A nyugalmazott pápa a német Herder-Korrespondenz folyóiratnak elküldött levelében kiigazítja Michael Böhnke német teológus írását, mely „teljesen hamis csúsztatással” megvádolja őt. A katolikus egyház viszonya a zsidóság felé „nem misszió, hanem párbeszéd” – szögezi le XVI. Benedek a tekintélyes német katolikus folyóiratnak küldött levelében, mely szeptemberi számában a wuppertali Michael Böhnke teológus cikkét közölte, aki kritikus megjegyzéseket tesz a nyugalmazott pápa egy korábbi írását illetően, mely a zsidók és keresztények kapcsolatát érinti.
Michael Böhnke vádjai „groteszk balgaságok”, semmi köze ahhoz, amit írtam, visszautasítom!
„A zsidóság és a kereszténység – állítja a nyugalmazott pápa – más és más módon magyarázza a Szentírást”. „A keresztények szerint az Izraelnek tett ígéretek reménységet jelentenek az egyház számára, mely annak, aki tartja magát hozzá, egyáltalán nem vonja kétségbe a zsidó-keresztény párbeszéd alapjait”. A német teológusnak a cikkben megjelentetett vádjai „groteszk balgaságok, melyeknek semmi köze nincs ahhoz, amit érdemben szóltam, éppen ezért visszautasítom a cikkét, mint egy teljességgel hamis csúsztatást! – szögezi le eréllyel XVI. Benedek levele.
Ratzinger elhallgatja a szenvedést, amit a zsidóknak a keresztényektől kellett elszenvedni
Michael Böhnke wuppertali teológusnak a Herder-Korrespondenz folyóirat hasábjain megjelent cikke sajátos módon értelmezi a volt pápának a Communio folyóirat júliusi számában megjelent írását. Böhnke szerint a Ratzinger cikk a zsidóság problematikus értelmezését adja és elhallgatja mindazt a szenvedést, amit a zsidóknak a keresztényektől kellett elszenvedni.
A népek között egyedül a zsidók ismerték az „ismeretlen Istent”
XVI. Benedek helyreigazító válaszlevelében több más teológiai szempont kifejtése mellett a zsidók missziójának kényes témájával is foglalkozik, vagyis azzal a kérdéssel, hogy vajon az egyháznak minden zsidó számára hirdetnie kell-e Krisztus örömhírét. „Nincs tervbe véve a zsidók felé irányuló misszió és az nem is szükséges” – írja szó szerint a nyugalmazott pápa. Igaz, Krisztus a tanítványait az egész világba küldte, minden nép és minden kultúra felé. Éppen ezért küldetése egyetemes jellegű, egy kivétellel: nem terveztek missziót a zsidók felé és igazában nem is volt szükség erre, mert a népek között egyedül ők ismerték az „ismeretlen Istent”.
A párbeszédhez kell folyamodni, hogy erre a most felvetődött kérdésre válaszoljunk
„Izrael tekintetében – magyarázza XVI. Benedek írása – nem misszióról van szó, hanem dialógusról a názáreti Jézus értelmezése kérdésében: A zsidó nép számára, éppen a neki tett ígéretek jegyében, Jézus-e a várt Isten Fia, a Logosz és akire az egész világ tudattalanul várakozik? A párbeszédhez kell folyamodni, hogy erre a most felvetődött kérdésre válaszoljunk”. A helyreigazítást a KNA, a német katolikus hírügynökség hozza, mely a Herder-Korrespondenz folyóirat decemberi számában is megjelenik.
A nyugalmazott pápa elemző írása a „Nostra Aetate” 50 éves évfordulója kapcsán jelent meg
Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a nyugalmazott pápa írása a Communio folyóiratban egyfajta elemzésként jelent meg azon dokumentum kapcsán, melyet a zsidósággal párbeszédet folytató szentszéki bizottság 2015-ben közölt „Mert Isten adományai és a meghívás visszavonhatatlan (Róm 11,29). Megfontolások a katolikusok és zsidók kapcsolatát illető kérdésekről” címmel. A dokumentum a „Nostra Aetate” zsinati megnyilatkozás megjelenése 50 éves évfordulóján látott napvilágot és többek között Kurt Koch bíboros, a zsidósággal folytatott vallási kapcsolatok pápai bizottságának elnöke mutatta be. Ennek hatodik pontja a következőt állítja:
A keresztények tegyenek tanúságot a Jézus Krisztusba vetett hitükről a zsidók előtt is
„ Könnyű megérteni, hogy az úgynevezett „misszió a zsidókhoz” kérdés egy nagyon kényes téma és érzékenyen érinti a zsidókat, mert az ő szemükben az magának a zsidó népnek a létezését érinti. De a keresztények számára is egy érzékeny téma, mert ők alapvető jelentőségűnek tartják Jézus Krisztus egyetemes megváltói szerepét és az egyház velejáró egyetemes küldetését. Az egyháznak tehát másféleképpen kell értelmeznie a zsidók felé irányuló evangelizációt, akik hisznek az egyetlen Istenben, mint a többi vallás vagy más világnézet felé irányuló evangelizációját. Ez azt jelenti konkrétan, hogy a katolikus egyház nem vezet és nem bátorít semmiféle hivatalos missziót, mely különös módon a zsidók felé irányul. Miközben az egyház szilárd e tekintetben, hogy alapelv szerűen elutasítja a zsidó-missziót, a keresztények hivatása arra szól, hogy tanúságot tegyenek a Jézus Krisztusba vetett hitükről a zsidók előtt is; ezt alázattal és tapintattal tegyék, elismerve, hogy a zsidók Isten Szavának a hordozói és tartsák szem előtt a Shoah tragédiáját”.
Határozottan visszautasítja a személyét érintő visszaéléseket
XVI. Benedek lemondása óta visszavonultan él a vatikáni kertek Mater Ecclesiae nevű monostorában, ahol klauzúrás nővérek élnek és imádkoznak. Éppen ebben jelölte meg lemondásakor az ő feladatát: „mint nyugalmazott pápa imádkozom az egyházért”. Visszavonultan és visszafogottan él, imádkozik és dolgozik, névadója, Szent Benedek „Ora et labora” programja szerint. Vendégeket nem fogad, az egyház életének ügyeibe nem avatkozik bele. Ez a mostani szokatlan megszólalása a második ilyen határozott megnyilatkozás, egyúttal ékesszóló jele annak a kiváló szellemi képességnek, mellyel testi gyengesége mellett követi az egyház és a világ életét. Most is határozottan fellépett, amikor nevével és írásával visszaéltek. Ugyanez történt múlt év elején, amikor a Vatikáni Kommunikációs Titkárság volt elnöke egy fake news-szal meghamísította XVI. Benedek válaszlevelét. A nyugalmazott pápa akkor is nagyon határozottan szólt, kétszer is használva a „visszautasítom” kifejezést. Mint ismeretes, a Vatikáni Kommunikációs Titkárság volt prefektusa ennek hatására lemondani kényszerült, amit Ferenc pápa elfogadott.
Vaticanews
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
