A következő generáció számára vonzóvá kell tennünk a családalapítást, és rajtunk múlik, hogy a demográfiai télből demográfiai tavaszt varázsolunk-e – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Bács-Kiskun vármegyei napilapnak adott keddi interjúban.
A Petőfi Népében megjelent, Bács-Kiskun vármegyei látogatását értékelő beszélgetésben a köztársasági elnök elmondta: a népességcsökkenés folyamata megfordítható, és nemcsak azért, mert Magyarország egy évtizedes tudatos építkezés eredményeképpen „családpárti fordulatot ért el a jóléti világban talán egyedülálló módon”, hanem azért is, amit Bács-Kiskun vármegyében tapasztalt, ahol „lépten-nyomon a családok erejével találkozott” – fogalmazott az államfő.
Tiszaalpáron egy ötgyermekes családot látogatott meg, hogy köszöntse őket legkisebb gyermekük születése alkalmából. Mint mondta: példájuk is bizonyíték, hogy a szűkösségben is lehet sokat adni. Ha a felelősségteljes nevelés, a tanulásra, munkára ösztönzés általános, a nehéz helyzetből is van kiút – mondta. De ott van Bácsszentgyörgy is, ahol tíz éven át nem született egyetlen gyermek sem, ma pedig tizenkét 18 év alatti van a faluban – tette hozzá.
A köztársasági elnök szerint Bács-Kiskun vármegye legkisebb települése is példa arra, hogy van remény arra, hogy a fiatalok újra mernek családot, nagycsaládot alapítani. Ez biztató perspektíva – fogalmazott.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: a határon túli magyar közösségek közül talán a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. Egy olyan országban élnek, ahol háború dúl, és ahol az elmúlt években jelentősen romlott a nemzeti kisebbségek jogainak helyzete – mondta.
Novák Katalin szerint azonban „most halványan felcsillant a remény”, mert mint kifejtette: az alkotmányossági, emberi jogi kérdésekben nagy jelentőséggel bíró Velencei Bizottság is világosan leírta ugyanis, hogy feladata van az ukrán vezetésnek a kisebbségi jogok, így a magyarság jogainak javítása tekintetében. A köztársasági elnök elmondta: „Ukrajna háborúban áll, az uniós tagság távoli kérdés”, de a Nyugat-Balkán csatlakozását gyorsítani kellene, ami Magyarország és Európa érdeke is – tette hozzá.
Bács-Kiskun vármegyében tett három napos látogatása kapcsán az államfő megállapította: „egy kicsit haza is jött”. Egyrészt azért, mert nagyszülei Ágasegyházán éltek és a nagyapja ott volt évtizedekig iskolaigazgató, nagymamája pedig tanítónő, másrészt mert édesanyja kecskeméti, édesapja pedig bajai születésű. „De nemcsak ezért éreztem otthon magamat Bács-Kiskunban, hanem az itt élők kedvességének és vendégszeretetének köszönhetően is” – tette hozzá.
Mint felidézte: „sűrű volt a program”. Prágából egyenesen a kecskeméti repülőtérre érkezett, este már a Katona József színházban élvezte Szente Vajk új darabját, másnap a kecskeméti városházára ment, majd az Univer-gyárat, a Katona József Gimnáziumot és a Kecskeméti Filmstúdiót látogatta meg, este Kiskunhalasra, onnan pedig Tiszaalpárra utazott. Harmadnap kosárlabda edzéssel kezdett Kecskeméten az Ivkovics-házaspár vezetésével, majd következett Kiskőrös, Baja és Bácsszentgyörgy.
Az egyre fokozódó déli nyomás és a határvédelem kapcsán elmondta: Bácsszentgyörgyön a határon szolgálatot teljesítőknél is járt, mert „a magyar családok biztonságban hajthatják álomra a fejüket, és ez azoknak is köszönhető, akik megvédik a magyar határt”.
Novák Katalin szerint a fizikai határvédelmi rendszer, amelyet a migrációs válságot követően épített ki Magyarország, egyértelmű üzenet: ide nem jöhet az, aki nem egyenes úton érkezik. Mint megjegyezte: ezt Bács-Kiskunban különösen értik, hiszen a magyar-szerb határ leghosszabb szakasza a vármegyéhez tartozik. Az itt élők testközelből tapasztalták meg a migrációs válságot, miközben sokan még most is kétségbe vonják annak létezését – mondta.
„Azért is tartottam határszemlét, hogy megköszönjem a határ védelmében szolgálatot teljesítők folyamatos embert próbáló és bátor helytállását, amellyel nemcsak Magyarország, de Európa biztonságát is védik” – fogalmazott.
Kiskunhalason részt vett 99 kadét fogadalomtételén, akiket „a honvédség programjában honvédelemre, hazaszeretetre, becsületre, bátorságra, tartásra, rendre nevelnek”. Ennek kapcsán megjegyezte: „jó látni, hogy egyre több a haza védelmére elhivatott fiatal”.
A változóban lévő nemi szerepekről, a nők társadalmi érvényesüléséről kifejtette: az, hogy Magyarországnak most először női köztársasági elnöke van, azt az üzenetet is hordozza, hogy a legmagasabb közjogi tisztség is nyitott a nők számára is.
Hangsúlyozta: azt szeretné, ha Magyarországon minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a család és a karrier között. A valódi döntési szabadság az, ha a lehető legkevesebb anyagi akadálya van annak, hogy a családot és a karriert együtt lehessen választani. Magyarország ebben sokat lépett előre, de nagyon sok még a teendő – tette hozzá Novák Katalin.
Mi, magyarok, ott vagyunk a világ szinte minden pontján: van, akit a kényszer, az országcsonkítás vagy a kommunista diktatúra üldözött el, van, akit az álmok vagy az elhivatottság vitt külföldre – fogalmazott a köztársasági elnök. Az, hogy mindenhol jelen vannak a magyarok a világban, erőforrás a magyarság számára. „Államfőként keresem a találkozást a diaszpórában élőkkel, hiszen honfitársaink sok jó ügyért tettek a világban” – fogalmazott.
Novák Katalin felidézte azt is, hogy idén két magyar Nobel-díjas nevét ismerhette meg a világ, és az emiatt érzett „büszkeségben az egész nemzet együtt lehet” – tette hozzá.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
