„Emberi szeretet, szakmai tisztaság, tárgyi tudás és önzetlen, becsületes gondolkodásmód jellemezzen bennünket, akik a magyar nép és a haza történelmének kutatásában együttesen munkálkodunk” – hangzik a Zürichi Magyar Történész Egyesület alapító Nyilatkozata.
Zürich – hataratkelo.blog.hu
Augusztus derekán tartotta idei konferenciáját a Zürichi Magyar Történész Egyesület. A tanácskozás két szekciójának elnöke volt Dr. Újváry Zsuzsanna, a Pázmány Péter Egyetem ny. egyetemi docense, a ZMTE vezetőségének tagja. Őt kérdezte a Gondola.
– Professzor asszony, hogyan gazdagítja a magyar történettudományt a svájci, nyugat-európai magyar historikusok agytrösztje?
– A Zürichi Magyar Történelmi Egyesületet (ZMTE-et) Dr. Csihák György alapította 1985-ben, Zürichben, az ottani polgári törvénykönyv értelmében – innen az elnevezés. Öt világrész huszonegy országában működik, és több tucat tagja van. Nem véletlenül alakult meg Zürichben, ahol akkoriban Csihák György élt. A cél az volt, hogy egyrészt a külföldön élő magyar történészeket, ill. kutatókat, másrészt a hazai, de fórumot nem kapó tudósokat összefogja és teret, megszólalási lehetőséget, együttgondolkodást biztosítson nekik. Ezért Csihák semmilyen anyagi áldozatot nem sajnált.
A ZMTE jelképe és jelvénye.
Az alapítási „Nyilatkozat”-ból álljon itt egy rövid részlet: „Emberi szeretet, szakmai tisztaság, tárgyi tudás és önzetlen, becsületes gondolkodásmód jellemezzen bennünket, akik a magyar nép és a haza történelmének kutatásában együttesen munkálkodunk. Baráti kézfogásra nyújtjuk kezünket minden irányban. Tevékenységünk politikától mentes, tisztán tudományos, baráti és ismeretterjesztő. Nincsenek sem anyagi, sem társadalmi céljaink – szerelmünk a magyar nép és történelme, valamint nyelve.” (kelt: Zürich, 1986. február 10.)
Dr. Újváry Zsuzsanna.
Az elnök úrnak – és egyesületünk minden tagjának – az a célja, hogy a magyar történelmi múltat kutassa, ütköztesse a különféle kutatási eredményeket, akár a nem-akadémiai irányzatokat is és azokat bemutassa – ez által a nemzeti tudatot növelje. Az egyik alappillér a történeti találkozók, konferenciák szervezése. Az egyesület eddig több országban rendezett őstörténeti találkozót (MÖT), és ez most 32-dikként 2022. augusztus 13–14-én zajlott le Budapesten. Magyarországon eddig 13 alkalommal egy-egy hétig tartó magyar történelmi iskolát is rendezett, a Kárpát-medencében három-háromnapos övezeti történésztalálkozókat, valamint több konferenciát az aktuális évfordulókhoz kapcsolódva; pl. Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára (2007-ben) vagy Hunyadi Mátyás király trónra emelésének 400. évfordulója tiszteletére (2008-ban), a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, majd annak utódintézményével, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen konferenciákat az I. világháború évfordulójára, „A Haza védelmére” címmel, továbbá „2018. december 1-e” címmel nemzetközi konferenciát. Az előadók – természetesen – nem csak ZMTE-tagok, hanem egyetemi oktatók, kutatók. Ez most is így volt.
Ezek a konferencia-anyagok kötetekben meg is jelentek, ill. megjelennek; eddig 124 kötetet adott ki az egyesület, többek között az Encyclopaedia Hungarica 5 kötetét – Dr. Csihák György áldásos tevékenysége, és természetesen, a szerkesztők, nagyrészt Darai Lajos filozófus, professor emeritus önzetlen tevékenysége nyomán. A kötetek már évek óta digitális formában jelennek meg (Acta Historica Turiciensia), a világ nagy könyvtáraiban, így természetesen a MEK-ben is olvashatók.
Szekeres István íráskutató.
