Csak a Magyar és társai ügyvédi iroda háromezer volt, illetve jelenlegi elítélt ügyfelét képviseli emberi jogi kérdésekben Strasbourgban, ebből hatszáz ügyet már befogadott az európai bíróság. Zuschlag Jánosnak csütörtökön 18 500 eurót (napi áron 5,8 millió forintot) ítéltek meg, mert megalázó vagy embertelen körülmények között kellett letöltenie büntetését.
Zuschlag János volt szocialista politikus egyike annak a 43 egykori, illetve jelenlegi fogvatartottnak, akiknek összesen 231 millió forintnyi eurót ítélt meg csütörtökön kártérítésként az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület döntése szerint ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével, és sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy egyebek mellett túlzsúfolt cellákban tartják fogva a rabokat Magyarországon. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a hazai börtönök a legzsúfoltabbak Európában.
Nem embernek való
A jogerősen hat év börtönre ítélt Zuschlag János nem érez elégtételt a kártérítési per megnyerése miatt, mint azt a Magyar Nemzetnek elmondta, több kártérítési pert is indított a magyar állam ellen az elhúzódó nyomozás, a fogva tartás embertelen körülményei miatt. A strasbourgi bíróság végül egy pert fogadott be, a többi hatályát vesztette.
– Tudom, hogy az átlag magyar állampolgár vízen, kenyéren és láncon látná a legszívesebben a rabokat, ám a börtönkörülmények katasztrofálisak. A 18 ezer fogvatartott, nem túlzok, állati körülmények között tölti a büntetést vagy éppen az előzetes letartóztatást. Én eleinte egy kétszer négy méteres cellában voltam negyedmagammal. Amikor ketten felvették a kabátjukat, hogy sétára vigyék őket, a másik háromnak fel kellett kuporodnia az ágyára. A cellában függönnyel volt leválasztva a vécékagyló. Úgy kellett elvégezni a dolgunkat, hogy a többiek egy légtérben voltak velünk. A zsúfoltság miatt sokszor elmaradt a napi séta, a heti egyszeri tusolás. Az étel minősége nem embernek való – ismertette tapasztalatait Zuschlag János, akit azért ítéltek el, mert irányításával fiktív szervezetek 75 millió forint közpénzt szabálytalanul használtak fel.
A 2013-ban szabadult politikus hozzátette: a rabok ilyen körülmények között csak még vadabbak lesznek, reményük sincs a társadalomba való visszailleszkedésre. – Nem gondolom, hogy helyes a visszailleszkedés reményétől is megfosztani a rabokat. Tudom, hogy a kórházakban ugyancsak tragikusak a körülmények. Arra biztatok mindenkit, a kórházban dolgozókat, sőt, a betegeket is, hogy álljanak ki emberi jogaikért. Csak akkor lehet változtatni, ha a civil kurázsi működik. A csütörtöki ítélet is bizonyítja, hogy kellő kitartással eredményt lehet elérni. Persze a valódi siker az volna, ha javítanák a börtönviszonyokat és persze a kórházi viszonyokat is – nyilatkozta Zuschlag.
Akár több ezer ítélet is várható
Magyar György ügyvéd szerint a strasbourgi ítéletek – amelyek most már sorozatban, többszázas, akár többezres számban várhatók – bizonyítják, hogy öt-hat millió forintnyi euróra bizton számíthatnak a magyar börtönökben fogva tartottak. – Ügyvédi irodánknak jelenleg háromezer olyan ügyfele van, akik az ítélet letöltése során vagy az előzetes letartóztatás ideje alatt embertelen körülmények között éltek, élnek – fejtette ki Magyar György.
A zsúfoltság miatt korlátozottak az emberi jogaik a börtönökben fogva tartottaknak. Nincs meg az egy főre előírt négyzetméter a zárkákban, hemzsegnek a csótányok, nyáron fullasztó a hőség, télen egyesek fagyoskodnak, korlátozott a napi kötelező egyórás sétalehetőségük, a heti fürdésük sem biztosított. Ilyen körülmények között szó sincs nevelésről, a rabok társadalomba való visszailleszkedése nem megoldott.
Óriási pénzeket fizethet az állam
Magyar György szerint az állam addig fog fizetni az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei nyomán, amíg nem változtatja meg az embertelen körülményeket a büntetés-végrehajtási intézményekben. – Ezekben az ügyekben az első ítéletet éppen ügyvédi irodánk fellépése nyomán hozta meg a bíróság. A jelenlegi háromezer ügyfelünk kártérítési perigényéből hatszázat már befogadott Strasbourg. Milliárdos kártérítés megfizetésére számíthat az állam – vélte az ügyvéd.
– A börtönök zsúfoltsága álláspontom szerint annak tulajdonítható, hogy a szabálysértést elkövetőket is végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtják. A büntetés kiszabásánál a középmérték az irányadó, míg korábban a büntetési tétel alsó határából indultak ki. Ritkán élnek az egyéb kényszerintézkedéssel, szinte mindenkit előzetes letartóztatásba helyeznek, pedig például nyomkövetővel ellátva házi őrizetbe is kerülhetnének – mondta az ügyvéd.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 12.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
