Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.
A Magyar Értelmi Szövetség négy szakmai szervezettel közösen összeállított egy javaslatcsomagot a Magyar Turisztikai Ügynökség számára arról, hogy miként lehetne erősíteni, fellendíteni a hazai turizmust annak érdekében, hogy a vendégek, hosszabb ideig maradjanak, minőségi szolgáltatásokat találjanak és vegyék is igénybe azokat.
Ennek egyik kulcsfontosságú témája a szálláshelyek kérdése. Zsiday Zoltán Roy az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: „Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek kínálata úgy torzult más nagyvárosokhoz képest, hogy a mi kínálatunk 60 százaléka rövid távú lakáskiadásban jelenik meg, ahol nagyon sok az alacsony minőségű és nagyon olcsó kínálat, ami a vendégek minőségére is kihat. Jó jel, hogy a budapesti szállodák kihasználtsága nőtt, vagyis jönnének minőségi vendégek is, de most a szállodákban minőségi vendég már nem nagyon fér el több. Kevés ugyanis a szállodai kapacitásunk, és ahhoz, hogy fel tudjuk venni a versenyt mondjuk Béccsel vagy Prágával, kellene építenünk körülbelül 50 ezer ágy kapacitást”. Érzékeltetve a mennyiséget, hozzátette:
ez körülbelül 25-30 ezer szobát jelent, aminek a létrejöttéhez a következő 8 év mindegyikében 30 darab 100 szobás szállodát kellene építeni.
Ez óriási szám, de szerinte ezek felépülésével állna be egy olyan arány a szállodák és a rövid távra kiadott lakások között, mint amlyen más európai nagyvárosokban szokott lenni.
Úgy véli, ennyi szálloda létesítésére lenne is beruházói szándék, de csak akkor, ha az ország nagyon kiszámítható turizmusfejlesztési és gazdasági pályát tud felmutatni. Egy hotel finanszírozása ugyanis minimum 15-20 év.
„Az nem fér bele, hogy öt év múlva hirtelen történik valami, amitől földbe áll az egész piac. Egy nagyon kiszámítható, stabil piacra, szabályozási környezetre van szükség, és arra, hogy ahogy az új szállodaiszoba-kapacitások létrejönnek, azzal párhuzamosan a rövid távú lakáskiadások visszaszabályozásra kerüljenek” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte most városszinten rossz az Airbnb-szabályozás. Az, hogy egyes kerületek szigetszerűen hoznak döntést, illetve hogy több kerület betiltja az Airbnb-zést, nem szerencsés. Ez csak azt jelenti, hogy bizonyos számú lakás kiesett a budapesti Airbnb-piacról, valamennyi átment más formába – például panzióba, ha egy épületrész mondjuk egy kézben volt –, és valamennyiben pedig folytatódik a rövidtávú lakáskiadás, csak illegálisan, adóbevétel és mindenféle hivatalos információ nélkül, várhatóan csökkenő áron és minőségi színvonalon, kevésbé minőségi turistáka vonzva.
Olyan szabályozásra van szükség, amely teljesen kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is
– hangsúlyozta.
Kiemelte azt is, hogy nem csak ötcsillagos szállodák szükségesek, az új hotelek között bőven lehetne 3 csillagos is, leginkább abból van hiány, ezt épp az Airbnb iránti igény mutatja szerinte.
A turizmus GDP-hez hozzáadott értékét (ez most 13-14 százalék között van, tehát jelentős) egyébként a Magyar Éttermek Szövetségének elnöke szerint még vendégszám-növekedés nélkül is nagyságrendekkel lehetne növelni.
„Az a szépsége ennek az előttünk álló feladatnak, hogy elérjük, hogy a hozzánk érkező vendégek tovább maradjanak és több szolgáltatást vegyenek igénybe. Ehhez nem kell több vendég érkezzen, és igazából ha Budapesten jól végezzük ezt a feladatot, azzal is a 14 százalék az 16-ra felvihető, még úgy is, ha a vidékhez nem is nyúltunk, hanem csak Budapesten egy kicsit tervezettebben csináljuk a dolgokat” – mondta.
Úgy látja,
van rengeteg meglévő kapacitásunk – szálláshelyek, gasztronómiai kapacitások, fantasztikus koncerttermek, Müpa, Operaház, van egy csomó stadion –, amit meg kellene tudni tölteni.
Ennek elérésére két munkairányt és hét programot rakott össze a szövetség.
„A meglévő kapacitásokhoz kapcsolódik két program, ami viszonylag gyorsan implementálható, és forrás is van rá, hiszen Kapitány István épp a napokban jelentette be, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás 89 milliárd forintja megvan a Magyar Turisztikai Ügynökségnél, rendelkezhet vele. Az egyik ilyen program, amit ki kellene dolgozni, az a koncertek és az élő kulturális programok, ezzel kapcsolatban hangzatosan azt mondjuk, hogy 50 héten át legyen valamilyen nagyszabású program” – fogalmazott.
Úgy látja azonban, hogy egy jól összerakott kínálatra és ügyes menedzselésre van itt szükség, mert például míg egy tripla Coldplay-koncert miatt sem a légitársaságok, sem a szállodák nem árazzák ki magukat a piacról, és olyankor tényleg megtelik a város fizetőképes vendégekkel, addig például
a labdarúgó Bajnokok Ligája-döntőre Airbnb-lakások voltak másfél milliós áron hirdetve, üresen is maradtak végül, és összességében kevesebb vendég érkezett.
Hozzátette: fontosak persze a szuper prémium vendégek is, de a piac tömeges része akkor csökkent, merthogy „kiárazta magát a város a piacról”, ennek elkerülésére pedig figyelni kellene Zsidai Zoltán Roy szerint.
„Egész évben olyan masszív kulturális kínálatot kell nyújtani, a mi önálló utazásra ösztönzi azokat a külföldi látogatókat, akik szogláltatásokat vesznek igénybe. És akkor olyan vendégeink lesznek Budapesten, akik nem feltétlenül csak az utcán sétálnak, fotóznak és elállják a járdát, hanem bemennek szolgáltatásokat igénybe venni, múzeumba, koncertterembe, étterembe, szállodába, boltokba” – foglalta össze az InfoRádióban Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetés alább megnézhető, meghallgatható.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


