A kritikusabb médiumok napok óta firtatják azt a kérdést, hogy Ukrajna vajon küldene-e katonákat Dánia védelmére Grönlandra az USA ellen. Mármint abban az esetben, ha konfliktusig fajulna a helyzet az Egyesült Államok és Európa között. A kérdés alapját az adja, hogy Ukrajna korábban katonai együttműködési és védelmi megállapodást írt alá Dániával – természetesen még akkor, amikor egy Dánia elleni agressziónak nem volt realitása. Azóta a helyzet megváltozott. Az USA meg akarja szereznie a Dánia részét képező Grönlandot, és nem nagyon hajlik a kompromisszumra.
Ukrajna számára ez egy sokrétegű dilemmát jelent. Egyrészt, a grönlandi feszültség teljesen elterelte a figyelmet Ukrajnáról, még az európai sajtóban is. Sőt, a davosi Világgazdasági Fórumon sem Ukrajna, hanem Grönland és a transzatlanti kapcsolatok jövője kap majd központi szerepet a tárgyalásokon.
A másik réteg az ukrajnai támogatásokat illeti. Ugyan az amerikai segélyek és támogatások leálltak, de a létfontosságú hírszerzési információkat, technológiai és haditechnikai szükségleteket az USA még biztosítja – mert az európaiak kifizetik. Ha törés következik be Grönland miatt, annak Ukrajna elkerülhetetlen kárvallottja lesz.
Összességében tehát a grönlandi válság nagy nyomás alatt tartja Ukrajnát, és egyértelműen a háború befejezése irányába tereli – lévén, hogy az európai erőforrásokba vetett hit devalválódott. Európa egy kétfrontos politikai háborúban nem fog tudni nyerni.
Zelenszkij színt vallott
Ebben a helyzetben kérdezte meg az Ukrinform ukrán hírügynökség Volodimir Zelenszkijt, hogy küldene-e ukrán katonákat „kiképzésre” Grönlandra, ha ezt Dánia kérné. Már a kérdésfelvetés is érdekes: Dánia kérjen kiképzendő katonákat és pont Grönlandra? A trükkösen megfogalmazott kérdés nyilván arra vonatkozott, hogy a védelmi megállapodás értelmében Ukrajna küldene-e katonákat Grönlandra, ha azt Dánia kérné tőle.
Ez magyarul azt jelenti, hogy Ukrajna konfrontálódna-e, sőt, háborúba keveredne-e az Egyesült Államokkal egy európai szövetségese védelmében.
Zelenszkij azt válaszolta:
„Háborúban állunk, minden katonánk a fronton van. Tudják, hogy a katonaság és az élőerő kérdése ma rendkívül sürgető, különösen egy totális háború idején”
fogalmazott, majd kiemelte, hogy ukrán katonák ma nem vesznek részt külföldi kiképzésekben, Dánia pedig nem kérte Kijevtől, hogy küldjön Grönlandra katonákat.
„Azt hiszem, mindenki számára érthető ez a dolog, tekintettel arra, hogy Ukrajna nincs a NATO-ban”
tette hozzá.
Felkorbácsolt indulatok erős lapok nélkül
A franciák, britek, németek és még néhány európai ország Dánia kérésére kisebb csoportokat küldtek Grönlandra, de az amerikai elnök vámfenyegetései után pár nappal többen visszavonták csapataikat. Február elsejétől ugyanakkor az USA büntetővámot vet ki Dániára, Nagy-Britanniára, Norvégiára, Franciaországra, Németországra, Finnországra és Hollandiára, amiért akadályozzák az USA grönlandi ambícióit.
Európa ellenszankciókat akar bevezetni. Bár a mainstream sajtó szerint kemény ütőkártyák vannak Európa kezében, ez valójában nem igaz. Lehet, hogy jelentős mennyiségű amerikai állampapír van az európaiak kezében, és többmilliárd büntetővámokat is kivethetnek.
Ugyanakkor még Dánia is ki van szolgáltatva az amerikai haditechnikának. Például dán felségjelű, de mégiscsak amerikai F-35-ösök őrködnek Grönland felett, amelyeket amerikai karbantartók és technikai infrastruktúra tart a levegőben. Ez a kitettség más országokra is igaz.
Európa tíz éve nem látott ilyen telet, és ma már az európai gázigény 30 százalékát amerikai beszállítók biztosítják. Ez egy olyan fegyvertény, amit nem lehet ellensúlyozni, mert Európa elvágta magát az orosz energiahordozóktól.
De főleg: az Egyesült Államok katonai garanciája nélkül Európa ma képtelen megvédeni magát. Ha százmilliárdokat is költenének hirtelen fegyverkezésre, akkor is évekbe telik, mire úgy-ahogy megengedhetik maguknak az amerikai védernyőről való lemondást.
körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petros Karadjias, Pool
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
