Az RMDSZ számításai szerint mintegy 1,1 millió magyar él Románia területén. Az rmdsz.ro honlapon közzétett adatok szerint 25 közigazgatási egységben biztosan 20 százalék alá csökkent a magyarság aránya 2011-hez képest, s bár a legtöbb helyen számunkban is, arányainkban is apadtunk, vannak kivételek: néhány településen megőrizte arányait a magyarság, néhányon pedig növelte is. Utóbbiak között található Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely, valamint Bákó megye is.
A 2021-ben esedékes, de a koronavírus-járvány miatt csak tavaly megtartott, első szakaszában önkitöltéses népszámlálás hivatalos eredményei szerint Románia lakossága 19 053 815 fő volt 2021 december elsején (ezt a dátumot szabták meg viszonyítási alapként, tehát az azóta elhunytak vagy azután születettek nem szerepelnek a népszámlálási dokumentumokban); azóta azonban tovább csökkent a lakosság, az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint csak idén áprilisban 8902, májusban pedig 7375 fővel. A nemzetiségéről azonban mindössze 16 568 889 személy nyilatkozott, ezért az RMDSZ az INS korábbi közleményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a mintegy 2,5 millió ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is. További 1 millió személyt hivatalos adatbázisokból emeltek át a népszámlálási adatbázisba, ők egyáltalán nem válaszoltak (sem önállóan, sem a számlálóbiztosoknak); az RMDSZ szerint nem volt jelentős azoknak a száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat.
A nemzetiségről nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során – tudatja az RMDSZ közleménye, hangsúlyozva, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak róla. A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33 százalék, a magyaroké 6,05, a romáké 3,44, az ukránoké 0,28, a németeké 0,14 százalék. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77 százalék.
Megyék magyar népességszáma és aránya. Táblázat forrása: RMDSZ
A településenkénti adatokat összevetve azonban (az adott helységben ismert nemzetiségi arányok szerint számolva az etnikumokról nem nyilatkozókat) az RMDSZ azt valószínűsíti, hogy a 2,5 millió ismeretlen nemzetiségű román állampolgár között hozzávetőlegesen százezer magyar van még, így a romániai magyar lakosság létszáma valójában 1,1 millió lehet. A közlemény megjegyzi: egyes településeken az etnikai arányok kiszámítását lehetetlenné teszi, illetve a becsléseket nehezíti, hogy adatvédelmi megfontolásokból nem közölték minden esetben az egyes nemzetiséghez tartozók számát vagy éppen az etnikai jellemzőkkel nem rendelkezők számát. Ez általában kisebb települések, illetve az egyes etnikai csoportba tartozók alacsony száma esetében fordult most elő. A települési becslés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9 százalék körüli, az országos 13 százalékhoz viszonyítva.
Ahol küszöb alá csökkent a létszám
A végleges eredmények szerint huszonöt közigazgatási egységben biztosan 20 százalék alá csökkent a magyar nemzetiségűek aránya 2011-hez képest. Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Kérdéses Kóródszentmárton helyzete is, ott a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását – írja az RMDSZ, amely a médiában és közösségi fórumokon megjelent hibás értelmezések miatt saját számításait tartalmazó táblázatokat tett közzé a jelentősebb számban magyarok által lakott megyékről és településekről, kifejezve reményét, hogy az Országos Statisztikai Intézet idővel pontosítja az etnikai, anyanyelvi és felekezeti megoszlásokra vonatkozó információkat.
A 20 százalékos küszöb azért fontos, mert a vonatkozó törvény szerint ez alatt nem használható az anyanyelv a közigazgatásban.
Az RMDSZ táblázatai szerint két megyében nőtt a magyarság aránya a 2011-es népszámláláshoz képest: Hargita megyében 85,2 százalékról 85,7 százalékra (most is ez a „legmagyarabb” megye), Bákó megyében pedig 0,7-ről 0,9 százalékra. Minden más megyében csökkenés tapasztalható: Háromszéken (Kovászna megyében) például 73,7 százalékról 71,8 százalékra csökkent a magyar lakosság aránya, habár a két nagyobb városban nőtt: Sepsiszentgyörgyön 76,9-ről 78,1 százalékra, Kézdivásárhelyen 91,1-ről 92,5 százalékra. Maros megyében jelenleg 35,6 százalékos a magyarság aránya (2011-ben 38,1 volt), Bihar megyében 22,3 (25,3 volt), Szatmár megyében 31,4 (34,7 volt), Kolozs megyében 13,4 (15,9 volt), Szilágy megyében 20,8 (23,3 volt), Brassó megyében 6 (7,7 volt), Arad megyében 7 (9 volt), Máramarosban 5,7 (7,2 volt), Temes megyében 3,9 (5,6 volt), Fehér megyében szintén 3,9 (4,6 volt), Beszterce-Naszód megyében 4,1 (5,2 volt), Hunyad megyében 2,9 (4 volt), Szeben megyében 1,8 (2,9 volt), Krassó-Szörényben 0,7 (1,1 volt), a többi megyében összesen 0,6 (0,8 volt). Bukarestben stagnált a magyarság aránya: 0,2 százalék volt a 2011-es és a 2021-es népszámláláson is, ez azonban jóval kevesebb személyt jelent: tíz év alatt 3359-ről 2168-ra csökkent a magyarságukat fölvállaló fővárosi lakosok száma.
