Zöldszüret, a késői abortusz: azért fizetnek a gazdáknak, hogy a földre szüreteljék a szőlőt – miközben az olcsó külföldi szemetet issza a magyar

Zöldszüret, a késői abortusz: azért fizetnek a gazdáknak, hogy a földre szüreteljék a szőlőt – miközben az olcsó külföldi szemetet issza a magyar

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát áldozták be a szőlőtermelők az idén először meghirdetett zöldszüreti támogatásért cserébe – olvasható a Világgazdaság csütörtöki kiadásában, melyet az MTI szemlézett. Szintén sok helyütt szedték le az éretlen fürtöket a gazdák a furmint- és a kékfrankosültetvényeken.

A hektáronkénti 300 ezer és 1,1 millió forint közötti támogatásra bejelentkező gazdáknak július 10-ig kellett végezniük a zöldszürettel – emlékeztetett a lap a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adatait idézve, hozzátéve, hogy végül körülbelül 5200 hektár lett a korábban leszüretelt terület nagysága.

A legnagyobb területre, több mint 2900 hektárra a Kunsági borvidéken adtak be zöldszüreti kérelmet, ezt követte 781 hektárral a mátrai, illetve 468 hektárral a tokaji borvidék. A fajták közül a biancát 1370, a furmintot 772, a kékfrankost pedig 670 hektáron tervezték érés előtt leszüretelni.

"Erre nincsenek szavak" – így élik ezt meg a gazdák:

"Késői abortusz"

Az Agrárszektor június 5-i cikke a jelenség hátteréről:

Az Agrárminisztérium megpróbálja kompenzálni a bizonytalanságot és a tömegtermelésből fakadó hátrányokat, ezért támogatást írt ki azoknak a gazdáknak, akik éretlenül leszüretelik a szőlőt. Aki így dönt, sürgősen lépnie kell.

Hírdetés

Még ma és holnap dönthetnek arról a szőlőtermelők, hogy leszüretelik-e zölden a szőlőjüket és kérnek-e hozzá állami kompenzációt. "Késői abortusz" – így fogalmazta meg az Agrárszektornak az egyik, neve elhallgatását kérő termelő, mit jelent a zöldszüret. A hivatalos definíció (az agrártárca meghatározása) szerint a zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára csökkentését jelenti.

Az agrártárca most kihirdette, hogy azok, akik június 24. és július 11. között zölden leszüretelik a szőlőt, támogatást kaphatnak. Ezzel az intézkedéssel megpróbálják visszafogni a terméshozamot és valamelyest kárpótolni a gazdákat. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) összefoglalója szerint (PDF) a támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár részére kell benyújtani postán, június 11-ig, viszont még ma és holnap (vagyis június 6-ig) lehet a kérelem záradékolását kérni, személyesen. Emiatt aki úgy dönt, hogy nem kockáztatja, hogy ősszel a szőlő a nyakán marad, vagy úgy ítéli, nem lesz jó a termés, még ma vagy holnap dönthet arról, hogy szüretel és emiatt gyakorlatilag kártérítést kér az államtól.

Az állami támogatás mértéke sok mindentől függ, az összege hektáronként 300 ezer-1,1 millió forint lehet. Ezzel az összeggel körülbelül az 50%-a térül meg annak az árnak, amiért a termelőktől ősszel felvásárolhatják a szőlőt. A szőlő felvásárlási árának kilengése minden évben óriási kockázatot jelent a gazdáknak, ráadásul a termelés munkaigényes, drága folyamat. Emiatt a zöldszüret maximum a károk enyhítését jelenti.

A HNT szerint a Kincstár a helyszínen ellenőrzi a zöldszüret meglétét, leméri a terület nagyságát, és megnézi azt is, mekkora a termés általában ezen a területen. A támogatási összeg meghatározásakor a kompenzációs felárra való jogosultságot is figyelembe veszik. A támogatási keretösszeg 8,5 millió euró, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból fizeti ki az agrártárca.

A HNT felhívta a figyelmet, hogy a kérelmező köteles a zöldszüret elvégzését egy munkanapon belül bejelenteni a Kincstár, valamint a területileg illetékes hegybíró részére. Ha valaki július 11-ig nem jelenti be, akkor nem kaphat támogatást. A jóváhagyott támogatást a Kincstár legkésőbb 2019. november 15-ig fizeti ki.

Megpróbáltunk utánajárni, hány gazdát érinthet a zöldszüret, de ebben a témában nagyon kevesen voltak hajlandóak nyilatkozni. Senki sem szeret beszélni arról, hogy nem tudja eladni, vagy éppen gazdaságtalanul tudja eladni az amúgy nagyon munkaigényes szőlőt. A neve elhallgatását kérő nyilatkozónk azt mondta, hogy leginkább olyan gazdák érintettek, akik igazán kétségbeesettek, és akik korszerűtlen módon művelik a szőlőjüket.

Ungerbauer György szőlőtermelő és borász egyetértett az Inforádióban elhangzottakkal: túltermelés van, emiatt

a kicsi, minőségi szőlőt termelők vannak bajban.

Emiatt a borász úgy gondolja, hogy a zöldszüret maximum felületi kezelés, mert magával a szőlőtermelés rendszerével van baj, így a zöldszüret minden szereplőre kihatással lesz. A túltermelés csak az egyik dolog, de

a kommersz szőlőt tömegesen termelők óriási előnyben vannak a minőséget termelőkkel szemben.

Azoknak pozitívum ez a hír, akik olyan szőlőket termeltek, amelyek tömegfajták. Akiknek megterem a szőleje több száz mázsát, az még akkor is jól jár, ha aránylag olcsón adja el. De aki minőséget termel és keveset, azon ez a támogatás sem segít – mondta az Agrárcentrumnak a borász. Megerősítette: a zöldszüret egy lehetőség, mert a szőlő felvásárlási ára mindig óriási lutri, és a túltermelés lejjebb nyomja az árakat.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »