Water Willy vérciki, de lehet, hogy jól járunk vele

Water Willy vérciki, de lehet, hogy jól járunk vele

Volt egy pöcs (pedagógus-önértékelési csoport), amelyen még csak mi tudtunk röhögni, most van egy másik – a jövő évi vizes világbajnokság kabalafigurájának neve –, amelyen az egész világ. De nem csak e baki miatt szánalmas a történet: Water Willy egy személyben megtestesíti a kisszerűséget, a „merjünk kicsik lenni” mentalitást, a trehányságot és az igénytelenséget. Lehet, hogy az öngóllal végül mégis jól járunk.

A marketingtankönyvek jó része megemlíti a Mitsubishi Pajerót, a Toyota MR2-t és a Chevrolet Novát mint a rossz névadás tipikus példáit. A magyarázat szerint utóbbi típus megbukott Latin-Amerikában, mert a neve különírva – no va – azt jelenti, hogy nem megy. Jól hangzik, de nem több városi legendánál. A Mitsubishivel és a Toyotával kapcsolatban azonban van valóságalapja a dolognak, még ha a hatalmas kudarcról szóló történetek nem is igazak. Az MR2 franciául kiejtve [em-er-dő], ami a merdeux szóra hasonlít, ez pedig a magyar „szaros” szónak felel meg; a pajero szót a spanyolban használják azokra, akik rendszeresen önkielégítést végeznek. A gyártóknak természetesen volt annyi eszük, hogy megvizsgálták, a típusnevek hogyan hangzanak az egyes piacokon, és ahol probléma lehetett volna egy elnevezéssel, ott változtattak: így lett a francia piacon az MR2 sportkocsiból MR, a spanyol nyelvű országokban pedig a Pajero terepjáróból Montero.

Az ilyen elővigyázatosság nélkülözhetetlen, ha valamit el akarunk adni. Márpedig a budapesti vizes világbajnokság arculati elemeinek – így a kabalának – is az a feladatuk, hogy eladják a rendezvényt, hogy minél több nézőt Magyarországra hozzanak. És erre jött egy tavirózsapár vagy vízililiompár, melynek egyik tagja a tündérrózsafélék angol nevének – water lily – elferdített változatát viseli, a másik pedig egy szexuális segédeszközét: Water Willy. Nyilván elenyésző azoknak a száma, akik néhány nappal ezelőtt tisztában voltak a kifejezés jelentésével, amelyet még az angol nyelvterületen sem mindenki ismer – csakhogy ma már minden információ fénysebességgel terjed. Azaz a kádban használatos műpénisz leoperálhatatlanul ránőtt a kabalára, amin aztán jókat derülhet a fél világ. Ennek megelőzéséhez rendkívül hosszadalmas, összetett nyomozómunkára lett volna szükség: szóközzel együtt tizenhárom karaktert kellett volna bepötyögni a keresőmezőbe. A willy és a meaning szót beírva első találatként kapjuk az Urban Dictionary oldalt, ahol az elsődleges meghatározás így szól: „Willy – A slang word for penis.” (Időközben a tervező és a Magyar Úszó Szövetség is elhatárolódott a névtől.)

Szó szerintAz infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, és bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”. Ajánljuk korábbi írásainkat.

Igaz, végső soron hálásak lehetünk „Vízi Vilinek”, hiszen a botrány hatására talán megváltoztatják a nevet – amely egyébként a pajzán jelentéstől függetlenül is vállalhatatlan. Nemcsak azért, mert fantáziátlan, hanem azért is, mert angolul van. Pedig egy nagy nemzetközi torna minden esetben az országimázs fejlesztésének lehetősége is, ilyenkor természetes módon előtérbe kerülnek az adott nemzetre jellemző motívumok, nevek. Ha végigtekintünk az elmúlt évtized vizes világbajnokságain, azt láthatjuk, hogy csak Ausztráliában találtak angol nevet a kabalának: a melbourne-i tornához a Penny, a rómaihoz a Diva, a sanghajihoz a Csing Csing, a barcelonaihoz a Xop, a kazanyihoz az Itil és az Alszu – és nem Alsu, mint több helyen tévesen megjelent – névre esett a választás. De vegyük a jóval jelentősebb eseménynek számító nyári olimpiákat, ott sem találunk a Water Lilly és Water Willy névhez hasonlót: sem a müncheni, sem a moszkvai, sem a szöuli, sem a pekingi, sem a riói játékok kabalája nem angol nevet visel. S a magyarhoz hasonlóan tizen-egynéhánymilliós görög nyelvet sem szégyellték az athéni rendezők: a 2004-es olimpia kabalája Athena és Fevosz volt.

Ezekkel szemben itt van a magyar rendezvényt hirdető Water Lilly és Water Willy. Jelképei annak a kultúrának, amelyben a boltnál menőbb a „shop”, a partinál a „party”, a márkánál a „brand”, a nyitvánál az „open”, a vezető pénzügyi elemzőnél a „senior financial analyst”, a külsősnél az „outsider”, a találkozónál és a megbeszélésnél a „meeting”, az értékesítésnél a „sales”, a radarkontrollnál pedig a halandzsa „radar controll”. Sokan mintha cikinek tartanák a magyar nyelvet. Ez a beteges mentalitás a kádári „merjünk kicsik lenni” gondolkodásban gyökerezik, de a kilencvenes években terjedt el igazán, és még mindig nagyon erősen jelen van – „mindegy, csak angolul legyen”. Egy nemzet saját nyelvéhez való viszonya remekül kifejezi az önbecsülését. A magyarság tényleg ezt tudja felmutatni egy jelentős nemzetközi tornára – és talán egy olimpiára – készülve?


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »