Több mint négyszáz küldött vett részt az október 1. és 3. között megrendezett csúcstalálkozón Iquitosban, a perui Amazónia legnagyobb városában, ahol a víz mint alapvető emberi jog és közjó védelméről tárgyaltak.
Különböző közösségek és szervezetek, köztük őslakos népek, agrárközösségek, quilombók (volt rabszolgák alapította települések – a szerk.), társadalmi szervezetek, vallási vezetők és a civil társadalom képviselői gyűltek össze tíz országból és Peru tizennégy régiójából a „Mi vagyunk a víz, mi vagyunk az élet, mi vagyunk a remény” mottóval szervezett tanácskozásra. Az interkulturalitás és a szolidaritás légkörében zajló esemény középpontjában a vízhez való jog védelme állt, olyan fontos dokumentumokat hívva segítségül, mint a Querida Amazonia kezdetű apostoli buzdítás, a Laudato si’ enciklika és a Laudate Deum kezdetű apostoli budítás.
A nagy szimbolikus jelentőségű csúcstalálkozót az Iquitosi Apostoli Vikariátus vízvédelmi referatúrája szervezte, és kifejezte a helyi egyház elkötelezettségét Amazónia vizeinek védelme mellett.
A bányászat, az erdőirtás, a súlyosbodó környezetszennyezés is szóba került a rendezvényen, ahogy az őslakos népek és a vallási közösségek ellenálló és adaptációs képessége is. Rámutattak arra a paradoxonra, hogy az édesvízben gazdag Amazonas-térségben sok helyen ivóvízhiánytól szenved a lakosság.
„A kormányok a megsemmisítés politikáját folytatják” – mondta Carlos Castillo limai érsek. Szinte napról napra erősebb a tiltakozás – mutatott rá, illetve egy őslakos vezető tanúságtételét is megosztotta, aki a lakosság szisztematikus mérgezéséről beszél, amely az olajszennyezések következménye.
„Olyan sokan jöttek el, akik valamennyien megőrizni szeretnék ezt a biológiai rendszert, amely létfontosságú a bolygó számára, és reményüket, életüket, energiájukat ajánlották fel ennek a közjónak, Amazóniának a szolgálatára” – mondta Miguel Ángel Cadenas, Iquitos püspöke, a csúcstalálkozó főszervezője a közös záró szentmisén.
„Az Egyház meghallgatni akar. Meg kell hallgatnunk egymást, hogy a méltóságteljes élet elérésében tudjunk segíteni valamennyi embert” – hangsúlyozta.
A csúcstalálkozó során megrendítő tanúságtételek hangzottak el a folyók szennyezésének hatásairól. A résztvevők megerősítették, hogy a víz „szent ajándék”, és elkötelezték magukat annak védelme mellett, hogy megőrizzék az Amazonas-medence ökoszisztémái, valamint az ott élő emberek és más élőlények jólétét, biztosítsák fennmaradásukat.
A résztvevők között volt Pedro Barreto bíboros, Huancayo nyugalmazott érseke is, aki hangsúlyozta, hogy a Katolikus Egyház mindig is Isten teremtett világának védelmezője volt: „Tizenegy éve, hogy egy pán-amazóniai egyházi hálózat keretei között dolgozunk. Egyházi konferenciánk magába foglalja a kilenc amazóniai országot. Összefogva, együtt cselekszünk, nem csupán a szűkebb egyházi szférában, hanem párbeszédet folytatunk az üzleti és a szociális szektorral is.”
A csúcstalálkozó zárónyilatkozata elítéli azt a környezeti és társadalmi válságot, amely az életet és az egyensúlyt fenyegeti. Kiemeli az olyan problémákat, mint a bányászat, az olajkitermelés, a kábítószer-kereskedelem, az erőforrások kizsákmányolása, amelyek fokozzák a környezetszennyezést és súlyosbítják a klímaváltozást. A dokumentum rámutat arra is, hogy a kormányzati szinten tapasztalható közömbösség és a pusztító politikák tovább rontják a helyzetet, gyakran a szervezett bűnözéssel is összefonódva.
A záró szentmise végén a Puerto Maldonadói Apostoli Vikariátus elfogadta a javaslatot, hogy ők rendezzék meg a második amazóniai vízvédelmi csúcstalálkozót, amelynek időpontjáról később döntenek.
Forrás: Fides.org/Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma; Vatican News
Fotó: Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma
Videó: Vatican IHD
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
