Zacher Gábor: az orrcsepp- és hashajtófüggőség más, mint a gyógyszerfüggőségek

Zacher Gábor: az orrcsepp- és hashajtófüggőség más, mint a gyógyszerfüggőségek

Számtalan szer- és gyógyszerfüggőséggel lehet ma már találkozni, amelyeknek meglepő okai lehetnek. Ezek mellett „doktor Gugli és doktor Cseti” veszélyéről és hasznáról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Sokan talán nem hallottak róla, de létezik orrcseppfüggőség. Ezzel kapcsolatban Zacher Gábor elmondta: ez alapvetően egy nagyon típusos férfibetegség, az érintettek 90 százaléka férfi.

„Ez a legdrámaibb férfibetegséggel, a férfi náthával kezdődik. Amikor is 36 óráig tulajdonképpen halálközeli élményeink vannak. Elalszunk és fölébredünk arra, hogy ki van száradva a szánk, a nyelvünk föl van tapadva a szájpadlásunkra, horkolunk, mint a torkon szúrt malac. Úgy érezzük, nem kapunk levegőt. Csöppentünk vagy fújunk az orrunkba, kitisztul, tudunk négy órát aludni. Elmúlik a nátha.

Az orrcseppfüggőség nem kémiai szerfüggőség, az magatartásfüggőség.

És persze tartós használat esetén – volt olyan beteg, aki két nap alatt eltolt egy üveggel – az orrnyálkahártya kiszárad, sebesedik, a szaglóhám is sérülhet” – emelte ki a toxikológus, sürgősségi orvos azzal kapcsolatban, hogy a tartós, túlzott használatnak milyen negatív következményei vannak.

Elmondása szerint elsősorban a pszichoterápia tud segíteni, vagy esetleg egy pulzoximéter, hogy az illető lássa, tényleg nem fullad meg, amikor nem használja ezt az orrcseppet, de a gyógyulás „nem egyszerű dolog”.

Létezik hashajtófüggőség is. Ennek akár a kényszeres fogyás is lehet az oka, de Zacher Gábor szerint inkább arról van szó, hogy ez egy olyan életműködésünket szabályozza, ami a mindennapi beszédünknek általában nem szokott a része lenni, ezért általában a gyógyszertár és a hashajtó a gyors válasz a szorulásokra. És ez is könnyen kialakulhat. Például ha egy illetővel történik valami negatív esemény, és mondjuk hasmenése lesz a munkahelyén, ami miatt kellemetlen helyzetbe kerül, akkor könnyen lehet, hogy nem fog többet ott elmenni a vécére, hanem inkább nem eszik, nem fogyaszt folyadékot.

Hírdetés

„Beindul egy patológiás folyamat, és majd a gyógyszertárban megveszi a hashajtót. Ezek nem receptköteles gyógyszerek, vagyis ha bemegyek a patikába és kérek 34 kiló hashajtót, legfeljebb a patikus azt mondja, hogy vigyázzon, de kiadja, ha kifizetem” – mondta a szakember, utalva arra, hogy a szégyenérzet hogyan járulhat hozzá az ilyen problémák kialakulásához, illetve hogy megoldásból kimaradhat a háziorvos is, ami azonban még rosszabb folyamatot indíthat el.

Felmerül mindezekkel kapcsolatban az öngyógyítás szokása, sőt az is, hogy egyre többen a tüneteikre nem a háziorvosuknál, hanem valamelyik mesterséges intelligenciának nevezett nyelvi modellnél kérdeznek rá.

„Doktor Gugli és doktor Cseti”

– sommázta Zacher Gábor, aki szerint a mesterséges intelligencia a klasszikus diagnózis fölállításában nagyon sokat tud segíteni, de önmagában véve az orvosi gondolkodást nem fogja tudni helyettesíteni.

„Segítséget ad, föl tud vetni esetleg ötleteket, megoldásokat, hiszen egy iszonyú nagy adathalmazból tud dolgozni, de abból nekem tudnom kell szelektálni. Szóval, ha mondjuk bedobok a Csetibe egy tünetsort, akkor ő abból nekem nagyon sokat tud segíteni. És például ma már a mesterséges intelligenciát a radiológiában is használják, vagy CT, MR és egyéb hasonló funkcionális vizsgálatok elemzésekor, hiszen az ő szeme nem fárad el, kevésbé csal. Úgyhogy itt a jövőben a mesterséges intelligenciának óriási szerepe lesz a medicinában, de ennek a visszásságait látjuk abban is, amikor a beteg már úgy jön be, hogy csak a receptet írjam föl neki” – mutatott rá az új technológia használatának két végletére a toxikológus, sürgősségi orvos, kiemelve: a mesterséges intelligencia használatához kell egyfajta természetes intelligencia.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »