Hazánk az EU utáni időkre készül ?

Hazánk az EU utáni időkre készül ?

Ki mint vet, úgy arat? Az Európai Unió vezető hatalmai olyannyira erőltetik az etnikai viszonyok mesterséges átrendezését, hogy amiatt a magyar kormány elkezdett arra készülni, hogyan boldogulna Magyarország uniós tagság nélkül. Ráadásul nem egyedül: az EU keleti tagállamai is elhagyhatják az Európai Uniót a közeljövőben.

A magyar gazdaság életképes maradna az Európai Uniótól kapott források nélkül is, és Magyarország nincs rászorulva az EU pénzére – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Kossuth Rádió műsorában. Kijelentése szerint a magyar gazdaság tudna alkalmazkodni egy esetleges, ilyen horderejű változáshoz.

“A magyar gazdaság uniós források nélkül is működtethető, hiszen annak motorja az emberek munkája. Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll, és a gazdaság elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy esetleges változáshoz, egy új helyzetben is sikeres lenne” – mondta.

Bár a kormány továbbra is szigorúan tartja magát ahhoz, hogy Magyarország számára előnyös az Európai Unió tagállama maradni, a közelmúltban több nyugat-európai vezető tette egyértelművé, hogy az EU-csatlakozáskor elfogadott feltételek mellett számos diktátumot elfogadtatna az újonnan csatlakozott tagállamokkal, ami gyakorlatilag az Európai Unió egész keleti tömbjét érinti.

Német vezetők nyilatkozataiból úgy tűnik, hiába akarna Magyarország az EU tagállama maradni, Nyugat-Európa kész helyzet elé állítja a keleti tömb országait; az uniós források megtartása érdekében be kell fogadnunk a migránsokat, az uniós tagság fenntartásáért cserébe pedig csatlakozni kellene az – egyelőre csak tervben létező – Európai Egyesült Államokhoz.

Szeptember elején Angela Merkel német kancellár egyértelművé tette, hogy amennyiben a magyar kormány különutas politikát folytat az Európai Unió migrációs irányelveihez képest – ez a kötelező elosztási kvóta elutasítását jelenti -, abban az esetben meg kell vonni az uniós forrásokat Magyarországtól. Merkel a Berliner Zeitungnak nyilatkozva nemcsak Magyarországot, de Lengyelországot és általánosságban véve a “különutas” keleti tagállamokat fenyegette meg.

December elején a német Szociáldemokrata Párt vezetője, Martin Schulz kijelentette, hogy szerinte 2025-ig létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, és ha egy ország ebben nem akar részt venni, azt rá kell kényszeríteni arra, hogy elhagyja az Európai Uniót. Ő már nem csak az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását követeli a kelet-európai országoktól, hanem az államiság feladását is: azt akarja, hogy a magyar állami jogköröket egy föderális európai kormánynak adjuk át.

A fentiekből következően, hiába támogatja az Európai Uniós tagságot Magyarország kormánya, az uniós tagság hosszú távú megtartásához el kellene fogadja a német vezetők által erőltetett lakosságcsere programot is, és a magyar államiság feladását. Ezek okán törvényszerű, hogy a kormány – kényszerből – elkezd olyan forgatókönyvekkel dolgozni, melyek alapján Magyarország nem fér többé hozzá az uniós forrásokhoz – jelentse ez a fejlesztési források megvonását, vagy a Schulz és Merkel által emlegetett kizárást, írja a Hídfő itt.

Orbán Viktor kijelentése szerint egy ilyen helyzetben is megtartható lenne a magyar gazdasági növekedés. “Akkor is lenne növekedés, akkor is sikeresek lennénk” – mondta.

Magyarország 2003-ban tartott referendumot az Európai Unióhoz csatlakozásról. A szavazáson 45,62%-os részvételi arány mellett 3 056 027 szavazatot kapott az EU-csatlakozás. 2016. október 2-án pedig a betelepedési kvótáról tartottunk népszavazást. Ekkor kiderült; a magyar választók nagyobb számban adták le voksukat a bevándorlás elleni harcra, mint amennyien az Európai Unióhoz csatlakozást támogatták.

Címlap: Népszava

www.magyartudat.com


Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »