Vörös karácsonyok: szocialista vásárlási láz, világnézeti nevelés az óvodában, Mindszenty letartóztatása

A karácsonyi vásárlási láz nem csak a fogyasztói társadalomra jellemző, már a szocializmus idején is fel lehetett fedezni a jeleit. Sőt, a korabeli ideológia bátorította is a „fenyőünnepi” költekezést. Már ha volt mit venni – az ötvenes években az alapvető élelmiszerek mellett a fenyőfa is hiánycikknek számított, és később is előfordult, hogy az üzletekből elfogytak a trendi műszaki cikkek vagy játékok, netán az egyre kedveltebb déligyümölcsök. Az ünnep vallási tartalmát eközben igyekezett kiirtani a politika – írja a Magyar Nemzet.

A szocialista vásárlási láz

A köztudatban úgy él a karácsony előtti vásárlási láz, mint a kapitalizmus sajátossága, pedig ez már a szocializmus éveire is jellemző volt. A kommunista ideológusok kárhoztatták a nyugati fogyasztói társadalmakat, de közben a propaganda még bátorította is az embereket arra, hogy karácsony előtt vásároljanak.

Béke és szeretet

„Az irodalmi kezdeményezések mindig nagyon hatásosak az ünnepek előtt. Válogassunk ki néhány hangulatos történetet, mesét, verset. Olyan irodalmi műveket válasszunk, melyek alkalmasak a misztikum eloszlatására. Igyekezzünk a karácsonyt a béke és a szeretet ünnepének feltüntetni. A szülőket kérjük meg, hogy erősítsék az óvoda törekvését, neveljünk együtt. Beszéljünk velük az óvodában kezdődő világnézeti nevelés fontosságáról. A gyerekek készítsenek különböző fenyődíszeket. Díszítsük fel együtt a fenyőfát” – olvassuk az 1981-es nevelési tanácsadóban.

Emlékezetes karácsonyok

1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján letartóztatták Mindszenty József bíborost.

1949-ben a Sztálint dicsőítő hét rátelepedett a karácsonyi időszakra, gyakorlatilag átvette az ünnep helyét.

1952-ben megszűnt munkaszüneti nap lenni karácsony másnapja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a kétnapos ünnep fékezi a termelés lendületét.

1954-ben Nagy Imre miniszterelnöksége alatt karácsony másnapja ismét munkaszüneti nap lett.

1955-ben Rákosi Mátyás újból egynaposra szűkítette az ünnepet.

1956-ban, a forradalom leverése után először szentestére felfüggesztették az este tíztől hajnali négyig tartó kijárási tilalmat, „az éjféli misére való tekintettel”. Ebben az évben újra kétnapos lett az ünnep. Elvileg a karácsony kifejezés is visszatérhetett, de a fenyőünnep elnevezés a rendszerváltásig használatban maradt. Főleg az iskolák és egyéb intézmények hivatalos ünnepélyeit nevezték fenyőünnepnek.

1965: „A vallásos emberek ünnepeljék csak a názáreti Jézus születését, akit isten fiának tekintenek. Tiszteletben tartjuk meggyőződésüket. (…) Mi, kommunisták, nem vagyunk, és nem leszünk türelmetlenek a vallással és az egyházakkal szemben. (…), de mi magunk más szempontból ünnepeljük a karácsonyt” – írta Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára karácsonykor a Petőfi Népében, amit sokan az enyhülés jeleként értelmeztek.

1987-ben a Magyar Televízió először közvetítette egyenes adásban az éjféli misét a Mátyás-templomból.

(R. Kiss Kornélia – MN)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »