A magyar politikai élet megmutatta igazi arcát. Minden a feje tetejére állt, mert kiderült: a mai ellenzéki politikusoknak a legkisebb gondja is nagyobb, mint a nép, a nemzet érdeke. Nekik a hatalom, a pénz, a parlamenti bejutás a fontos. Ha történelmi hasonlatokat keresnénk a baloldalinak és liberálisnak nevezett takonygerincű, szélhámos, elvtelen niemandok viselkedésére, akkor a legszélsőségesebb példákkal lehetne illusztrálni, hogy mi is történik a hazai politikai életben.
Először is érthetetlen az összefoglaló név: baloldal. Mitől baloldal ez a pénzéhes, milliárdos, hazaáruló, kapitalista söpredék, amely a jellemtelenség legalja. A hazudozás és a vádaskodás, az emberi gyarlóságra, a kapzsiságra, az irigységre, a gonoszságra és a gyűlöletre építő politizálás netovábbja mindaz, amit művelnek. Bármit tesz a kormány, az rossz… s, hogy e tételt igazolják, odáig mennek, hogy nyilvánvaló hazugságokkal tömik alulművelt szavazóik minden ostobaságot befogadó elméjét. Mindegy nekik, ha kiderül az igazság, számukra az is csak bírói összekacsintás, a jog sárba tiprása. E csőcseléknek nincs erkölcsi értékítélete, mert az erkölcs fogalmát sem ismerik. Számukra a demokrácia fogalma nem létezik, illetve csak úgy és abban a fasisztoid formában, amelyet ők alakítottak ki maguknak, s ami a magyarellenességben, kereszténygyűlöletben, hazaárulásban ölt testet. Műveletlen buta ribancokkal mondatják el a nagy igazságokat, miszerint Orbán lop, szándékosan éhezteti a gyermekeket, kormánya megbukott, a gazdasági mutatók hamisak, s embertelensége odáig megy, hogy a szegény, álló farkú, végtelenül primitív és erőszakra éhes menekülteket, azaz a „baloldal” leendő szavazóit nem engedi be Magyarországra. Mindez szerintük a demokrácia megcsúfolása, a köztársaság megszüntetése. A minap pedig az a hír szárnyalt a közösségi oldalakon, hogy a galád MNB-elnök eladta a nemzeti vagyont… azaz az aranytartalékot. Az aljasság és a pofátlanság tehát határtalan az ellenzéki oldalon. No, meg az elvtelenség. Hiszen, amikor a Rákosinak minden elvtársát feljelentő Heller Ági néni Vona Slomoval szeretne összefogni, s efféle elhatározásnak ad hangot a „végtelenül tisztességes” Alstom-kedvenc Medgyessy Péter, és az MSZP új elnöke, akkor igazán nem vádolhatók azzal, hogy a szoci elvekhez hűek. Ám, mint fennebb említettem, ki tudja mitől szocialista és mitől baloldali ez a pénzért és hatalomért saját anyját is eladni képes, eszét vesztett, kapitalista, és nem kicsit, hanem nagyon is kizsákmányoló, multikat pénzelő ócska söpredék…
Nem kevésbé érdekes figura a Jobbik elnöke, a Szálasira hasonlító „kedves tekintetű”, és garderobjában sok köpönyeggel rendelkező Zázrivecz Vona Slomo, aki néhány hónap leforgása alatt antiszemitából minta-filoszemitává „avanzsált”. A véres tekintetű zsidógyűlölőből varázsütésre kiskutyás, cukipofa lett, majd nekiállt feneket nyalni, de rossz segget találván nem sikerült a mutatvány, s választói is megorroltak rá, mert a katolikus és református, hindu, muszlim és evangélikus egyházat, a HIT Gyülekezetét nem, de a zsidókat hatalmas nyelvcsapásokkal köszöntötte a Hanuka ünnepén. Vona Slomo Cuki elszámította magát, hiszen a polgárosodás nem gerinctelenséget, a szavazótábor arcul turházását jelenti… Vona Slomo Gabika így értette a dolgot. A fájdalom csak az, hogy nem csupán Zázrivecz Vona Slomo turházott a választók képébe (mert ezt sima köpésnek kevés volna nevezni), de a teljes Jobbik vezetés megkapta a takonygerinc betegséget. Ugyanis senki egyetlen szót nem szólt Vona skizofrén, kormányt ócsárló és szavazóit, vagyis a teljes Jobbikot szembecsulázó zavart elmére utaló magatartást tanúsító elnökre…
A liberálisok nem sokban különböznek e két – szocialista és Jobbikos – csürhétől, csupán a hazudozásaik, rágalmaik és a megszólalásaik fajsúlya más olykor. Úgy néz ki tehát a mai magyarországi ellenzék, mintha a Zsidó Világtanács és a Nemzeti Szocialista Párt vagy a KGB és a Gulágot járt foglyok akarnának szövetségre lépni a hatalomért. Sem elv, sem szellemiség, sem erkölcs, sem hazaszeretet, sem emberség, sem jog, sem igazság, sem tisztesség nincs és nem is számít. Csupán az a pénz generálja kitartó odaadásukat, amit a parlamenti bejutással, a pártelnökségeskedéssel vagy a miniszterelnök-jelöltséggel lehet harácsolni.
