Az Európai Bizottság megválasztott új elnöke, a német Ursula von der Leyen átszervezné az EU végrehajtó hatalmának számító Európai Bizottság teljes rendszerét. Ez a gyakorlatban azt jelenté, hogy több jogot kapnának az EB bizottsági alelnökei.
A kulisszák mögött már „triumvirátus” emlegetnek, arra utalva, hogy von der Leyen majd együtt fog kormányozni a két másik alelnökkel: a szociáldemokrata Frans Timmermansszal és a liberális Margrethe Vestagerrel. Legalábbis így látja a helyzet állását a Politico.eu brüsszeli hírportál, amely nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva közölt írást a témában.
Von der Leyen jelenleg az egyes országok bizottsági alelnök-jelöltjeivel folytat tárgyalásokat. Az EB rendszerének megváltoztatását pedig – állítólag – úgy látja biztosítottnak, ha több és nagyobb hatásköröket ad az alelnököknek.
A jelenlegi hatásköri elosztásban az Európai Bizottság egy elnökkel és öt alelnökkel rendelkezik. Az alelnököknek széleskörű feladatköreik vannak, de csak kevés valódi hatalommal rendelkeznek,szerepük lényegében kimerül az uniós biztosok munkájának ellenőrzésében és megszervezésében. Az alelnökök ráadásul kénytelen szorosan együtt dolgozni az EB főtitkárságával – magyarul: nincsenek a tápláléklánc csúcsa közelében sem.
Hogy pontosan milyen változások hoz von der Leyen terve még nem tudni, ezért korai még készpénznek venni a Politico „triumvirátus” elméletét. Főleg azért, mert az EB új elnökének tiszteletben kell tartania a tagállamok által hozott megállapodás részleteit. Hogy kik kapnak és milyen formába több hatalmat, az attól függ, kik lesznek az EB új alelnökei.
A tagállamok júniusi rendkívüli uniós csúcstalálkozójukon úgy határoztak, hogy Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A Visegrádi Négyek némi francia segítséggel így megakadályozták Frans Timmermans diadalát, ami nagy eredménynek számított, ám Timmermans ettől még megtarthatja az EB „első alelnöki” pozícióját, és várhatóan a korábbi versenyjogi biztos, Vestager lesz a jobbkeze. Már, amennyiben a lapokat úgy osztják le, hogy nem az ő rovásukra jut majd több hatáskörhöz a másik három alelnök.
Főleg azért, mert a „gender-elven” túl az EB alelnökeinek kiválasztásánál figyelembe kellene venni a földrajzi elosztást is: például Közép-Kelet-Európának végre súlyának megfelelő pozíciókat kellene kapnia az újonnan felálló EB-ben – és ez az alelnöki posztok elosztására is érvényes.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
