Kerekasztal-beszélgetést szervez a Második Reformkor Alapítvány a pártmentes önkormányzatiságról, a Jobbik és az LMP már elfogadta a meghívást – tudtuk meg a szervezet elnökétől. Szerinte a pártokat és a pártpolitikusokat ki kellene zárni a települések irányításából, mert az elmúlt harminc év azt bizonyította, hogy nem válnak az ott élők hasznára, ellentétben a helyi, civil vezetőkkel.
A volt pártpolitikussal először a jászberényi időközi önkormányzati választás eredményéről beszélgettünk.
Elsőként arra hívta fel a figyelmet Vona Gábor, hogy az önkormányzati választások jóslóereje országosan minden esetben korlátos. Úgy látja, külön kell értékelni a Jászberényben történteket és annak országos hatásait.
Jászberényben magas részvétel mellett, a leadott voksok több mint kétharmadát begyűjtő jobbikos Budai Lóránt győzött a vasárnapi az időközi polgármester-választáson. Erről itt írtunk:
A Jobbik volt elnöke szerint fontos Budai Lóránt személye.
„Budai Lóránt úgy tűnik, hogy az elmúlt években mint polgármester föl tudta építeni azt a klasszikus polgármesteri karaktert, ami egy regnáló városvezető számára szerintem nagyon erős pozíció. Ez pedig a mindenhol ott van, mindenkihez van egy jó szava, mindenki ismeri, mindenki kedveli, tehát
az a polgármesteri karakter, aki túl tud lépni a helyi pártpolitikai megosztottságokon”
– hívta fel a figyelmet Vona Gábor. Hozzáfűzte, hogy ha ez sikerül valakinek, akkor nagyon nehéz leváltani pozícióból.
Úgy látja, az emberek két év Covid és egy év háború után belefáradtak a viszályokba, márpedig a jászberényi képviselőtestületben az volt az elmúlt években, és szerinte ennek a viszálynak a felelőse inkább a Fidesz volt a jászberényiek fejében.
Az ellenzéki jelölt képviselte a békét, a nyugalmat, a csöndes munkát, a Fidesz a viszályt.
„A harmadik szempont szerintem az, hogy a Fidesz elkövetett egy óriási taktikai hibát azzal, hogy lényegében az előrehozott választást ebben a jelenlegi társadalmi hangulatban és az általam mondott két indok tudatában is bevállalta. Itt most szerintem a Fidesz házhoz ment a pofonért” – mondta a Második Reformkor Alapítvány elnöke.
A jászberényi időközi önkormányzati választáson a kormányoldal és az ellenzék is ugyanazt a módszert választotta: igénybe vettek vagy kreáltak egy civil szervezetet, és a jelöltjüket kvázi függetlenként, de természetesen pártháttérrel, -pénzzel, -aktivistákkal, -tudással egyebekkel tették ismertté. Ezek a civil szervezetek esetenként nem is akarnak helyben csinálni semmit, csak a választásokon töltik be szerepüket. A Második Reformkor Alapítvány nem így képzeli a pártmentes önkormányzatiságot – tette egyértelművé Vona Gábor.
„A tendencia nagyon jól kirajzolódik és jól érzékelhető. 2019 őszén, amikor ezt a javaslatot megfogalmazta az alapítványunk – egyébként ez volt az első törvényjavaslatunk –, a pártok reakciója a nullával volt egyenlő, a társadalmi reakció meg az volt, hogy ez nagyon szép, árvalányhajas idealizmus. Eljutottunk oda, hogy most már konkrét vitatéma. Ez valamit azért mutat arról, hogy hogyan ítélik meg az önkormányzati színtéren a pártok teljesítményét az emberek, és ez bőven túlmutat Jászberényen. És bőven túlmutat a jelenlegi krízishelyzeten, még azt sem mondanám, hogy ez most a magyar belpolitikával vagy a világ helyzetével kapcsolatos protesthangulat, én azt prognosztizálom, azt érzékelem, vagy a mi alapítványunk azt érzékeli, hogy a korong abba az irányba halad, amit a mi javaslatunk 2019-ben lefektetett” – mondta a szervezet elnöke.
