Július 4-én reggel a Szentatya lelkipásztori látogatásra indult Olaszország legdélebbi szigetére, Lampedusára, ahová 2013-ban Ferenc pápa első apostoli útja vezetett. Célja az, hogy éreztesse az egyház közelségét az ott élőkkel, és köszönetet mondjon a tengeren érkező migránsok nagylelkű befogadásáért és segítéséért.
A lampedusai repülőtéren Alessandro Damiano, Agrigento metropolita érseke; Renato Schifani, Szicília régió elnöke; Salvatore Caccamo, Agrigento prefektusa; Filippo Mannino, Lampedusa polgármestere; valamint Giuseppe Pendolino, az Agrigentói Szabad Önkormányzati Társulás elnöke fogadta a Szentatyát, aki ezt követően gépkocsival a lampedusai temetőbe ment, ahol virágot helyezett el néhány migráns sírján.
Ezután felkereste az „Európa kapuja” emlékművet, ahol egy migráns családdal találkozott, majd a Favaloro mólóhoz ment, hogy megáldja azt az emléktáblát, amely arról szól, hogy a mólót Ferenc pápáról nevezik el, és köszönti a Vöröskereszt kíséretében jelen lévő migránsok egy csoportját.
Ezt követően a Salina városrészben található Arena sportpályára ment, ahol a polgármester köszöntötte a pápát, aki pedig válaszul rövid köszöntőbeszédet mondott.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes köszöntőbeszédét közreadjuk.
Tisztelt polgármester úr, köszönöm, köszönöm!
Tisztelt polgármester úr, érsek úr, a hatóság képviselői, kedves testvéreim!
Köszönöm polgármester úr köszöntő szavait, melyeket Lampedusa és Linosa önkormányzata nevében hozzám intézett, és köszönöm mindnyájatoknak a szívélyes fogadtatást!
Az, hogy a Favaloro mólót Ferenc pápáról neveztétek el, annak a kapcsolatnak a jele, amelyet elődöm közösségetekkel és migráns testvéreinkkel létrehozott: a pápa közel állt hozzátok ebben a számotokra oly sok erőfeszítést kívánó időszakban. Ma pedig
Nem azért jöttem, hogy beszédeket mondjak, hanem hogy ünnepeljem az eucharisztiát, Krisztus közöttünk való jelenlétének legfőbb jelét. Jézus gesztusa, mellyel megtöri a kenyeret, hogy önmagát adja, értelmet és erőt ad segítségnyújtó és másokkal osztozó mindennapi gesztusainknak. Igen, ez olyan hely, ahol inkább a tettek beszélnek, mint a szavak. Ahhoz pedig, hogy a tettek emberiek legyenek, szívre van szükségük.
Köszönöm!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
