Kína nélkülözhetetlen technológiával látja el Oroszországot, más országok pedig a szankciókat kijátszva közvetítik az orosz hadsereg számára fontos technológiákat. Peking mindezt teszi a nemzetközi szankciók és az exportellenőrzések megkerülésével. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője állítja: Oroszország rendelkezik elegendő és megfelelő technológiával ahhoz, hogy szavatolja a saját biztonságát, és befejezze az Ukrajnában folytatott különleges katonai műveletet – írja az amerikai Wall Street Journal a C4ADS nonprofit szervezet által számára átadott vámnyilvántartásokra hivatkozva.
Peking Mi-17-es szállítóhelikopterekhez is küld navigációs berendezéseket az oroszoknak
A Wall Street Journal (WSJ) szerint elsősorban a kettős felhasználású termékeket gyártó kínai vállalatok szállítanak az orosz hadsereg számára nélkülözhetetlen technológiai alkatrészeket. Így például az állami tulajdonban levő Poly Technologies (PolyTech) kínai vállalat tavaly augusztusban szállított Oroszországnak navigációs berendezéseket a Magyar Légierőnél is rendszeresített Mi-17-es katonai szállítóhelikopterekhez. De Peking időnként közbenső országokat is bevon a szent és sérthetetlen nemzetközi szankciók kijátszására.
A Szu-35-ös orosz vadászrepülőkhöz is kínai vállalat szállít alkatrészeket
Ugyancsak 2022 augusztusában a kínai Fujian Nanan Baofeng Electronic Co. cég egy üzbegisztáni állami tulajdonú védelmi cégen keresztül juttatott el az RB-531BE katonai járműre szerelhető, s az ellenség kommunikációs forgalmának megzavarására irányuló teleszkópos antennákat. De ez még mind semmi, mert tavaly októberben az AVIC International Holding Corp. kínai repülőgépgyártó vállalat a Szu-35-ös orosz vadászrepülőgépekhez 1,2 millió dollár értékű alkatrészt szállított le a nemzetközileg szankcionált Rostec állami tulajdonban levő, moszkvai székhelyű orosz óriáscég leányvállalatának, az AO Kret cégnek.
Kínai cég négy rotorral hajtott drónokkal is ellátja az orosz hadsereget
A fentebb említett C4ADS nonprofit szervezet segítségével a WSJ azt is kiderítette, hogy a pilóta nélküli légi járművek, kiváltképpen quadrocopterek fejlesztésére és gyártására szakosodott Da-Jiang Innovations and Technology Co. (rövidítve: DJI) kínai technológiai vállalat a nemzetközi szankciók bevezetése után a DJI gyártotta quadrocoptereket szállított Oroszországnak. Katonai szakértőkre hivatkozva az amerikai lap azt állítja, hogy ezeket a quadrocoptereket az orosz hadsereg az ukrán katonai erők felkutatására, helyzetük bemérésére használják, majd tüzérségi támadást indítanak ellenük.
A kínai drónok egy részét egy kínai kiskereskedő (sic!) szállítja le az oroszoknak, de eljutnak hozzájuk a DJI quadrocopterek a Perzsa-öböl menti Egyesült Arab Emírségek közvetítésével is. A kínai drónok közvetítésével kapcsolatos hírek tisztázására a WSJ megkereste az EAE washingtoni nagykövetséget, de az arab külképviselet még csak válaszra sem méltatta az amerikai lapot. A DJI kínai cég vezetősége a megkeresésre azt mondta: a vállalat ellenzi a drónok katonai alkalmazását, ezért 2022 áprilisában felfüggesztette működését Oroszországban. Azt viszont nem képes megakadályozni, hogy a felhasználók és szervezetek ilyen drónokat vásároljanak, majd továbbadják Oroszországnak vagy Ukrajnának.
Az oroszokhoz főleg a Kínában és Hongkongban átrakodott chipek jutnak el
Az orosz katonai gépezetnek égetően szüksége van az ukrán katonai egységeket és Ukrajna infrastruktúráját támadó fegyverek működtetéséhez használt chipekre, valamint a műholdas földrajzi helymeghatározást, a rádiókommunikációs, megfigyelő és navigációs rendszereket működtető elektronikus áramkörökre. Ezekre a chipekre és a kapcsolódó alkatrészekre az Egyesült Államok és szövetségesei először 2014-ben (a Krím félsziget orosz elfoglalása után) vezettek be exportkorlátozásokat. A nyugati országok hatóságai nemrégiben elhatározták, hogy megcélozzák a teljes ellátási láncot. Magyarán, ellenőrzik az Amerikában és harmadik országokban gyártott kettős felhasználású cikkek, például a chipek főleg Kínán és Hongkongon keresztüli átrakodását, amelyeket aztán Oroszországba szállítanak.
A múlt szerdán az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma közel kéttucat magánszemélyt és céget vett fel a szankciós listájára, akiket/amelyeket azzal vádolnak, hogy rajtuk keresztül zajlik fegyverek és egyéb áruk beszerzése az orosz állami védelmi cégek számára.
Az orosz és a kínai elnök az ukrajnai háború előtt megegyezett a kölcsönös segítségnyújtásról
A lap megemlíti, hogy közvetlenül az Ukrajna elleni orosz katonai támadás (2022. február 24.) előtt Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök az Egyesült Államok elleni küzdelem jegyében meghirdette a két ország közti „korlátlan” partnerséget.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a múlt hét végén érkezett volna hivatalos látogatásra Pekingbe, ám az Amerika területe felett ide-oda szálló és kémkedő kínai hőlégballon kiváltotta felháborodás miatt az utazást a Fehér Ház lemondta, és bizonytalan időre elhalasztotta. Pedig Blinken pekingi megbeszéléseinek egyik fontos pontja az Ukrajnába behatoló orosz hadseregnek eljuttatott kínai technológiai támogatás lett volna. (Blinken valószínűleg azt kívánta megértetni a pekingi vendéglátókkal, hogy Ukrajnát elláthatja fegyverzettel szinte a fél világ, de Oroszországot katonai célokra is alkalmazható technológiaival sem szabad segíteni – H. J.).
A Wall Street Journal fentebb szemlézett cikkére nem válaszolt az Orosz Külügy-, Védelmi és Gazdasági Minisztérium. Megszólalt viszont Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki kijelentette:
H. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