Hasonló aljas és primitív banda képviseli e pártokat az Unióban is, ahol a bűnük sokkal nagyobb és sokkal gyalázatosabb az emberi tartásuk. Hiszen közvetlenül a gazdáiknál jelentgetik Magyarországot, a magyar népet, s kérik a nemzet megbüntetését politikai érdekből, idegen pénzért idegen parancsokat teljesítve.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyen ócska és nemtelen söpredék a magyar történelem nem kifejezetten dicső korszakokat megörökítő lapjain sem szerepelt eleddig. Napjainkban a magyar parlamenti ellenzék történelmi szennye próbál hatalomra jutni, hogy végképp felszámolja Magyarországot, a velünk élő nemzetiségeket, vallási közösségeket, értékeinket és mindent, ami ezer esztendőn át örökségünk volt…
Ha elhallatszanék a hangom ahhoz a patkánylyukhoz, amelyben élnek, akkor azt mondanám nekik:
– Hagyjátok abba! Ti, akik hatalmas pártpénzeket kaptok a mi adónkból, a mi javainkból, ti, akik 1919. óta igyekeztek megsemmisíteni a hazát, a kereszténységet, a zsidóságot, a velünk élő nemzetiségeket, s 1920 óta a külső-magyarországi nemzetrészt is.
Hagyjátok abba!!!! Nincs felhatalmazásotok a mi pénzünk elköltésére, a mi hazánk felszámolására, a mi gyermekeink megsemmisítésére a migránsok által, a mi jövőnk kilátástalanná tételére. Ne higgyétek, hogy aljasságotokért nem fogtok megfizetni… keményen és kiérdemesült módon. Jobb volna most befejezni, bocsánatot kérni és visszavonulni. A történelem lezárni készül a ti ócska és értéktelen, kapzsi és gyűlölködő hatalmatokat. Kíméljétek meg magatokat a felelősségre vonástól és a nép vagy a jog ítéletétől. A történelem már pálcát tört fölöttetek, az út pedig, amelyen jártok európai szemmel is zsákutca…
A hangom nem hallatszik el hozzájuk… Ők pedig nem látják mi vár rájuk. Fölösleges minden figyelmeztetés. Az emberi ostobaság és a liberális-szocialista embertelenség határtalan és lelketlen, lélektelen és esztelen.
***
A mi oldalunkon is sokkal több alázatra, önmérsékletre és szeretetre van szükség. A mi oldalunkon is vannak bajok, vannak rossz értelmezések, van önteltség, és van kontroll nélküli megnyilatkozás… Ne legyen! Mert a mi igazságunk és a mi jövőnk a mai magatartásunkban és hitünkben, alázatunkban és önmérséklő önkontrollunkban van. Az elbizakodottság és az önteltség nem csak bűn, de önmagában hordozza a bukást. Ha pedig mi elbukunk, elbukik ezer esztendő, annak minden értékével, hősével, áldozatával és örömével együtt. Nekünk maradjon meg az az egy köpenyünk, s az az egy hitünk, amelyet őseink hagytak ránk… akik nem voltak Hellerzázriveczek, azaz új jelzőként: köpönyegforgató, pénzéhes, ön- és hazaárulók…
Stoffán György
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
