Általánosságban sokat fejlődtek az óvodai, iskolai menzák, de vannak olyan helyek is ahol az egy gyerek egy étkezésére jutó nyersanyagnorma mindössze 350 forint. A közétkeztetés problémáiról, eredményéről és lehetőségeiről beszélt az InfoRádióban a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke, Zoltai Anna.
Mennyibe kerül ma egy gyermek iskolai ebédje, és mennyire lehet egészséges, változatos ételeket készíteni a közétkeztetésben rendelkezésre álló pénzből? Ezekről is szó volt Gödöllőn, az Országos Közétkeztetési Konferencián.
Az állam 2026-ban közel 160 milliárd forintot fordít a gyermekek közétkeztetésére, a gyermeklétszám alapján elosztott normatív támogatásra és a szektorban dolgozók bértámogatására együtt. Az önkormányzatok saját forrásaikból egészítik ki az erre szánt pénzt, és ők határozzák meg azt is, hogy a szülőknek milyen térítési díjat kell fizetniük az étkeztetésért.
A Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke, Zoltai Anna szerint a szektor legfőbb problémája nem a forráshiány, hanem a források nem elég hatékony felhasználása. Rossz továbbá a konyhákat irányító élelmezésvezetők anyagi és társadalmi megbecsültsége, valamint a képzése, továbbképzése. Pedig
ez a szektor jelentős feladatot végez, az itt elvégzett munka 1,4 millió embert érint.
Általános tapasztalat, hogy az ételek mostanra a korábbiaknál valamivel egészségesebbek lettek, de továbbra is kihívás megtalálni az egyensúlyt az egészséges táplálkozás követelményei, az anyagi lehetőségek és a gyerekek ízlése között. Mint Zoltai Anna elmondta, a gyermekek két éves korára kialakul az ízlés, az, hogy milyen ételt fogadnak el és mit utasítanak el. Ezt az állapotot „kapja meg” a közétkeztetés az óvodában vagy az iskolában, és bizony előfordul, hogy az ottani étel nem ízlik a gyereknek. Emiatt fontos lenne a családoknál némi tudatosság a korábbi időszakban.
„A szülőket, a lakosságot is tájékoztatni, oktatni, segíteni kell abban, hogy az egészséges élelmiszerek irányába forduljanak.
Szintén nagyon fontos dolog, és ebben most már vannak eredmények, hogy a gyerekek válogatósak, és nagyon szeretik, ha ők választanak. És ennek kapcsán hihetetlen szeretet övezi a svédasztalos menzák megjelenését, ezeken a helyeken népszerűbb lett a menza, megnőtt a menzás gyerekek létszáma, és ott ki tudnak adni olyan ételeket is, amire egyébként a gyerekek azt mondták régen, hogy nem szeretik, mert így van lehetőségük megkóstolni, válogatni, egymástól tanulni” – fogalmazott a szakember.
Elmondása szerint az ilyen menzákon sokkal, 60-80 százalékkal kevesebb a hulladék, és ami forrást a hulladék elhelyezésére fordítottak korábban, azt most salátabár vagy gyümölcskínáló pult kialakítására tudják fordítani. Az, hogy egy svédasztalos menza mennyivel kerül többe, mint egy hagyományos, az településenként változik.
„Van olyan település, ahol már most is magas nyersanyagnormával dolgoznak, mert a szülők befizetése és az önkormányzat hozzájárulása jelentős. Ahol alacsony ez a nyersanyagnorma, mert sajnos még van olyan település is, ahol 350 forint, ott biztos, hogy többe kerülne a svédasztalos menza. De
ha azt nézzük, hogy a gyerek nem marad éhesen, és az étkezési kultúrája fejlődik, mert elfogad ételeket, amelyeket addig nem, akkor ezt nem szabad csak anyagi oldalról megközelíteni”
– emelte ki Zoltai Anna.
Beszélt arról is a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke, hogy az csak városi legenda, hogy a menza nem jó. Ez szerinte nem igaz.
„Aki a menzát megítéli, az mindig csak az étel oldaláról közelíti meg a kérdést, holott a fogyasztási kedvre nemcsak az étel minősége vagy milyensége hat, hanem hat nagyon sok más tényező, például a gyerek hangulata, a szokásai, az étkezői környezet, a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a megvilágítás, a bútorok nagysága, az edények állapota, a pedagógus hozzáállása, példamutatása, és az étkezési idő is.
Jelenleg 10-12-15 perce van a gyereknek arra, hogy elfogyassza a 600-700 gramm ebédjét. Nem tudja.
Tehát abban mindenképpen előre kell lépnünk, és ezt évek óta nagyon szorgalmazzuk, hogy az étkezésre fordított idő legalább 45 perc legyen, és abban a napszakban, amikor annak az ideje van” – mondta az InfoRádióban Zoltai Anna.
A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
