December 1-jén, libanoni apostoli látogatásának második napján délelőtt a Szentatya felkereste az Annayában található Szent Maron-monostort, melynek kápolnájában Szent Charbel sírját őrzik. A pápa miután csendben imádkozott a sírnál és meghallgatta Mahfouz Hady apát üdvözlő szavait, beszédet intézett az egybegyűltekhez.
A záróáldás után meglátogatta a monostor múzeumát, mely történelmi emlékeket és ereklyéket őriz.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédét közzétesszük.
Kedves testvéreim!
Köszönetet mondok az általános elöljárónak szavaiért és a szívélyes fogadtatásért ebben a szép annayai monostorban. Egyszerű szépségével a természet is vonz bennünket, mely ezt a házat, az imádság helyét körülveszi.
Hálát adok Istennek, hogy zarándokként eljöhettem Szent Charbel sírjához. Elődeim is – különösen Szent VI. Pálra gondolok, aki boldoggá és szentté avatta – mindannyian nagyon szerettek volna ide eljönni.
Kedves barátaim, mit tanít nekünk ma Szent Charbel?
Így szeretném összefoglalni:
Mind olyan magatartások, amelyek szembemennek a világgal, ám éppen ezért vonzanak bennünket, mint a friss, tiszta víz a sivatag vándorát.
Bennünket, püspököket és felszentelt szolgálattevőket Szent Charbel főleg a hivatásunkból fakadó evangéliumi követelményekre figyelmeztet, de az ő radikális és alázatos következetessége minden keresztény számára üzenet.
Van egy további, döntő fontosságú szempont is: Szent Charbel sosem szűnt meg közbenjárni értünk a mennyei Atyánál, aki minden jónak és kegyelemnek forrása. Szent Charbelhez már földi életében sokan fordultak, hogy az Úrtól vigasztalást, bocsánatot, tanácsot kapjanak. Halála után mindez megsokszorozódott, s az irgalomnak mintegy áradó folyójává vált. Ezért is van az, hogy minden hónap 22-én zarándokok ezrei érkeznek ide különböző országokból, hogy imádságban töltsék itt a napot, és testben-lélekben felüdüljenek.
Testvéreim, ma
Az Egyház számára közösséget és egységet kérünk: kezdve a kis családegyházaktól, a plébániai és egyházmegyei közösségeken át az egyetemes Egyházig. Közösséget, egységet. A világ számára pedig békét kérünk. Különösen is kérjük a békét Libanon és az egész Levante számára. De jól tudjuk – a szentek is emlékeztetnek rá –, hogy nincs béke szívbeli megtérés nélkül. Segítsen hát bennünket Szent Charbel, hogy Istenhez térjünk, és kérjük mindnyájunk számára a megtérés ajándékát!
Kedves barátaim, annak a fénynek a jelképeként, amelyet Isten itt Szent Charbel által gyújtott, egy lámpást hoztam ajándékba. E lámpás átadásával Szent Charbel oltalmába ajánlom Libanont és népét, hogy mindig Krisztus világosságában járjon.
Köszönet Istennek Szent Charbel ajándékáért! Köszönet nektek, akik őrzitek emlékét! Járjatok az Úr világosságában!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
