Vitézy Dávid tisztázott egy-két dolgot Rákosrendező kapcsán

A MOHU közleménye szerint a főváros nem a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg Rákosrendezőt. Vitézy Dávid most egy Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy Budapest milyen összegből rendezné a vételár első felét.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője egy Facebook-posztban reagált a MOHU közleményére, melyben arról írtak, hogy a frakcióvezető korábban az Indexnek tett kijelentésével ellentétben a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg a főváros Rákosrendezőt.

A MOHU Budapest valóban fizetett a BKM-nek, összesen 39 milliárd forintot adtak a MOHU Budapest 50 százalékáért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárd forintot a BKM csak a közös tulajdonú MOHU Budapest fejlesztésére költhet – ezt az összeget letéti számlán kell tartani, másra nem lehet fordítani – közölték.

„Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy a főváros mit tud kifizetni a MOHU-tól származó bevételekből, és miből mire mennyit költhet” – írta vasárnap a közössségi oldalán Vitézy Dávid, emlékeztetve: a BKM-nek a szerződés aláírását követően 10 munkanapja van arra, hogy a vételár 25 százalékát, azaz 12,73 milliárd forintot kifizessen.

Az összeget pedig a Hulladékhasznosító Mű eladásából származó „szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki a BKM – ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja” – idézi szavait az Index.

Azzal kapcsolatban, miszerint a főváros jelenleg nem rendelkezik a második részlet kifizetéséhez szükséges pénzzel, úgy reagált, hogy a kifizetés még nem esedékes, mert ahhoz öt feltételnek teljesülnie kell, melyek „nem egyik napról a másikra fognak teljesülni”. Ezek röviden a következők:

Az építési jogszabályok módosítása;

Hogy „minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését”. A megváltoztatni kívánt törvényeket pedig a vevőnek kell összegyűjtenie.

Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés;

Az ingatlan teljes tehermentesítése, a perfeljegyzések törlése – „ez a fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel”;

Végül a telekalakítás, a vasúti területek felosztása.

Végül azt is megjegyezte: a harmadik, 20,38 milliárd forintos részlet kifizetése 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a kormány teljesítse a 800 millió eurós (324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A kormány többek között a vasúti pálya fejlesztését, annak befedését és metrófejlesztést is vállalt. „Tehát a főváros nemcsak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is” – fogalmazott.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »