A kínai oltóanyaggal szemben a hiányos adatok miatt kritikus a toxikológus. A mentőorvos arra is kitért, hogy a járványidőszak alatt erősödtek a függőségek.
A koronavírus-járvány megoldását az oltóanyag jelenti – fogalmazott Zacher Gábor toxikológus az Agora Szombathelyi Kulturális Központban tartott online előadásán. A mentőorvos a Szonda Ipsos kutatására hivatkozva azt mondta, jelenleg a felnőtt lakosság 46 százaléka nem oltatná magát. A hiányzó hivatalos információkra példaként az oltóanyagok hozzáférhető hivatalos leiratát említette.
A momentán rendelkezésre álló ötféle oltásból az AstraZeneca-, a Moderna-, a Pfizer/BioNTech-, valamint a Szputnyik-vakcinát bárkinek nyugodt szívvel javasolja, hiszen már – mint fogalmazott – nagyon sok mindent tudunk róluk.
A Sinopharmmal szemben azonban vannak fenntartásai a szakmának
– tett hozzá Zacher Gábor. „Azon egyszerű oknál fogva, hogy az ezzel az oltással kapcsolatos eredményeket nem közölték le a kínaiak.”
A Pfizer/BioNTech- és a Moderna-vakcina hivatalos leírta nagyon hasonló. Az AstraZeneca, amely más alapú oltóanyag, leírása sem tér el, bár ez azt írja, nem becsülhető meg a hatásossága az 50 évnél idősebb korosztályban – emlékeztetett a mentőorvos, aki szerint
a Szputnyikra sem kell negatívan tekinteni, „hiszen az oroszok is kiterítették a kártyáikat”,
még ha ez sokkal több krónikus betegség esetében kontraindikált. Mindezt azonban nem tartja gondnak Zacher Gábor, hiszen az egészséges, 60 évnél fiatalabb korosztály számára tökéletesen megfelelőnek tartja.
A kínai Sinopharm-vakcina esetében van egy olyan megfogalmazás, hogy nem ajánlott azon személyeknek, akiknél a krónikus betegség nincs megfelelően egyensúlyban, vagy a krónikus betegség akkut fellángolása történik, esetleg kórtörténetében túlérzékenység szerepel – mondta a toxikológus. „És ez egy nagy kosár.” Szerinte az, hogy például „nincs megfelelően egyensúlyban”, nagyon nem egzakt megfogalmazás, és ezért lehet megkérdőjelezni.
Zacher Gábor megjegyezte, egyik oltóanyagnál sem volt idő olyan vizsgálatok elvégzésére, hogy más gyógyszerekkel milyen kölcsönhatásban vannak. Erre később kapunk majd választ.
Erősödtek a függőségek
Zacher Gábor az online előadáson arról is beszélt, hogy a járványidőszak alatt több lett az alkoholbeteg és a gyógyszerfüggő Magyarországon, és még olyan függések is erősödtek, mint a közösségi oldalak használata, vagy a sorozatnézés.
Mint fogalmazott, a pandémiahelyzet kitörölhetetlen nyomokat hagy az életünkben. A tartós stresszhelyzet szorongáshoz vezet, ami pedig végül depressziót okozhat. Mindez pedig nagyon jelentősen igénybe veszi az ember – elsősorban – lelki, de a testi mivoltát is.
Zacher Gábor hangsúlyozta, senki sem foglalkozott a járványhelyzet mentális hatásaival. Az Egyesült Államokban 2019-ben még a felnőttek 43 százaléka mondta azt magáról, hogy mentálisan kiváló állapotban van, ez a szám 2020-ban 34 százalékra csökkent, köszönhetően a pandémiának. Ennek hatására
a feszültségoldó szerek piaca 10 százalékkal nőtt a tavalyi évben,
míg egy másik gyógyszercsoport, a hangulatjavító antidepresszánsok esetében 4 százalékos emelkedés volt tapasztalható.
A toxikológus emlékeztetett, az emelt adagok mellett pedig 8-10 hét alatt kialakulhat a gyógyszerfüggőség. De egy dohányos is többet szív stresszhelyzetben, tette hozzá. Bár Magyarországon nagyon minimálisan csökkent utóbbiak száma, még így is egészen elöl állunk az Unióban, az ötödikek vagyunk. A nagyobb gond, hogy a dohányosok közül körülbelül tízezer gyermek.
A járványhelyzet ugyanakkor az alkoholfogyasztásra is hatással volt, miközben 6-8 hét alatt szinte észrevétlenül bele lehet csúszni egy alkoholbetegségbe, jegyezte meg Zácher Gábor, példaként érzékeltetve, hogy
ha a Hévízi-tó 96 százalékos alkohol lenne, akkor azt Magyarország évente háromszor kiinná.
A szakember annak a veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi média használata a kábítószerekkel megegyező függést okozhat. Ismertette, a magyar lakosságban körülbelül 6 millióan használják a Facebookot, és legalább a felük ébredéskor először a telefonját nézi meg.
A 12 és 36 év közötti korosztály – egy felmérés szerint – pedig nulla százalékban bírná ki 24 óráig a mobilja nélkül.
A like-gyűjtés is okozhat függőséget, de az legalább akkora veszély, hogy kitárulkozunk, mindent megosztunk a közösségi oldalakon. „Míg a megkérdezett magyar lakosság 53 százaléka 2020-ban nem olvas. Soha nem olvas!”
Az evés is lehet kompenzálás – folytatta Zacher Gábor, aki szerint, ha nem lesz változás, akkor 2030-ra a tavalyi évhez képest körülbelül 100 millióval fog megemelkedni az elhízott fiataloknak a száma a világon.
A járványhelyzetnek köszönhetően egy függőségnél azonban javulást is tapasztalható, mégpedig a kábítószer-használatban, miután drágultak és nehezebb lett a hozzáférésük, csökkentve az alkalmi használók számát.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
