Nem is gondolnánk, micsoda pezsgő társasági élet, jégszobrokkal feldobott, jelmezes mulatságok zajlottak a városligeti jégpályán a századelőn. A kilencven éve műjegesített pályán kisiklott korcsolyacipők nem egy házasságba torkollt romantikus flörthöz szolgáltattak apropót.
Éppen 140 évvel ezelőtt, 1876. december 11-én vehette birtokba a pesti közönség a városligeti korcsolyapályához tartózó, Lechner Ödön tervezte melegedőházat, amelyet annak az 1874-ben leégett kéthelyiséges kis fabódénak a helyén építettek, amely addig a Pesti Korcsolyázó Egylet által jégre vitt hölgyek és urak kényelmét volt hivatott szolgálni. Ezekben az években azonban még az időjárás szeszélyeinek voltak kiszolgáltatva a téli sport szerelmesei, enyhébb teleken előfordult, hogy csak januártól tudták korcsolyapályaként használni a Vajdahunyad vár előtt elterülő festői tavacskát, de a műjégpálya létrehozására még ötven évig várni kellett.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete, amely Budapesti Korcsolyázó Egylet néven ma is működik, az 1800-as évek második felében, olyan társadalmi környezetben jött létre, amelyben a nőknek még illetlenség volt korcsolyázni. Ezért is adhatott sokat a sport népszerűsítéséhez, hogy József főherceg és családja mellett báró Eötvös József lányai is tagságot vállaltak a szervezetben, amelynek köszönhetően a magyar műkorcsolyázó sport hosszú ideig a világ élvonalához tartozott. (Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Szövetség megalakulásakor lefektetett első alapszabályt és a műkorcsolya versenyszabályzatot is magyarok dolgozták ki.) A többek között Kresz Géza által alapított egyesület az 1894–95-ös idényben rendezett először mű- és gyorskorcsolya-Európa-bajnokságot és 1901-ben rendezte az első Mű- és Gyorskorcsolya Országos Bajnokságot, de társadalmi szerepe ennél jóval fontosabb volt: a korcsolyapályán zenére lejtő ifjak ugyanis a bálozás kültéri, fesztelenebb formáját ismerkedésre használhatták, és használták is, amint az a Vasárnapi Újság 1895-ös számában megjelent cikkből kitűnik. Eszerint sok anya áldotta a jeget, amiért eladósorban lévő leánya itt lelt megfelelő párra. A cikkíró szerint egyetlen szezon alatt negyven-ötven házasság jött össze.
Korcsolyázó sokaság a műjégpályán, 1930 Fortepan
A jégen történt botlásokat, amelyeket lovagias fiatalemberek támogatásával vészeltek át, rövidesen a Lechner-féle, faszerkezetes épület Francsek Imre tervei szerint kibővített termeiben pihenhették ki a kisasszonyok, akik ez idő tájt még felcsatolható éleken siklottak. A millenniumi ünnepségekre az átépített, 40 méter hosszú melegedőteremmel, a kupolarészben zenekari terasszal, külön férfi és női ruhatárral ellátott épület az, amelyet már mi is ismerünk. A pálya is ekkor vált alkalmassá a nagyobb versenyek lebonyolítására, így történhetett, hogy 1895-ben itt tartották meg az első gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot, amelyen Földváry Tibor hosszú szőrmebundában, kucsmában futotta nevezetes kűrjét, amellyel elnyerte az első magyar Európa-bajnoki címet. A sikerszéria jó ideig folytatódott: 1900-ban itt írták ki az első országos bajnokságot, amelyet Wein Árpád nyert meg, 1909-ben pedig Kronberger Lili, a magyar sport első világbajnoka védte meg bajnoki címét a Városligetben. Gyorskorcsolyázásban a Pesti Korcsolyázó Egylet versenyzője, Kimmerling József 1933-ban főiskolai Világbajnokságot nyert, Pajor Kornél pedig 1949-ben lett világbajnok.
Háttérben a Vajdahunyad vára, 1940 Fortepan
A pályát 90 évvel ezelőtt, 1926 novemberében építették át műjéggé, Európában másodikként. A tómeder betonjába sós vízzel teli gázcsöveket ágyaztak be, amelyeket a zárt rendszerben elpárologtatott ammónia mínusz 7-12 fokra tudta lehűteni. Ez forradalmi változást hozott a korcsolyázók életébe: egy helyett három hónapra nyújtotta ki a szezont, s ezzel vált a városligeti pálya Európa legnagyobb és legrégibb működő mesterséges szabadtéri jégfelületévé. Bár festői elhelyezkedése, építészeti adottságai nem csak praktikus szempontok alapján emelik a legkülönlegesebb korcsolyapályák közé, személyes tapasztalatainkra is támaszkodva bátran mondhatjuk, az üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. jobban is kiaknázhatná a történelmi helyszín kínálta lehetőségeket.
Ha jobb ötletük nincs is, visszanyúlhatnának a régi báli hagyományokhoz, hiszen a jég ma is csúszós, és egy kiadós esés most is jó apropó lehet az ismerkedésre. Ötletet lehetne meríteni azokból az időkből, amikor még Rohonczy Gedeon, a híres pesti szívtipró szervezte a báli szezonok kimagasló eseményeit, a Jégünnepélyeket, amelyeken több méteres jégszobrok alkották a díszleteket. A boszorkányvár és a jégsárkány árnyékában a lányszöktetéstől a boszorkányégetésen át a több ezer fős jelmezes mulatságig minden volt, de leginkább: tánc és zene, hajnalig.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
