XVI. Benedek pápa társadalmi tanításáról és ökológiai gondolkodásáról rendeztek konferenciát Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 22-én, melyen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius; Giampaolo Crepaldi, Trieszt emeritus érseke és Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora.
A tanácskozást az NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézet és a PPKE Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Pápa Kutatócsoport szervezte.
A NKE mint házigazda nevében Gyurcsík Iván rektori főtanácsadó köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, XVI. Benedek pápa az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára és a 2022-ben megrendezett Keresztények a pluralista demokráciában című konferenciára is küldött üzenetet a magyaroknak. Utóbbi lehetett az utolsó magyar vonatkozású megnyilatkozása. A pápa gondolatai a világiak számára is elérhetők, ezért is érdemes velük foglalkozni.
Kuminetz Géza rektor köszöntőjében kiemelte, sokan Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáját a Katolikus Egyház teremtésvédelmi magna chartájának tekintik. Ez a körlevél a teremtésvédelemből kiindulva fejti ki az Egyház társadalmi tanítását. Ugyanakkor nem Ferenc pápa foglalkozott a kérdéssel először, hiszen például XVI. Benedek pápa is arra ösztönözte a politikusokat, hogy vegyék komolyan a teremtésvédelem szempontjait. 2009-ben, a béke világnapjára küldött üzenetében írta, hogy
XVI. Benedek ezt a kérdéskört összekapcsolta a gazdaság és a hadviselés problémájával is. Emellett többször is emlékeztetett arra, hogy a világgazdaság strukturális hibáival is foglalkozni kell. A teológus pápa gondolkodásának középpontjában az igazságosság, a béke és a szeretet állt, de nagy figyelmet szentelt a szegénység, a migráció, a fegyverkezés és a nukleáris leszerelés kérdésének is.
„Amikor XVI. Benedek pápa 2009. június 29-én kiadta harmadik nagy enciklikáját Caritas in veritate címmel, eszünkbe jutott, hogy a kor egyik legnagyobb adakozója és szociális segítője, Joachim Meisner bíboros – akinek a neve a harmadik világban mindenütt ismert volt, ahol segélyre és támogatásra volt szükség – azt mondta:
– kezdte köszöntőjét Erdő Péter bíboros, prímás. Mert ha a szavunk távol van, méltán kérdezik meg a világ szegényei, hogy hol van a fedezete annak, amit mondotok, hol van a nyoma az életetekben annak, amit hirdettek. Ha viszont messzebbre ér a segítő kezünk, mint az evangéliumot hirdető szavunk, akkor olyanok leszünk, mint akármelyik NGO, akármelyik humanitárius szervezet, amelyik működik a világban.”
„E kettő szoros egységét hangsúlyozták már sokan abban a pillanatban, amikor XVI. Benedek pápa enciklikája megjelent” – folytatta a bíboros. Nem véletlen, hogy a szociális tanításában sokan éppen azt fedezték fel, hogy mind a kettőről szól: caritas in veritate, szeretet, segítő szeretet az igazságban. „Ezt a programot nem csak az enciklika tanulmányozásával igyekeztünk követni, hanem megpróbáltuk a saját működésünket is ezekhez igazítani” – emelte ki a főpásztor. Az enciklika beszél az ember és a természet igazságáról is. Ami később a teremtésvédelem formájában bőséggel kifejtésre került, az ebben az enciklikában már benne rejlik. Nem hátsó szándékok, hanem az ember és a természet valósága kell hogy vezessen bennünket, ha segíteni akarunk. Ugyanakkor az evangéliumnak is ez az üzenete, hiszen miért is akarunk mi segíteni? A végső igazságnak is jelen kell lennie, így tudunk igazán keresztény módra, a Bibliának megfelelően működni a caritas területén.
Jézus azt mondja a tanítványoknak, hogy arról ismernek meg benneteket, hogy szeretitek egymást. Tehát a közösségen belüli különleges, az anyagiakra és az emberi problémákra is kiterjedő szolidaritás hozzátartozik a keresztény küldetéshez.
„Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsában úgy határoztunk, hogy levonjuk ebből a strukturális következtetést – emelte ki Erdő Péter bíboros. Vagyis a Iustitia et Pax Bizottságokat helyettesítendő megalapítottuk a Caritas in Veritate Bizottságokat. Az európai bizottság élére olyan embert kerestünk, aki már bizonyította a szakértelmét és a jártasságát, és aki az Egyház tanítását ezen a területen teljes világossággal képviseli.” Ezt a feladatot Crepaldi érsek úr vállalta, megszervezve és elindítva a Caritas in Veritate Bizottság munkáját. „Köszönjük, hogy részt vesz a konferencián. Kívánok a mostani konferenciának sok sikert és elmélyülést abban a küldetésben, amit XVI. Benedek pápa szociális tanítása képvisel” – zárta beszédét Erdő Péter bíboros, prímás.
Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius köszöntőjében XVI. Benedek pápa enciklikájából idézett: „A szeretet az igazságban, amelyről Jézus Krisztus tanúságot tett földi életével, s mindenekelőtt halálával és feltámadásával, minden ember és az egész emberiség valódi fejlődésének legfőbb hajtóereje… A szeretet az igazságban – ez lesz Krisztusban Isten személyének arcképévé, meghívássá, hogy szeressük testvéreinket Isten tervének igazságában. Az igazság ugyanis ő maga (vö. Jn 14,6).” A fejlődés alapfeltétele tehát a szeretet, erre épül az igazság.
