2014-es önkormányzati választás nagy kérdése: akkor most ki a második erő?

2014-es önkormányzati választás nagy kérdése: akkor most ki a második erő?

Azt gondolom, hogy senkinek sem okozott nagy meglepetést, hogy a Fidesz nyerte az önkormányzati választásokat, de arra, hogy ez ilyen simán fog történni kevesen számítottak. Az este egyetlen, valóban fontos kérdése talán az lehetett, hogy ki lesz a második erő, és ki lesz 2018-2019-ben a Fidesz kihívója. Ezenkívül persze, felmerülnek még bulvárosabb kérdések, hogy ki fogja dominálni a következő években a baloldalt, szükség van-e ennyi kis formációra, nyitottak-e a választók az LMP-re különállására. Szóval, megannyi egyéb kérdés felmerülhetett.

Kezdjük talán a kevésbé bonyolult kérdésekkel. Úgy tűnik, a baloldali dominancia harc, amely az Európa Parlamenti választásokon kiélesedett, most jelentősen alább hagyott. A baloldalon gyakorlatilag két jelentős párt maradt, az MSZP és a DK, és ez utóbbinak sem sikerült minden megyei közgyűlésbe képviselőt juttatnia. Az LMP gyakorlatilag eltűnt a közgyűlésekből, összesen 3 megyei közgyűlésben és a budapesti közgyűlésben lesznek jelen, így nagyjából egy szintre süllyedtek az Együtt-PM vicc szövetséggel az országos támogatottságot tekintve, szóval megfordultak az eddigi erőviszonyok az LMP és a DK között. Sőt, Bokros színrelépésével még tovább fog bonyolódni a “demokraták” élete a következő években.

A legtöbb ellenzéki párt az alacsony részvétellel indokolta a saját rossz szereplését. De ez indoklás az önmagába harapó kígyó, mivel az alacsony részvétel valójában a baloldalon lévő fejetlenség, és össze-visszafogás következménye.

Legyen talán ennyi elég is a baloldalról, a zöldekről, és a jött-mentekről. Térjünk rá az igazi nagy kérdésre, még pedig, hogy ki lesz a váltópárt, és ki a második erő.

A váltópárt

Azt most tegyük félre, hogy a pártok mit kommunikálnak magukról. Mind az LMP, mind a Jobbik bejelentkezett a választás éjszakáján a váltópárt címéért, bár az előbbiektől ez még poénnak is gyenge.

A kérdés, nem annyira egyértelmű, mint ahogy az látszik, ugyanis több szempontból is vizsgálhatjuk. A megyei közgyűlésekre és a polgármesteri helyekre nézve, ez minden kétséget kizárólag ez jelenleg a Jobbik. Viszont, vannak más szempontok is, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk, ez pedig az összes szavazat aránya.

A Jobbik 1,2 millió szavazatot szerzett összesen ezen a választáson, az MSZP önállóan ennek a felét. De, mielőtt öröm tüzeket gyújtanánk, fontos megnézni, hogy 35 formációban, és helyi összefogásban vettek részt, így ez, hogy önálló jelölőszervezetként “csak” hatszázezer szavazatot kapott csalóka.

A másik ilyen szempont az összesen megszerzett mandátum aránya. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az eredményeket, akkor látható, hogy az MSZP által összesen elnyert mandátumok száma, és a Jobbik összesen elnyert mandátumok száma között jelentős 20%-os különbség van a már “rothadó baloldali zászlóshajó” javára, a pontosság kedvéért 521/469 arányban.

Ebből következik, hogy ha a baloldalt, mint tömböt tekintjük, még az LMP nélkül is erősebb, mint a Jobbik.

Az érem jó oldala

A Jobbik 14 településen szerzett polgármesteri címet, ezzel közel megötszörözte a 2010-es eredményét.

Ásotthalom – Toroczkai László (100%)
Bánokszentgyörgy – Baumgartner László (38.72%)
Devecser – Ferenczi Gábor (54.2%)
Gasztony – Nagy Szabolcs (55.36%)
Hencida – Szémán László (58.63%)
Kosd – Kurdi Ferenc (58.89%)
Mátraballa – Dudás Róbert (53.54%)
Monorierdő – Szente Béla (55.2%)
Ózd – Janiczak Dávid (38.57%)

Recsk – Nagy Sándor (31.57%)
Tapolca – Dobó Zoltán (39.34%)
Tiszavasvári – Dr. Fülöp Erik Sándor (52.1%)
Törökszentmiklós – Markót Imre (47.72%)
Tuzsér – Ferkovics Tibor (64.04%)

És a fentieken kívül is vannak még további települések, ahol Jobbik által támogatott független polgármester indult, és győzött, például Martonfa, Érpatak, Kemenessömjén vagy éppen Békésszentandrás.

És a rossz

Valamennyi szemlélő számára Gyöngyöspata hozta a legnagyobb meglepetést, hogy a korábbi polgármester Juhász Oszkár a második helyre szorult vissza. Ezenkívül, a korábbi nagy esélyes városok közül sem Miskolcot, sem Hevest, sem Gyöngyöst, sem Ceglédet nem sikerült bevennie jobbikos polgármester-jelölteknek.

A kijózanító igazság, ezeken a szép eredményeken túl az, hogy ha a Jobbik is a második erő, a kormánypártok előnye a legóvatosabb adatok alapján is legalább kétszeres. De az összesítésben a Fidesz-KDNP 4.5 millió szavazatot szerzett, míg a Jobbik 1.2 millió szavazatot kapott, ez majdnem négyszeres különbség.

Persze, nagyon szép, hogy sikerült 14 településen Jobbikos polgármestert adni, és javítani a 2010-es eredményeken. De országos perspektívából nézve, hogy 10, 15 vagy éppen 20 polgármesteri széket szerez bármelyik párt a 600-al szemben súlytalan.

Nemzet és Megmaradás


Forrás:nemzeti.net