A Kortárs Magyar Galéria idei utolsó kiállítása Dunaszerdahely testvérvárosa, Zalaegerszeg, továbbá Zala vármegye legkiválóbb művészeinek alkotásaiból adott keresztmetszetet.
A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria nemcsak a felvidéki művészek kiállítótere, de az egyetemes magyarság alkotóinak is lehetőséget biztosít a megjelenésre, legyen szó az anyaországi vagy a határon túli magyar művészek jeles alkotásairól. Jelen esetben Zala vármegye kiváló művészeinek alkotásai vették birtokba a Vermes-villa falait.
A megnyitót Tóth László, a Zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem igazgatója foglalta keretbe, aki Bartók-darabokat adott elő zongorán, utána Iván Péter a galéria igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket.
A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Magyarországon az efféle megyei jellegű kiállításoknak nagy hagyománya van, az első ehhez hasonló közel száz éve valósult meg.
Én a magam részéről évtizedek óta figyelemmel kísérem az ilyen kiállításokat, és azt gondolom, hogy ezeknek fontos szerepe és létjogosultsága van, s a művészek is várják, igénylik és szívesen vesznek részt rajta”,
mondta Kostyál László, akitől azt is megtudhattuk, hogy
Zala vármegye művészeti téren ugyan nem tartozik a leggazdagabb magyarországi vármegyék közé, de az ott tevékenykedő jegyzett művészek nagyjából kétharmada elfogadta a felkérést erre a kiállításra. A Dunaszerdahelyen megnyitott tárlat egy vándorkiállítás, amelynek Zalaegerszeg és Nagykanizsa után harmadik állomása a Vermes-villa. Mivel nem tematikus kiállításról van szó, a művek stílusa és kisugárzása értelemszerűen heterogén.
Ez az anyag a kortárs magyar művészeti szcéna többi alkotásához hasonlítva a szélsőségek hiányáról ad tanúbizonyságot. Nem találkozhatunk olyan extravagáns megoldásokkal, művészeti megnyilvánulásokkal, mint jó eséllyel egy világváros művészei esetében, szögezte le Kostyál.
Ami számomra szembetűnő volt, hogy azokra a társadalmi és politikai problémákra, a világpolitikai helyzetre, a háborúra szinte nem is nagyon reflektálnak, legalábbis első ránézésre”,
mondta a kiállítás méltatója. Mindössze egy festmény foglalkozik direkt módon és néhány pedig áttételesen a témával.
Filozofikus módon azért megtalálhatók, észrevehetők a szorongó emóciók, amelyeket minden bizonnyal összefüggésbe lehet hozni a kortárs történésekkel és eseményekkel”.
A kiállítás anyagát háromtagú zsűri értékelte (dr. Kostyál Lászlón kívül Lehota János esztéta, Kondor János festőművész – L. G. megj.). A „régi motorosok” mellett sok olyan fiatal(abb) művész jelentkezett, aki eddig nem volt benne a megyei vérkeringésben, s ez mindig örömteli. A zsűrinek három díjat volt lehetősége kiosztani, s olyan művészeket díjaztunk, akik a fiatalabb generációhoz tartoznak. Nem azért, mintha az idősebbek nem érdemelték volna ezt meg, hanem úgy éreztük, hogy a fiatalok alkotásainak színvonala felzárkózott az ismertebb művészekéhez. A fődíjat Novák Kata triptichonja kapta, ami egy elgondolkoztató alkotás. Azt gondolom, hogy izgalmas kérdéseket vet föl, a folyamatosság és a töredezettség viszonyát is boncolja”,
ecsetelte a művészettörténész.
A másik két díjazott Agárdi Olivér (neki két alkotása is kiállításra került) és Bárdosi Katinka.
A tárlat egész december hónap folyamán látogatható. Iván Péter jövőre a Kortárs Magyar Galéria kuratóriuma nevében egy kiemelkedően színvonalas kiállítási tervet ígér. Már csak azért is, mert 2024-ben ünnepeljük a galéria alapításának 30. évfordulóját”,
tette hozzá az intézmény igazgatója.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
