsia-kupa, míg január 13-tól február 11-ig Elefántcsontpart fogadja a hivatalosan szintén 2023-as Afrikai Nemzetek Kupája résztvevőit.
A 2024-es év az európai kupasorozatokban hoz majd változást. A következő idénytől új lebonyolítási rendszer váltja fel az eddig megszokott harminckét csapatból álló csoportkört. A harminchat csapat ligarendszerben, ún. svájci rendszerben küzd egymással, nyolc forduló után következik a kieséses szakasz. Az első nyolc helyezett a legjobb tizenhat közé jut, a kilencediktől a huszonnegyedik helyig végzett klubok a rájátszásba, majd a nyolc továbbjutó a legjobb tizenhat közé kerül.
A Bajnokok Ligája és az Európa-liga őszi idénye tehát nyolc fordulóból áll, amely átnyúlik a következő év januárjába is, a Konferencia Liga őszi szezonja viszont csak hat fordulóból áll, és decemberben befejeződik. Egyes vélemények szerint a BL ezzel a változtatással kiváltja a Szuperligát, amelytől annyira tartanak a futballvilág egyes szereplői. Több mérkőzés, több bevétel, nagyobb üzlet. A nagy klubok állítólag ritkábban találkoznak az új lebonyolítási rendszerben a kisebb alakulatokkal, a legerősebb bajnokságok legjobb csapatai tovább „híznak”, a szakadék pedig egyre mélyebb lesz a kicsik és a nagyok között.
Megjelent a Magyar7 2024/1.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
