A német Ursula von der Leyennek a jövő héten egy európai parlamenti szavazást is meg kell nyernie ahhoz, hogy az uniós bizottság következő elnöke lehessen. Az uniós parlament tekintélye ugyanakkor nagyot sérült, amikor az állam- és kormányfők nem fogadták el a választási csúcsjelölteit. A jelöltnek most egy hete van rá, hogy maga mellé állítson rebellis képviselőket is.
Ursula von der Leyen már múlt héten megkezdte a brüsszeli buborék alapos körbejárását, e héten pedig folytatja az Európai Parlament frakcióinak megnyerésére tett kísérletét. A német politikus tegnap az európai Zöldekkel folytatott egyeztetéseket, holnap pedig a szociáldemokratákkal, illetve az Emmanuel Macron francia elnök pártjához köthető Újítsuk meg Európát képviselőcsoporttal találkozik. Saját pártcsaládját, az Európai Néppártot (EPP) már rögtön a jelölése után, múlt héten felkereste Strasbourgban.
Még az EPP-ben is akadnak olyan politikusok, akik nem nézik jó szemmel, hogy a kormány- és államfők egész egyszerűen lesöpörték az asztalról a bizottság elnöki székéért hónapokig kampányoló Manfred Webert, illetve az uniós parlament egészének akaratát. Míg Weber – pár, a csúcsjelölti rendszert sirató interjút leszámítva – már biztosította Von der Leyent a néppárt támogatásáról, a többi frakció esetében nem ennyire egyértelmű a helyzet. A választásokon megerősödött, ma a parlament negyedik legerősebb csoportját jelentő Zöldek például makacsul kitartanak az átláthatóság jelszava mellett, és németországi tagpártjuk sem lelkesedik a CDU-s, azaz kereszténydemokrata bizottsági elnökjelölt megválasztásáért.
– Egész egyszerűen nincs alapja annak, hogy rábólintsunk az EU-tanács vezetői csomagjára – írta a Twitter mikroblogon a pártcsalád választási csúcsjelöltje, a német Ska Keller. Folyosói hírek szerint eközben amennyiben Von der Leyen jó ajánlatot tesz, a Zöldeknek adva a környezetvédelmi biztosi posztot, mégis nyerhet magának szavazatokat a frakcióban.
A szociáldemokraták berkeiben is épp az SPD, a német tagpárt tiltakozik hevesen amiatt, hogy Von der Leyen nevét meglepetésszerűen húzták elő a tagállamok. A spanyol frakcióvezető, Iratxe García korábban hallani sem akart a csúcsjelölti rendszer felrúgásáról, de a minap már úgy nyilatkozott: a baloldal nem utasít el jelölteket anélkül, hogy meghallgatná őket. Hasonlóan vélekednek az Európai Konzervatívok és Reformerek parlamenti csoportban. Részükről a múlt héten azt mondták a Magyar Nemzetnek: a héten ők is találkoznak a német elnökjelölttel, és a tárgyalások eredményességének fényében döntenek a támogatásáról.
A Macron-féle liberálisok esetében szintén összetett a helyzet. Míg sosem támogatták a csúcsjelölti rendszert, a vezetői csomaggal kapcsolatban üdvözölték a nemek megfelelő eloszlását, illetve a belga liberális Charles Michel európai tanácsi elnöki jelölését. A román Dacian Ciolos, az Újítsuk meg Európát frakcióvezetője volt az egyetlen nem néppárti vezető, akivel Von der Leyen már a múlt héten egyeztetett Strasbourgban.
Az elkövetkező napokban interjúkra és felszólalásokra aligha számíthatunk az elnökjelölttől, miután elsősorban háttéralkukra van szüksége. Az Európai Parlament a jövő kedden szavaz Von der Leyenről. A politikusnak a 751 fős testületben legalább 376 támogató voksot kell kapnia. Mivel e kérdésben a képviselőket nem köti frakciófegyelem, sok múlik a rebelliseken, a csúcsjelölti rendszer felrúgása miatt tiltakozókon. A parlament jelenlegi baloldali elnöke, az olasz David Sassoli – akinek kinevezése szintén a vezetői csomag része – a múlt héten, a második választási fordulóban „mindössze” 345 szavazatot kapott, ami sokak szerint Von der Leyen esélyeit is rontja.
Judi Tamara (Brüsszel)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
