Több mint harminc település kezdeményezte az idén, hogy átvállalhassa a Kliktől a helyi iskolák működtetési jogait, ám az érintettek több mint felének kérelmét elutasították – értesült lapunk. Mint kiderült, a feladatot csak szigorú feltételekkel lehet visszavenni az államtól; aki nem tudja bizonyítani, hogy van elég adóbevétele, arra nem bízzák rá az iskolákat, bármennyire szeretné.
Egyre-másra jelentették be az önkormányzatok az elmúlt pár hónapban, hogy gazdasági megfontolásból a mostani tanévtől visszavennék az államtól, vagy éppen átadnák az államnak a tulajdonukban lévő köznevelési intézmények működtetését. Ismeretes, az állami fenntartású iskolákat alapesetben a háromezer fő feletti lélekszámú településeken az önkormányzat, a létszámhatárt meg nem haladó településeken pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) üzemelteti. Ettől a fő szabálytól azonban el lehet térni, fontos azonban, hogy a működtetési, üzemeltetési költségekbe a feladatról lemondó önkormányzatoknak is be kell szállniuk.
Akik saját kézbe vennék a működtetést
A központilag megszabott hozzájárulás mértékével pedig nem mindenki elégedett: Pásztó például azért szerette volna visszavenni az érintett ingatlanok működtetését, mert évente 144 millió forintos hozzájárulást fizet, ám a feladatot a polgármester szerint saját erőből 30 millióval olcsóbban is el tudná végezni. Fertőd önkormányzata úgy számolt, éves szinten 11 millió forintot takaríthat meg, ha saját kézbe veszi a két alapfokú oktatási intézményének üzemeltetését, míg Bátaszék és Siklós önkormányzata körülbelül 30-35 millióval költ többet évente, mint amennyi saját bevallásuk szerint feltétlenül szükségesnek tartanának.
Lapunk megkeresésére a Klik közölte: 2015-ben a háromezres lélekszámot meg nem haladó települési önkormányzatoktól összesen 32 kérelem érkezett a működtetés átvállalására. – A 2012-ben engedélyezett 55 önkormányzatból 26 nyilatkozott úgy, hogy a továbbiakban is maga működtetné iskoláit, illetve 6 új igény is érkezett – írták. Szándékát azonban a kérelmezők többsége nem tudta beteljesíteni: a Kliktől úgy tudjuk, a 32-ből 13 önkormányzat kérelme kapott támogatást, míg 19 önkormányzat beadványát elutasították.
Mi alapján bírálják el a kérelmet?
Hogy mi alapján és ki bírálja el a kérelmeket, az már Rétvári Bence egyik képviselői válaszából derül ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MSZP-s Kiss Lászlónak írta meg, hogy a működtetés alóli felmentésről, annak átvállalásáról és a fizetendő hozzájárulás összegéről együttesen dönt az oktatásért, a helyi önkormányzatokért, illetve az államháztartásért felelős miniszter egy – a három tárca szakértőiből álló – tárcaközi bizottság javaslata alapján.
Az elbírálás minden esetben a települések gazdasági és jövedelemtermelő képességeitől függ, a miniszterek döntésének megváltoztatására pedig semmilyen jogszabály nem ad lehetőséget. Rétvári Bence hangsúlyozta: értékeléskor figyelembe veszik például, hogy az adott település igényelt-e rendkívüli támogatást és/vagy rendkívüli szociális támogatást, de nézik azt is, milyen a város vagy község adóerő-képessége. Ha az egy főre jutó adóerő-képesség 18 ezer forint alatti, vagy meghaladja ugyan, de a település igényelt rendkívüli támogatást az adott, vagy a megelőző évben, akkor a kérelmet automatikusan elutasítják – mutatott rá az államtitkár.
Ez a cikk megjelenik a Magyar Nemzetben 2015. 09. 19.-én.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
