Az Arcus Temporum „koncertjei hamis hangok hiányában mennyeiek voltak” – mondta Bősze Ádám zenetörténész, a fesztivál idei házigazdája a zárókoncerten. Augusztus 25–27. között a Pannonhalmi Főapátságban három napra zarándokká, úton lévő társakká váltak művészek, közönség és szerzetesek; a zenei, irodalmi, képzőművészeti, spirituális programokon közelebb kerültek önmagukhoz, egymáshoz és Istenhez.
A 19. Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztiválon Győri Noémi és Madaras Gergely zenei művészeti vezetők jóvoltából Haydn és Arvo Pärt zenéje „a lélek és az emberi közösség különleges mélystruktúráiba vezetett el bennünket, mélységekbe, miközben persze játékosságnak is akadt hely. Mindez pedig egyedülállóan magas szintű művészi előadásokban” – összegezte élményeit Dejcsics Konrád OSB, a fesztivál igazgatója. Hozzátette: „A zene és a többi művészeti ág egymásba hajlott, reflektált és inspirált, összevegyíthetetlenül és szétválaszthatatlanul egy művészi és gondolati történést létrehozva.”
Az idei fesztivál hívószava – ahogy a Pannonhalmi Főapátság teljes 2023-as évadának is – a zarándoklat volt. Ennek jegyében született meg az Arcus zenei programja. A koncertek címükben is – Hívás, Az elszakadás, Az út, Merengés/Szemlélés, Megérkezés – a zarándoklat egy-egy állomását szimbolizálták. Már a nyitókoncerten, augusztus 25-én megtapasztalhatta a közönség, milyen az, ha nemcsak fizikai értelemben zarándokolunk, hanem a lelkünk is útra kel.
A Hívás című koncerten az Arcus művészeti vezetőinek – Győri Noéminek és Madaras Gergelynek – fuvolapárbeszéde nyitotta a programot a Szent Márton-bazilikában, a kortárs észt zeneszerző, Arvo Pärt Estländler című művével.
A hangversenyen Pärt darabjai mellett Joseph Haydn művei szólaltak meg. A nyitókoncert további fellépői Rohmann Ditta (cselló), Fejérvári Zoltán (zongora), a Cythera európai kamarakórus, Zeke Mihály vezényletével, valamint a Magyarországon először fellépő cseh Talich kvartett voltak.
A fesztiválon a többszörös versenygyőztes francia klarinétos, Pierre Génisson; Bogányi Bence fagottművész; Szőke Zoltán, a Budapesti Fesztiválzenekar első kürtöse; Clara Dent-Bogányi osztrák oboaművész; az idén hatvanéves Liszt Ferenc Kamarazenekar és a pannonhalmi bazilika karnagya, Kiss Zsolt orgonaművész okozott felejthetetlen pillanatokat.
Az egyik legkülönlegesebb koncertet szombaton tartották. Az út címet viselő hangversenyen a Boldogasszony-kápolnából indultak és a bazilikába érkeztek meg a résztvevők; a Millenniumi-emlékmű alatt a Cythera európai kamarakórust hallgathatták meg. A sétálós koncertet Pärt altatója, a Kuss kuss kallike zárta, amelyről az észt zeneszerző így vallott: „Az altatódalok olyanok, mint az elveszett Paradicsom kis darabkái – egy kis vigasztalás, amely a mélység és a meghittség érzésével párosul. Ezt az altatódalt felnőtteknek és a mindannyiunkban élő gyermeknek írtam.”
Az Arcus másik zenei kuriózuma a hajnali koncert volt. A bazilika ónix ablakán át beszűrődő első napsugarakat csodálhatta a közönség a Merengés/Szemlélés című hangversenyen.
A teltházas koncertek mellett nagy érdeklődés kísérte Bősze Ádám előadását is. A zenetörténész az Esterházy-udvar egyházzenei életéről és Haydn szakrális kompozícióiról beszélt.