A ZMTE tevékenységének másik nagy oszlopa a Magyar Köztársaság oktatási minisztere engedélyével, a Kodolányi János Főiskolával együttműködve a határon túli történelemtanárok akkreditált továbbképzésének megszervezése volt kétéves, 120 órás ciklusokban Erdélyben, a Délvidék és a Felvidék két-két régiójában. Ez évekig tartott, és igen eredményes volt. (A résztvevőknek a mintegy 1000 oldalas oktatási anyagot ingyen osztottuk szét.) A határon túli hallgatók valósággal „itták” az általunk nyújtott új, nemzeti történelemszemléletet. Erre csak egyetlen példát hadd említsek, manapság már a hivatalos tudományban is elfogadott, és ugyan nem az MTA, hanem a Magyarságkutató Intézet a Szegedi Kutatóintézettel karonfogva, de mégis kutatják a magyarság eredetét és az Árpád-ház genetikai állományát. A ZMTE külföldön élő tudósa – Cser Ferenc – az itt élő Darai Lajossal már húsz évvel ezelőtt megírta a magyarság őshonos voltát a Kárpát-medencében és ősi génállományát. Ebben természetesen arról is szó van, hogy a magyar gyök-nyelv, ill. ősnyelv. Ezeket az eredményeket az ún. akadémiai, hivatalos történelemírás eddig teljesen negligálta. Most viszont, hogy a 2019-ben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megalakított MKI is kutatási területévé tette ezeket az ún. „kényes” történelmi kérdéseket – finnugor-eredet, honfoglalás, „kalandozások”, Nagyszentmiklósi kincs eredete stb. – bizony jobban odafigyelnek a mi eredményeikre is.
– Milyen figyelemfelkeltő információkat kapott Ön a mostani konferencián?
– A 32. MÖT kétnapos tanácskozáson végig ott voltam, a négy szekcióból kettőt végig elnököltem, összesen 20 előadás hangzott el. Itt azonban nincs arra lehetőség, hogy az előadásokat recenzeáljam vagy akár csak egy-két mondatban méltassam, sőt mindenképpen szeretném elkerülni azt, hogy egyeseket kiemeljek, másokat viszont nem. Azonban mégis meg kell tennem, ha ki akarom fejezni, hogy mely téma fogott meg leginkább.
Csámpai Ottó etnoszociológus, a Szent György Lovagrend tagja is előadó volt Zürichben.
A leglényegesebb megjegyzésem az – és ez a ZMTE szakmai tevékenységének lényege is –, hogy nem csupán történészek, sőt többségében nem történészek, hanem nyelvészek, matematikusok, természettudósok, íráskutatók, művelődéstörténészek, népzenekutató stb. vettek részt a kétnapos találkozón. Igen újszerű volt számomra Raig Mária matematikus-informatikus kutatásai, amely szerint a VII. Konstantin által említett avarok törzsnevei megegyeznek a magyarokéval, noha itt több évszázados eltérés van. Nagyon kifejező volt a Szentkorona ismételt matematikai számítása (Fehér András), amely szerint az tudatosan megszerkesztett geometriai jeleket, ill. számokat hordoz, és nemcsak az Aranymetszés szabályainak felel meg tökéletesen, hanem a korona átmérője a fény sebességének számarányához illeszkedik, ami azt jelenti, hogy fent van egy Fénykorona. A felső rész az Ég, az alsó rész a Föld szimbóluma. Szent András apostol pedig párthusi kéztartással van ábrázolva (Raig Mária). A legegyszerűbb hangzók születéséről tartott előadás (Bérczi Saniszló fizikus-csillagász) is igen példásan mutatja, hogy egy természettudós egészen másként gondolkodik, mint egy humán tudós; rendszerelemzési módszerrel ki lehet mutatni a hangok jelentését, a tartalom és a forma állandóságát. Végül, de nem utolsó sorban Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, professor emerita összehasonlító elemzése jelentett számomra nagyot sokat, amely Váralljaj Csocsán Jenő professzor kutatásait erősítette meg; a Nagyszentmiklósi kincs – Géza fejedelemé volt – díszítőmotívumai, indás virágmotívumai egybeesnek a Boldog Gizella készítette miseruhából szabott koronázási palást díszítésével. Így a hunok és az avarok is egymásba kapcsolhatók, megvan a kontinuitás.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
