A Progresívne Slovensko (PS) elnöke, Michal Šimečka múlt heti dél-szlovákiai körútjával és a Beneš-dekrétumok témájának váratlan bedobásával felkavarta az állóvizet. A lépés nem csupán kampányfogásnak tűnik, hanem egy precízen kidolgozott stratégiai manővernek, amely egyszerre célozza a bizonytalan magyar szavazókat és kényszeríti színvallásra a kormányoldali szlovák „szuverenista” erőket.
Úgy tűnik, már javában zajlik a választási kampány – hátha előrehozott választások lesznek – a progresszívek pedig láthatóan felismerték, hogy a kormányellenes és liberális szólamokkal elérték növekedési határaikat. A további bővülés érdekében a párt a már jól ismert „magyar kártyához” nyúlt, méghozzá olyan módon, amelyre a szlovák politikai elit többi része – a látszólagos szlovák-magyar kormányközi barátság ellenére – zsigeri elutasítással reagált.
A darázsfészek: Beneš és a kollektív bűnösség
Michal Šimečka és pártja a dél-szlovákiai régióban – Érsekújvártól Komáromon át Dunaszerdahelyig – tartott körútján nemcsak magyar nyelvű posztokkal jelentkezett, de egy olyan tabutémához is hozzányúlt, amelyet a szlovák fősodor évek, évtizedek óta kerül: a Beneš-dekrétumok kérdéséhez. A PS ún. komáromi határozata a dél-szlovákiai régió felzárkóztatása mellett a történelmi megbékélést is zászlajára tűzte. Legalábbis szóban és látszólag.
A reakciók nem maradtak el, és pontosan azt a forgatókönyvet követték, amire a PS stratégái számíthattak. A téma felvetése azonnal kihozta a „magyarellenes” reflexeket azokból a politikusokból is, akik egyébként az Orbán-kormánnyal ápolt jó viszonyra hivatkoznak.
Lehull az álarc?
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas-SD elnöke éles hangon bírálta Šimečkát, „idegen érdekek szolgájának” nevezve őt (ezzel annyira nem is vitatkoznánk). Szerinte a dekrétumok alkalmazásának leállítása „gránátot dob” a jelenleg történelmi csúcson lévő szlovák-magyar kapcsolatokra. Šutaj Eštok reakciója világosan mutatja a csapdát: a jó viszony addig tartható fenn, amíg a kényes történelmi kérdések a szőnyeg alatt maradnak.
Még keményebben fogalmazott az a Milan Krajniak (Kresťanská únia), aki még minisztersége idején felszólat a CPAC Hungary-n is. Az „utolsó keresztes lovag” szerint a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése „vékony jég”, amelyre még Robert Fico kormánya sem lépett rá. Krajniak történelmi sérelmeket sorolt fel a magyarosítástól, 1938-on át 1968-ig, és leszögezte: a dekrétumok megkérdőjelezése Szlovákia közép-európai pozíciójának gyengítése és hiba.
Zoroslav Kollár (Právo na pravdu) is beszállt a vitába, a „hazafias” vonalat erősítve. Mivel most kezdi építeni szavazói bázisát, nem is hagyhatta ki a reakciót. Kollár Edvard Beneš 1947-es beszédét idézte a „hazaárulók megbüntetéséről”, és azzal vádolta a PS-t, hogy a történelmet politikai marketingre használja, miközben a valódi probléma a gazdasági elmaradottság.
A PS válasza és a stratégiai cél
Michal Šimečka az őt ért támadásokra reagálva azt írta: a kormányoldali politikusokat éppen az dühítette fel, hogy a PS kiállt a szlovákiai magyar polgárokért. A liberális pártelnök szerint Fico kormányai a déli régiót „mellékvágányra” terelték , és a mostani „kiabálás” csak a kormányzati kudarcok elfedésére szolgál.
A PS húzása elemzői szemmel nézve zseniális lehet. Azzal, hogy rákényszerítették a konzervatív és nacionalista szlovák politikusokat a Beneš-dekrétumok védelmére, a felvidéki magyar választók előtt hiteltelenítették el őket. Az üzenet egyértelmű: hiába a nagy barátság Budapesttel, a szlovák konzervatív és „szuverenista” pártok nem hajlandók a magyarok számára fájó történelmi igazságtalanságok orvoslására. Ezzel a PS a saját pártjára terelheti a billegő, szlovák pártokra szavazni hajlandó magyarokat.
Hol marad a magyar érdekképviselet?
A helyzetet tovább bonyolítja a Magyar Szövetség reakciója. Gubík László, a párt elnöke elismerte, hogy a PS gyakorlatilag lemásolta a programjuk egy részét. Ugyanakkor rámutatott a jelenség fonákságára: amint egy liberális politikus megkérdőjelezi a kollektív bűnösséget, a „szuverenista” szövetségesekből hirtelen újra „Beneš nyomdokaiba lépő szlovák hazafiak” lesznek. Ezzel együtt a gyenge reakcióban jelezte azt is, az ajtó nyitva áll a tárgyalásokra akár a PS-szel is.
Gubík reakciója bár pontos helyzetértékelésnek tűnik, egyben beismerése a magyar érdekképviselet nehéz helyzetének is. A PS offenzívája és a téma napirendre emelése ugyanis éppen a Magyar Szövetség koncepciótlanságát és a határozott fellépés hiányát domborítja ki.
A liberális párt lépése így két legyet üt egy csapásra: elszigeteli a magyar szavazókat a többi szlovák párttól, és tovább gyengíti a magyar etnikai politizálás bázisát, magát mutatva fel az egyetlen cselekvőképes alternatívaként.
A Progresszív Szlovákia rárepült a magyar szavazatokra – Gyimesi kritikus a Magyar Szövetséggel szemben
Komjáthy Petőcz Andrea
Nyitókép forrása: facebook.com/Michal Simecka oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
