A 2020-as év minden bizonnyal úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint a koronavírus éve. A járvány következtében le kellett mondanunk megszokott, hétköznapi életünkről, hogy egy teljesen új, nehezebb és több korlátozással járó rutinhoz alkalmazkodjunk. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban felcsillant a remény, hogy 2021-ben minden visszatér a normális kerékvágásba.
2020 elején még nem is sejtettük, hogy az előttünk álló év nagy részében az új típusú koronavírusról fog szólni az életünk. Januárban más nemzetközi problémákra figyelt a világ: az amerikai hadsereg kivégezte Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aminek eredményeként egy nagy, véres háború képei is felsejlettek. Eközben a világ másik felén hatalmas erdőtüzek pusztítottak, gyakorlatilag fél Ausztrália lángokba borult. Ilyen súlyos események mellett viszonylag elhanyagolható problémának tűnt, hogy a kínai Vuhanban egy ismeretlen kórokozó ütötte fel a fejét, amely néhány tucat embernél influenzára emlékeztető tüneteket okozott.
Pár héten belül azonban bebizonyosodott, hogy az új típusú koronavírus jóval pusztítóbb, mint ahogy azt elsőre hittük. A Kínából érkező hírek egyre rémisztőbb képet festettek a vuhani járványhelyzetről, számunkra azonban csak akkor vált igazán testközelivé a probléma, amikor Észak-Olaszországban létrejött a járvány első európai gócpontja, s ellenőrizhetetlenné vált a vírus terjedése. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ekkor még nem beszélt világjárványról, de már sejteni lehetett, hogy a vírus itt nem áll meg.
A járvány olaszországi kirobbanása után pár héttel nálunk is megjelent a koronavírus. Szlovákiában az első pozitív esetet március 6-án, pénteken jelentették be, egy 52 éves férfi került be a Pozsonyi Egyetemi Kórházba. Ő azonban nem az első számú hordozó volt, mindössze nála jelentkeztek először a tünetek. Később kiderült, hogy a férfit a fia fertőzte meg, aki éppen Velencéből tért haza, ahol a járvány akkoriban már javában tombolt.
Az első regisztrált fertőzött bejelentése után szinte azonnal életbe léptek az első szigorítások, bár ezek még nem országos szintű lezárások voltak. Március 9-én ideiglenesen felfüggesztette a helyszíni oktatást a pozsonyi Comenius Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem, valamint a pozsonyi önkormányzat is úgy döntött, hogy egyhetes kényszerszünetet rendelnek el a középiskolákban.
Az első országos intézkedéseket március közepén rendelte el a kormány, ekkor a naponta azonosított betegek száma 11 és 24 között mozgott. Mostani szemszögből nézve az akkori intézkedések a fertőzöttek számához képest valóban nagyon szigorúak voltak: az egész ország területén érvénybe lépett a rendkívüli jogrend, határellenőrzéseket vezettek be, minden külföldről érkezőnek kötelező karanténba kellett vonulnia, az összes iskolát bezárták, a bevásárlóközpontokban pedig csak a legszükségesebb árut kínáló boltok maradhattak nyitva (élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák).
A hivatalos szlovákiai statisztikák szerint az első koronavírushoz köthető halálesetet március 30-án regisztrálták, bár ezt csak április elején, a boncolást követően tudták megerősíteni. Eddig a napig összesen 363 személyről bizonyosodott be, hogy elkapta az új típusú koronavírust.
Az első hullám legkritikusabb időszaka április első két hete volt, a vírus terjedése és a szigorítások mértéke szempontjából egyaránt. Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök sajtótájékoztatóján elcsukló hangon számolt be az új vírusadatokról, amikor is április 7-én összesen 101 fertőzöttet azonosítottak.
„Kérem szépen, ne beszéljünk őrültségeket a boltok kinyitásáról”
– üzente akkoriban a kormányfő Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszternek, aki az óvintézkedések enyhítését javasolta.
Ez a konfliktus a mai napig is tart, sőt, odáig fajult, hogy Matovič nemrégiben az Expres rádió élő vitaműsorában felszólította Sulíkot a lemondásra.
A miniszterelnök által emlegetett rekord az első hullám idején még egyszer megdőlt, április 15-én összesen 114 beteget találtak. Ez a rekord egészen augusztus közepéig kitartott. Az ezt megelőző héten, a húsvéti ünnepek idejére (vagyis április 8-tól 13-ig) kijárási tilalmat vezettek be, az emberek csak kivételes esetben hagyhatták el otthonukat – a kivételekből pedig jóval kevesebb volt, mint most. A rendőrség akkor a járáshatárokon áthaladó autókat is ellenőrizte.
Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően április végére stabilizálódott a járványhelyzet, a kormány ekkor már a lazítások menetéről beszélt.
„A vírust szinte teljesen eltüntettük, de a harc még nincs megnyerve”
– jelentette ki bizakodva Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter.
Május 8-án, két hónappal a vírus kitörése után ismét előfordult, hogy egyetlen új fertőzöttet sem regisztráltak (pedig aznap 3910 tesztet végeztek). Az ezt követő másfél hónapban aztán az is ritkaságnak számított, ha a naponta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 10-et. Ennek eredményeként június elején megnyitották az alapiskolák első öt osztályát, majd a határokat is. Június 10-én már egyetlen személy sem feküdt kórházban koronavírus-fertőzéssel.