A koncerteket az irodalmi díszvendég, Barnás Ferenc felolvasása indította. Az írót Bazsányi Sándor esztéta kérdezte írói munkásságáról, életútjáról és arról, hogyan kötött ki a regényeknél. Egy utcazenész mindennapjairól szóló, Bagatell című regénye különleges felolvasószínházi előadáson elevenedett meg. Seress Zoltán Jászai Mari-díjas színész tolmácsolta az író szavait, miközben Győri Noémi, Rohmann Ditta és Pierre Génisson adott zenei aláfestést. Az előadásba a közönséget is bevonták, akik úgy érezhették, maguk is talán a furcsa figurák közé tartoznak, akikkel a regény főhőse nap mint nap találkozott.
A zenei és irodalmi mellett a képzőművészeti programok jelentették az Arcus harmadik pillérét. A fesztiválon egy különleges performatív alkotással a Képzőművészeti, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói mutatták meg, milyen mélységei és dimenziói vannak a zarándoklat fogalmának. „Fiatal művészek a Boldogasszony-kápolna védettségében kitették saját érzékenységüket a befogadókkal közös történésnek, ezzel megmutatták életkorukból, művészi gondolkodásukból és talán személyiségükből fakadó sebezhetőségüket. Boldognak mondhatja magát az a hely, amely megkapja a fiataloktól ezt a bizalmat” – írta a képzőművészeti élményről Dejcsics Konrád OSB.
Az Arcus Temporum fesztiválon nyílt meg Tompai Noémi kiállítása. A Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója több éve járja a Szent Jakab-zarándokutat, amelyről alkotásaival mesél. Ahogy az a tárlaton is kiderül, sokan kérdezik meg tőle, hogyan mert egyedül nekivágni az útnak. „Szégyenemre kezdetben arra a kérdésre, hogy egyedül járom-e az utat, igennel feleltem. Kicsit később viszont már így válaszoltam: Nem. Nem egyedül. Istennel.”
Az Isten zarándoknépeként járt út volt a témája Az egyház zarándoklásai beszélgetésnek. Várszegi Asztrik emeritus főapát, Kisnémet Fülöp bencés szerzetes és Dejcsics Konrád azt boncolgatták, miként verhetne gyökeret az Egyházban a Ferenc pápa által meghirdetett szinodális gondolkodás.
A Szentatya által meghirdetett szinodális út a találkozáson, az egymás meghallgatásán és az együtt járáson alapul. A szerzetesközösség az Arcuson is ennek jegyében ajánlott fel személyes alkalmakat, amelyeken az érkezők megmerítkezhettek az ezeréves hagyományokban, a bencés lelkiségben.
Dejcsics Konrád szerint: a fesztiválon, a művészekkel és a fesztivállátogatókkal folytatott beszélgetésekben újra meg újra visszatért, milyen különleges küldetése van az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválnak.
Egyre inkább kirajzolódik a magyar komolyzene-hallgató közönség számára az a nagyszerű ív, amely az elmúlt 19 év pannonhalmi művészeti fesztiváljaiból létre jött. „A 2023-as, tizenkilencedik alkalommal megrendezett fesztivál csodálatos fogadtatása a publikum részéről arra invitál minket, bencés szerzeteseket és a fesztivál szervezőit, hogy újult erővel és lelkesedéssel készüljünk a jubileumi, huszadik fesztiválra, amelyet a pannonhalmi szerzetestemplom felszentelésének 800. évében rendezhetünk meg.”
Az ünnep évében is a hazai és a nemzetközi művészvilág jeles képviselőit hívják meg az ősi falak közé a fesztivál három napjára, 2024. augusztus 23. és 25. között. A fesztiváligazgató elmondta, hogy elfogadta meghívásukat és irodalmi díszvendégként a jövő évi fesztiválra a Kossuth-díjas színész, író, költő és énekes, Röhrig Géza.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Hirling Bálint
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
