Egyre erősödnek a tiltakozó hangok Brüsszelben az "európai életmód védelméért" felelős európai bizottsági tárca elnevezése miatt, sokan annak megváltoztatását szeretnék elérni.
A portfólióhoz tartozik a migráció ügye is, s számos európai parlamenti (EP-) képviselő, jogvédő szervezet és több tagállam szerint az elnevezés elfogadhatatlan, ugyanis szerintük szélsőjobboldali retorikát idéz, azt sugallva, hogy például a menedékkérők fenyegetést jelentenének a kontinens kultúrájára.
"Nem tetszik a gondolat, hogy az európai életmód ellentétes lenne a bevándorlással. A messziről érkezők befogadása része az európai életmódnak, amely az energiák és a tehetségek egyesítését, mások tiszteletét jelenti, függetlenül a bőrszíntől és a származástól" – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke az Euronews hírcsatornának.
Hozzátette, az elnevezés nem felel meg a tárcát megkapó, korábban a brüsszeli testület vezető szóvivőjeként dolgozó Margarítisz Szkínász értékrendjének.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a kérdéses portfólió alá számos területet besorolt a munkaerőpiactól, az oktatástól és a sporttól a migráción és a menedékjogon keresztül egészen a biztonsági unióig. A bevándorlás más kérdései, például a határellenőrzés azonban a belügyi biztoshoz tartoznak majd.
Az EP szociáldemokrata, liberális-centrista és zöld frakciója elfogadhatatlannak tartja az elnevezést, ezért levélben kívánják sürgetni annak megváltoztatását.
"Jobb javaslatot kell bemutatnia von der Leyennek, amikor jövő héten részt vesz az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletén" – közölte Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke.
David Sassoli EP-elnök megerősítette, hogy meghívta von der Leyent a jövő csütörtöki ülésre, mondván, "talán elsiettek bizonyos furcsa és bizarr megnevezéseket".
A francia kormány szóvivője pedig úgy vélekedett, hogy az elnevezés "kérdéseket vet fel", kiemelve, ő nem ezt választotta volna.
A megválasztott bizottsági elnök szóvivője arról számolt be, hogy alaposan tanulmányozni fogják a felhozott érveket, de nem várható "gyors döntés" az ügyben.
A májusi európai parlamenti választások nyomán megújítandó Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása szeptember végén kezdődik meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül pedig az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.
(MTI)
Euronews-összefoglaló a Juncker-bölcsességekről:
Az Európai Bizottság leköszönő elnöke nem ért egy azzal a móddal, ahogyan Ursula von der Leyent utódjának jelölték a posztra. Jean-Claude Juncker exkluzív interjút adott Brüsszelben az Euronews-nak.
Mint mondta, nem volt teljesen átlátható az az eljárás, amellyel Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének jelölték, és az Európai Parlament (EP) nem töltötte be abban a szerepét.
"Azt hangoztatták, hogy csak a csúcsjelöltek (Spitzenkandidaten) közül lehet valaki a Bizottság elnöke, de az EP végül elfogadta, hogy az Európai Tanács kijelölte a Bizottság elnökét és két alelnökét, pedig az nem a Tanács dolga."
Az európai életmód védelme
Jean-Claude Juncker azzal sem ért egyet, hogy a Bizottság leendő elnöke „az európai életmód védelméért felelős” biztost is szeretne. Ursula von der Leyen a görög Margaritísz Szkínásznak szánja ezt a posztot. Juncker szerint ez a megnevezés nem helyes.
"Nem szeretem azt a gondolatot, hogy az európai életmódot szembeállítják a migrációval. Elfogadni azokat, akik messziről jönnek, része az európai életmódnak” – mondta, hozzáfűzve, hogy a tárca elnevezését pontosítani kell.
Juncker számára az európai életmód azt jelenti, hogy tehetségeket és energiákat kapcsolunk össze, "miközben tiszteljük egymást, függetlenül a bőrszíntől és a származástól".
(Von der Leyen szerint a biztos feladata lenne közös nevezőt találni a migráció kérdésében, új bevándorlási és menedékjogi paktum, illetve a legális bevándorlás jogi kereteinek kidolgozásával.)
"A britek részmunkaidős európaiak"
A leköszönő bizottsági elnök nem tartja saját kudarcának, hogy a britek távozni akarnak az EU-ból. Emlékeztetett arra, hogy nem volt beleszólása a 2016-os népszavazásba.
"A britieknek több mint 40 év óta azt mondják, hogy bent vannak az unióban, de nem akartak osztozni azokban a politikákban, amelyekről közösen döntöttek. A britek kezdettől fogva csak fél szívvel voltak jelen, csak „részmunkaidős európaiak” voltak, nekünk viszont teljes munkaidős európaiakra van szükségünk.”
Juncker továbbra is úgy látja, hogy az utóbbi hetekben is tapasztalható politikai káosz ellenére az Egyesült Királyság el akarja hagyni az EU-t. Ez pedig a szigetországnak és az Európai Uniónak is rossz ("lose-lose situation").
Arról is beszélt, hogy hibának tartja, hogy a brexit ügyét népszavazásra bocsátották, és azt szerette volna, hogy a brit parlament fogadja el a kilépési megállapodást.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
