12 nap alatt omlott össze a korrupt és brutális szír rezsim Kulcsár Péter2024. 12. 08., v – 14:26
November 27-én két fontos esemény történt a régióban. Életbe lépett az Izrael és a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah közti tűzszünet, Északnyugat-Szíriában pedig támadásba lendült a Hajat Tahrír as-Sám (HTS). A körülbelül 30 000 fegyveresből álló erő az évek óta befagyottnak tűnő szíriai polgárháborúban megdöbbentően gyorsan tudott előrenyomulni. Alig két nappal a támadás indítása után már ki is tűzték zászlójukat az ország második legnagyobb városa, a 2 milliós Aleppó központi fellegvárára, majd csütörtökön elfoglalták az 1 milliós Hamá, utána pénteken pedig az 500 ezres Homsz városát.
A nyomor bugyrában
Bassár el-Aszad 2000 júliusában került hatalomra, és vaskézzel irányító apja (1970 és 2000 között) után az ország azt várta, hogy a Nyugaton tanult fiatal politikus reformer lesz. A mindössze 34 éves, számítógép-rajongónak tartott politikus azonban, amint ellenállásba ütközött, apja keménységét követte. Szíriában a polgárháború 2011-ben kezdődött, amikor Bassár el-Aszad szír diktátor fegyvert fogott az arab tavasz tüntetéssorozat részeként demokratikus változásokat követelő szírekre. Az azóta eltelt 13 évben a polgárháborúban legalább 600 ezren meghaltak, és több mint hétmillióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonukból – többek közt a 2015-ös európai menekültválság derékhadát is a szír pokolból menekülők alkották. 2015-ben már kis híján összeomlott a rezsim, de akkor az orosz hadsereg beavatkozott Aszad oldalán, és brutális bombázásokkal megfordította a hadi helyzetet – most viszont az oroszok és az irániak nem segítettek. A szíriai állami intézmények évek óta alig működnek, a rezsim képtelen volt működtetni az alapvető szolgáltatásokat, az állam nemzetközi elszigeteltsége miatt a gazdaság nem tudott erőre kapni, az infláció felpörgött, az ENSZ adatai szerint a szír lakosság 90 százaléka a létminimumon él. Eközben az állami korrupció elképesztő méreteket öltött, a szervezett bűnözés, amely elsősorban az amfetamin előállítására és kereskedelmére épült, virágzott, nagyrészt az államapparátus megvesztegetett tisztégviselőinek segítségével. A tartós gazdasági válság és a vele járó széleskörű szegénység, az elnyomás állandósulása, illetve a szabadság hiánya miatt a lakosság morálja nagyon alacsony, az állam pedig a csőd szélén inbolyog…
Szétrohadt a hadsereg
Miért omlott össze ilyen gyorsan a kormányerők ellenállása? Ennek fő oka, hogy a szíriai rezsim két fő külső támogatója, Irán és Oroszország erőit most a saját konfliktusaik kötik le: az orosz hadsereg az ukrajnai háborúra koncentrál, az iráni pedig az izraeli hadsereggel való adok-kapok támadásokban egy nagyobb volumenű háborúra készül. A térségben szintén aktív Hezbollah szintén meggyengült, az izraeli katonai akciók lefejezték vezetését, lebombázták katonai infrastruktúrájának nagy részét, így jelenleg nem tudtak Aszad erőinek segítségére lenni. Az iráni Forradalmi Gárda helyi erői vagy a szíriai orosz katonai bázisokon tartózkodó orosz haditechnika és katonai kontingens csak abban az esetben tud hatékonyan segíteni, ha a szíriai kormányerők harcolnak, ütőképesek. Viszont a szíriai hadsereg gyenge, a hadsereg szervezetlen, a katonák nem elkötelezettek, sokuk kényszertoborzott baka, akinek nincs személyes kötődése a rezsimhez, alulfizetettek, a zsoldból nem tudják eltartani a családjaikat, nagy a korrupció. Az Aszad-rezsim népszerűsége alig mérhető, a valós társadalmi támogatottságot és az ellenséges közhangulatot a katonák is érezték. Ráadásul a felkelőcsoportok kötelékeiben nagyon sok volt kormánykatona szolgál, akik régi katonatársaiknak jelezték, nem a diktatúra védelmében kellene fegyvert fogniuk, hanem éppen ellene.
Kik a győztesek?
A Hajat Tahrir Al-Sham nevű szervezet jól ismert iszlamista csoport: egykor a kalifátus megteremtése érdekében harcoltak az al-Kaida oldalán, ma egy iszlám köztársaságot akarnak létrehozni Szíriában. A Levante Felszabadításáért Mozgalom, azaz a HTS eredetileg az Al-Káida helyi partnere volt, azonban 2017-ben szakított az Oszama bin Láden nevével fémjelzett globális dzsihádista terrorszervezettel, és a saját útját kezdte járni. A HTS-t továbbra is terrorszervezetként tartják számon a nyugati hatalmak, azonban az észak-szíriai Idlib tartományban viszonylag zavartalanul működhettek már-már államként. A helyi szunnita arabokból toborzott HTS vezetője az az Abu Muhammad al-Dzsoláni, aki 2003-ban először Irakban harcolt az amerikaiak ellen, hogy aztán előbb az Iszlám Állam, majd az Al-Káida ranglétráján egyre magasabbra emelkedve végül egy szakadár csoport élére álljon.
A diktatúra összeomlásával a szíriai orosz bázisok is veszélybe kerültek, drámai esetben modern orosz fegyverek juthatnak terroristák kezébe. A lázadók simán lőhetik a Latakia város közeli légibázist, ahonnan az oroszoknak nincs is hová visszavonulniuk. Hasonló a helyzet Tartúszban is, ahol orosz tengerészeti bázis van. A bázisok orosz személyzetét ugyan ki lehet menekíteni, de a nehézfegyverek maradnak…
(Tlx, 444, Portf., Mand.)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