A javaslat lényegét úgy fogalmazta meg, hogy a parlamenti választásokon induló országos pártokat válasszuk le a települési önkormányzatokról, és a települési önkormányzati választásokon kizárólag helyi civil szervezetek vagy helyi lakosok induljanak, és ők versengjenek a helyi közélet irányításáért, ők döntsék el a helyi vitákat.
„Nyilván teljesen elválasztani a különféle informális kapcsolódások vagy egybeesések miatt nem lehet, de lehetőleg
élesebben válasszuk el az önkormányzati politikát, a helyi közéleti politikát és az országos politikát”
– magyarázta.
Megszabnák, ki vehet részt a helyi választásokon, például
- nem vehet részt országos politikai pártok kampányában,
- őt magát sem támogathatják országos politikai pártok a saját kampányában.
Tudja, hogy ez szokatlan felvetés sokak számára, nagyon sok akadálya van, elfogadja, hogy vannak sebek, amelyekből ez a javaslat vérzik, de az imént említett tendencia miatt fontos, hogy ne onnan közelítsük meg a javaslatot, hogy miért nem lehet megvalósítani, hanem onnan, hogy lenne erre társadalmi igény, jobb lenne a helyi közélet, ha nem pártok, hanem helyi civilszervezetek kezébe adnánk.
A felvetésre, miszerint kistelepüléseken ez könnyebben kivitelezhető, de több tízezres városokban csak úgy, ha a pártokra támaszkodik a jelölt, hiszen náluk van a pénz, a tudás, az adat a sikeres kampányhoz, úgy válaszolt Vona Gábor, hogy az elején lehet, hogy így lenne, de ha a javaslat törvényre emelkedne – ami szerinte valószínűleg alaptörvény-módosítást igényelne –, akkor megerősödnének idővel a helyi szervezetek. Eddig vagy elnyomták őket a pártok, vagy úgy látták a civilek, hogy úgyis a pártok döntenek az önkormányzatokról.
„Nem egy csapásra fogja ez a javaslat megoldani a problémát, de kijelöl egy olyan mozgásteret, egy olyan koordinátarendszert, amiben azok a helyi erők, azok a helyi szerveződések, amelyek éreznek magukban ambíciót és kellően hitelesek arra, hogy a helyi közéletben megjelenjenek, meg fognak jelenni. Persze ehhez idő kell” – mondta Vona Gábor.
Ez világos választást követelne meg a szereplőktől, hogy melyik részén akar a közéletben szerepet vállalni, helyi szinten vagy az országos politikában. Lehet természetesen idővel váltani mindkét irányba, de legyen köztük éles határvonal – nyomatékosította.
„A globalizáció korában, ahol a lokális kezdeményezéseknek egyre nagyobb jelentőségük lesz, ahol a helyben hozott döntések akár életet menthetnek, konkrétan szó szerint is, ott igenis erősíteni kell ezt a fajta civil kurázsit,
hagyni kell, hogy a polgári kurázsi, a polgári önállóság, a polgári szervezőkészség megjelenjen. Ha ehhez kellő időt rendelünk, akkor ki fognak alakulni a nagyobb lélekszámú városokban is azok a hiteles helyi szervezetek, amelyek ezt a feladatot jól tudják elvégezni” – mondta.
Úgy látják, a legkisebb falutól egészen Budapestig működőképes lenne a javaslatuk, de csak a településeknél, a megyei önkormányzatiság kérdése őket magukat is megosztja.
„Abból a logikus kiindulási pontból merítjük a bátorságunkat vagy ezt a fajta következetességünket, hogy
attól még, hogy egy település kicsi vagy nagy, helyi problémákkal rendelkezik, és ezek nagyon sokszor ütköznek az országos pártpolitikai érdekkel”
– érvelt a javaslatuk mellett a Második Reformkor Alapítvány elnöke.
A végső indok az elmúlt harminc év tapasztalataiból szűrhető le Vona Gábor szerint: „Vegyük akár a legkisebb falut és mondjuk akár a legnagyobb várost.
- Nagyon nehéz érveket mondani amellett, hogy mit tettek hozzá a települések közéletéhez a pártok, nagyon nehéz pozitív dolgokat mondani erről.
- Arról, hogy mit vettek el a pártok a helyi közélettől, a helyi szervezetektől napestig tudnám sorolni a példákat.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