A természetes ökológia fogalmát Szent VI. Pál pápa vezette be. XVI. Benedek pápa humánökológiáról beszélt, mely rámutat: ahogyan az emberek bánnak egymással, az kihatással van arra is, miként bánnak a teremtett világgal.
Az Egyház ugyanakkor az emberi személyiség teljes fejlődéséről beszél, mely egy belső hivatást is jelent. Ennek a transzcendentális humanizmusban kell gyökereznie, mert csak így erősíthetjük a szolidaritás szellemét és segíthetjük elő a békét. Az ember élete Istenre irányul, a fejlődésének pedig a testvériségben kell gyökereznie.
A főelőadást Giampaolo Crepaldi, Trieszt emeritus érseke tartotta XVI. Benedek pápa ökológiai tanításáról. Mint elmondta, a szeretet és az igazság az előfeltétele az emberi életnek, a fejlődésnek. A környezet és annak védelme az utóbbi években került az érdeklődés homlokterébe. Az előadó szerint volt ebben némi erőszakosság is, e mellett az ideológia és a manipuláció is tetten érhető abban, ahogyan e témához napjainkban közelítenek. Azt is látjuk, hogy az éghajlatváltozás problémája szorosan kapcsolódik a teremtésvédelemhez, ugyanakkor e kérdésben a tudományos közösség is eltérő álláspontot képvisel. A környezeti összeomlás elkerülése érdekében sokan új életmódot, sőt, egy ellenőrző politikai rendszer létrehozását sürgetik. Már Nyugaton is akadnak olyanok, akik egy kínai modellről beszélnek. Ez a cél a digitalizációval és a mesterséges intelligencia segítségével akár meg is valósítható.
E nézet képviselői meg akarják szüntetni a lét hierarchiáját.
XVI. Benedek pápa szerint a befogadás megelőzi a cselekvést. E gondolat alapján a jogok feltételezik a kötelességet, a szociális etika az élet etikájától függ, a praxis feltételezi a tanítást, és a piac önmagában nem tudja előteremteni az emberi élet kiteljesedéséhez szükséges feltételeket. A valóság, a teremtés valami olyan, amit kaptunk. Csak ebből kiindulva tudunk a környezeti problémákhoz közelíteni.
Ha ez a felfogás elenyészik, akkor az ember vagy sérthetetlen tabuként tekint a természetre, vagy ki fogja zsákmányolni.
A Caritas in veritate enciklika kijelenti, hogy a teremtést Isten mindenkinek adta. Ez a javak egyetemes rendeltetésének az elvét jelenti. Az embernek felelősségteljesen kell a teremtett világhoz közelítenie, így kell hasznosítania vagy átalakítania. Nem arról van szó, hogy a teremtést szétosszuk.
A pápa enciklikája elítéli a fejlődés nélküli világ gondolatát. A kereszténység a logosz, és nem a mítosz vallása. Előbb volt a teremtő szellem, és csak ezt követően jött létre a világ. Az igazi fejlődéssel ellentétes, ha a természetet fontosabbnak tartjuk, mint az emberi személyt. Ez a felfogás egy új pogány vagy panteisztikus szemlélethez vezet.
Az ideológiai ökologizmus magában hordja az ökoterrorizmust is. A radikális aktivisták úgy tartják, hogy a népesség csökkenése megoldást hozhat a környezeti problémákra. Benedek pápa szerint azonban az emberiségnek a természet közreműködésével kell megtalálnia a szükséges tartalékokat. Ugyanakkor földünket olyan állapotban kell átadnunk a következő nemzedéknek, hogy ők is beteljesíthessék Isten tervét, ám ez nem jelenti azt, hogy nem lehet a világot átalakítani. Az Egyház is felelősséget visel a teremtésért, álláspontját pedig mindenkihez el kell juttatnia.
Utóbbira példa az abortusz vagy az eutanázia. Nem csak az a kérdés, hogy milyen földet hagyunk az utódainkra, hanem az is, hogy ők milyenek lesznek majd, hogyan élnek és gondolkodnak a minket követő generációk.
A nap további részében Federico Lombardi SJ videóüzenetét is megtekintették a jelenlévők. Aidan Nichols OP Logosz és kert című előadásában XVI. Benedek pápa ökoteológiájáról beszélt, Görföl Tibor teológus Joseph Ratzinger teremtésről megfogalmazott nézeteiről tartott előadást, míg Tahyné Kovács Ágnes jogi szempontból közelített a Caritas in veritate enciklikához. Karl Wallner OCist Hogyan ülteti át a „Missio Austria” XVI. Benedek pápa ökológiai aggályait a világmisszió támogatásába, Philipp Gabriel Renczes SJ pedig Környezettudatosság és a teremtés és bűnbeesés tana címmel tartott előadást. Mariano Barbato a tekintély problémájáról, Roberto Regoli XVI. Benedek pápa társadalmi tanításáról, míg Pietro Luca Azzaro Szent Ágostonnak a Joseph Ratzinger társadalmi és politikai gondolkodásában betöltött szerepéről beszélt.
Szerző: Baranyai Béla
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