Egészségügyi szempontból az ország kiválóan teljesített, a gazdaság azonban nagyot esett, ami meglátszott a foglalkoztatottságon is. Sok vállalkozó került a csőd szélére, és bár a kormány bemutatott egy gazdaságmentő csomagot, a szakszervezetek képviselői gyakran panaszkodtak az állami támogatás döcögős kifizetésére. Nyáron ugyan újra fellendült a gazdasági fejlődés, ám ősszel, a második hullám megérkezésekor ismét komoly zuhanásba kezdett.
Az egészségügyi miniszter már júliusban a második hullám megérkezésére figyelmeztetett, az óvintézkedések azonban – a tavaszi állapothoz képest – rendkívül enyhék voltak. A nyári szünet és a szabadságok miatt természetesen megnőtt az emberek mobilitása, egyre többen hozták be külföldről a betegséget. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az emberek az első hullám idején jóval komolyabban vették a szigorításokat, és sokkal jobban is tartottak a vírustól, ám mivel Szlovákia ilyen könnyedén átvészelte a tavaszi időszakot, a lakosság biztonságérzete is megnőtt. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének felmérései is erről árulkodnak.
A kormány a nyári időszakra rendszerszintű lépéseket és komoly felkészülést ígért, de ezek láthatóan nem történtek meg. Született ugyan néhány fontos döntés – létrehozták a járványbizottságot, valamint Szlovákia járványtervét is, ám a vírus terjedését így sem sikerült megfékezni. A regionális közegészségügyi hivatalok dolgozói ezekben a hónapokban intenzíven próbálták felkutatni és izolálni a fertőzöttek közeli kapcsolatait, viszont a rohamosan növekvő számok, valamint a hivatali dolgozók hiánya miatt erre egy idő után már nem volt lehetőség.
Augusztus 20-án megdőlt az áprilisi rekord, 123 új fertőzöttet azonosítottak. A szigorú intézkedések viszont már elmaradtak, a gyerekek szeptember elején visszatérhettek az iskolapadba, a határokat sem zárták le. A tömegrendezvényeket és a maszkviselést ugyan szabályozták, ám ez nem volt elég, szeptember végére már a napi 500 fertőzött sem okozott nagy meglepetést.
Október elejére nyilvánvalóvá vált, hogy ha a kormány nem hoz komolyabb szigorításokat, akkor a kórházak az összeomlás szélére sodródnak. Ekkor rukkolt elő Igor Matovič az országos tesztelés gondolatával. A kormányfő úgy képzelte, hogy Szlovákia lakosságának jelentős részét letesztelik, a fertőzöttek karanténba vonulnak, így pedig jelentősen vissza lehetne szorítani a vírus terjedését. A művelet lebonyolítása mintegy három hétig tartott. Az országos tesztelést egy próbaprojekt előzte meg, amelyet Árva vidékén szerveztek, ugyanis október végére ez volt a vírus által leginkább sújtott régió. A tömeges mintavétel első fordulója végül október 31-én és november 1-én valósult meg, ezt pedig két további forduló követte a soron következő két hétvégén.
Bár a kormányfő egyértelműen sikernek könyvelte el a tesztelést (több mint 3,6 millió ember vett részt az első fordulóban), a járványügyi szakértők már nem voltak ennyire elragadtatva. November első felében a járványgörbe valóban kedvezően alakult, viszont arról nem volt egyetértés, hogy ezt maga a tesztelés, vagy pedig az azt megelőző kijárási tilalom okozta.
Ekkoriban a fertőzöttek száma naponta már 2 és 3 ezer között mozgott.
Matovič november közepén az országos tesztelés megismétléséről beszélt, ám ezzel koalíciós partnerei, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem értett egyet. Utóbbi azt kifogásolta, hogy a tesztelés első két fordulója sem volt igazán önkéntes alapú, hiszen csak azok mozoghattak szabadon, akik rendelkeztek egy negatív teszteredményről szóló tanúsítvánnyal. A miniszterelnök azonban hallani sem akart az önkéntes alapú országos tesztelésről, hiszen elmondása szerint a tömeges mintavétel harmadik fordulója bebizonyította, hogy ez mennyire nem hatékony.
A politikai vita eredményeként a miniszterelnöknek le kellett mondania a tervéről, helyette kijárási tilalmat vezettek be az ünnepek idejére, amin a súlyosbodó járványhelyzet miatt december 19-től szigorítani kellett. A kivételek száma azonban így is kifejezetten magas maradt, így kicsi az esélye, hogy ezek az óvintézkedések nagymértékben csökkentik majd az emberek mobilitását. Hogy januárban várhatóak-e komolyabb korlátozások, egyelőre nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a napi fertőzöttek száma továbbra is meghaladja a 2–3 ezret, és ha a statisztikába beleszámoljuk az antigéntesztek által kiszűrt pozitív eseteket, akkor a szám jócskán 5 ezer fölött mozog. Sajnos a halálesetek száma is rohamosan nő, az ünnepek alatt 106, majd újabb 104 áldozatról számoltak be.
A járványhelyzet tehát még sosem volt ilyen rossz, mint manapság. Tavasszal, amikor a napi fertőzöttek száma mindössze kétszer érte el a százat, két hónapig tartott, amíg a járványt sikerült visszaszorítani. Mindezt szigorúbb intézkedésekkel, mint amelyek jelenleg érvényben vannak. A jelenlegi helyzetben az egyetlen megoldás csakis a védőoltás lehet.
Szerencsére reményre adhat okot, hogy december 26-án Szlovákiába megérkezett az első vakcinaszállítmány, és már meg is kezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása. Ha elegendő személy oltatja be magát a következő hónapokban, akkor elképzelhető, hogy a vírust sikerül visszaszorítani, és 2021 végre már nem a korlátozásokról fog szólni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