Sepsiszentgyörgy az élen
Sepsiszentgyörgy magyar közösségének létszáma most először haladta meg a kolozsváriét, s bár így is második helyen áll Marosvásárhely mögött, a legnagyobb magyar többségű város Romániában. Számokban ez a következőképpen néz ki: Marosvásárhelyen 40 604 magyar nemzetiségű lakos élt 2021 december elsején, az összlakosság 41,8 százaléka; Sepsiszentgyörgynek 34 678 magyar lakosa van, és ez a városban élők 78,1 százaléka (az összlétszám 50 080 fő). Megyénkben maradva: Kézdivásárhely 16 029 lakosa közül 13 771 magyar, Baróton 7658-ból 6736 (ez 95,8 százalékot jelent, egy tizeddel kevesebbet, mint 2011-ben), Kovásznán 9208-ból 5556 (ez 60,3 százalék, utóbbi már nem az RMDSZ közleményéből, hanem az országos összesítésből kiemelt adat).
Települések magyar népességszáma és aránya. Táblázat forrása: RMDSZ
A harmadik jelentősebb magyar lakossággal bíró város Kolozsvár, ahol 33 603 nemzettársunk él, a lakosság 13,9 százaléka; 2011-ben még 16,4 százalékos volt a magyarság aránya a kincses városban. A sorban Nagyvárad következik (33 340 magyar lakos, 20,9 százalék), utána pedig olyan városok, ahol húsz- és harmincezer között van a magyarok száma: Szatmárnémeti (28 152 fő, 36,3 százalék), Székelyudvarhely (27 351 fő, 95,7 százalék) és Csíkszereda (24 873 fő, 81,5 százalék). A tíz- és húszezer magyar lakossal bíró települések közül Kézdivásárhely a legnagyobb (13 771 magyar lakos a 16 243-ból), Gyergyószentmiklós (11 832 fős magyarság, 87,6 százalék) következik, Brassó (10 942 fő, 5,04 százalék) és Arad (10 071 fő, 8 százalék). További 9 településen él még jelentős számú magyar nemzetiségű személy: Nagykárolyon (8714 fő, 52,1 százalék), Nagybányán (8713 fő, 9,8 százalék), Nagyszalontán (8387 fő, 58 százalék), Temesváron (8313 fő, 4,3 százalék), Szovátán (8035 fő, 88,5 százalék), Székelykeresztúron (7673 fő, 94,8 százalék), Érmihályfalván (7098 fő, 82,5 százalék), valamint Székelyhídon (6672 fő, 66,7 százalék). A Székelyföldön kívül négy kisebb városban – a Szatmár megyei Nagykárolyon, illetve a Bihar megyei Nagyszalontán, Érmihályfalván és Székelyhídon – van többségben a magyarság.
Csüggedés helyett dolgozzunk
A népszámlálás eredményei ismertek, és való igaz, vannak szomorú veszteségeink is. A csüggedés és siránkozás helyett én mégis azt javaslom magunknak, mindannyiunknak, hogy folytassuk az elkezdett munkát a szülőföldünkért. Egy lélekben és szívben erős, nemzeti identitásában rendíthetetlen közösség képes lesz erre: a mi közösségünk márpedig ilyen! – nyilatkozta Kelemen Hunor a végleges adatok ismeretében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: sokak munkája van a népszámlálásban, attól a törvénymódosítástól kezdve, amely lehetővé tette, hogy az elmúlt 30 évben először használhassuk anyanyelvünket a kérdőív kitöltése során. A tájékoztató kampányban több ezren vettek részt, és azért dolgoztak, hogy közösségünket tisztességesen, hatékonyan megszámlálják – tette hozzá. Kelemen Hunor ezúttal is köszönetet mondott a népszámlálásban dolgozóknak és közösségünk azon tagjainak, akik vállalták magyarságukat.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
