December 2-án, libanoni apostoli látogatásának utolsó napján reggel a Szentatya a Bejrúttól 11 kilométerre fekvő Dzsal ed Dib városba utazott, hogy meglátogassa a Keresztes Ferences Nővérek Kongregációja által működtetett kórház dolgozóit és betegeit. A kongregáció általános elöljárónőjének, Marie Makhlouf anyának a köszöntése, egy beteg nő és egy beteg férfi tanúságtétele után mondta el beszédét.
Az alábbiakban közzétesszük XIV. Leó pápa De la Croix kórházban elhangzott beszédének magyar fordítását.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok! Szabáh al-khajr! [Jó napot kívánok!]
Köszönöm a meleg fogadtatást! Shukrán! [Köszönöm!]
Először is szeretettel köszöntelek benneteket, és biztosítlak arról, hogy szívemben hordozlak benneteket és imádkozom értetek. És köszönöm a szép himnuszt, amelyet énekeltetek! Köszönet a kórusnak és a zeneszerzőknek: ez a remény üzenete!
Ezt a kórházat a Boldog Jacques atya, Yaacoub atya [Boldog Abouna Yaacoub Al-Haddad] alapította, a tevékeny szeretet fáradhatatlan apostola, akinek megemlékezünk életszentségéről, mely különösen a legszegényebbek és a szenvedők iránti szeretetben mutatkozott meg.
Az általa alapított Keresztes Ferences Nővérek folytatják az ő művét, és nagyon értékes szolgálatot végeznek. Köszönöm, kedves nővérek, hogy örömmel és odaadással folytatjátok ezt a küldetést!
Hálás szívvel szeretném köszönteni a kórház személyzetét is. Szakszerű és gondoskodó jelenlétetek, a betegekről való gondoskodásotok Krisztus együttérző szeretetének kézzelfogható jele. Olyanok vagytok, mint az irgalmas szamaritánus, aki megáll a sebesült mellett, gondjaiba veszi, hogy enyhítse szenvedését és előmozdítsa gyógyulását.
Előfordulhat, hogy fáradtság vagy csüggedés vesz erőt rajtatok, különösen azok miatt a nem mindig kedvező körülmények miatt, amelyek között dolgoztok.
Ami ezen a helyen történik, mindannyiunk számára figyelmeztetés, a ti országotoknak, de az egész emberiségnek is: nem feledkezhetünk meg a legsebezhetőbbekről, nem képzelhetünk el olyan társadalmat, amely teljes sebességgel rohan, a jólét hamis mítoszaiba kapaszkodva, miközben szegénység és törékenység megannyi helyzetét figyelmen kívül hagyja. Különösen nekünk, keresztényeknek, akik az Úr Jézus Egyháza vagyunk, gondoskodnunk kell a szegényekről: maga az evangélium kéri tőlünk, és – ne feledjük –
Titeket, kedves beteg testvéreim, csak arra szeretnélek emlékeztetni, hogy mennyei Atyánk szívében vagytok. Ő tenyerén hordoz és szeretettel kísér benneteket.
Ma mindegyikteknek megismétli az Úr: szeretlek, fontos vagy nekem, gyermekem vagy! Ezt sose felejtsétek el!
Köszönöm mindnyájatoknak! Shukrán! Allah ma’akum [Köszönöm! Isten veletek!]
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
