Tatyana Sztanovaja orosz politikai elemző szerint az Ukrajna által végrehajtott látványos dróntámadások nem gyengítik, hanem éppen hogy erősítik Vlagyimir Putyin elszántságát az ukrajnai háború folytatására. A Carnegie Russia Eurasia Center vezető elemzője és az R.Politik kutatóintézet alapítója az Operation Spiderweb (Pókháló hadművelet) néven elhíresült június 1-jei ukrán akció kapcsán fejtette ki nem túl derűlátó álláspontját.
A támadás, amely orosz stratégiai bombázókat vett célba, sokak szerint bizonyítéka annak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek még vannak ütőkártyái. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy Ukrajna nemcsak katonailag, de politikailag is képes meglepetést okozni, különösen azután, hogy februárban az amerikai exelnök, Donald Trump durva hangnemű találkozón bírálta Zelenszkijt.
Sztanovaja azonban figyelmeztet: a nyugati értelmezés tévúton jár, ha azt feltételezi, hogy ezek a támadások Putyin engedékenységét vagy kompromisszumkészségét erősítik.
„Ezek a lépések nem a visszavonulás irányába terelik Oroszországot, hanem még inkább megszilárdítják a keményvonalas attitűdöket a Kremlben”
– írta a szakértő közösségi oldalán.
Márpedig Kijevnek vesznie kell…
Az elemző szerint Putyin úgy értelmezi az ilyen akciókat, mint a jelenlegi ukrán államforma és geopolitikai irányvonal elleni harc újabb igazolását.
„Minél erőteljesebb és merészebb Ukrajna, annál inkább megerősödik Putyin meggyőződése, hogy Kijevet le kell győzni
– bármi áron.”
A Nyugat meghosszabbított keze
A Kreml szemében Ukrajna nem önálló szereplő, hanem a Nyugat meghosszabbított keze, amelynek célja Oroszország meggyengítése. Ebből következik, hogy a háború nem pusztán két ország konfliktusa, hanem egy mélyebb civilizációs szembenállás része.
„Moszkva úgy látja, hogy a Nyugat – még a fegyverszállítások és pénzügyi támogatások ellenére is – valójában nem rendelkezik sem katonai, sem politikai elszántsággal ahhoz, hogy valóban megfordítsa a háború menetét”
– hangsúlyozta Sztanovaja.
Ursula von der Leyen lényegében ráerősített az orosz narratívára
Ez a meggyőződés még Ursula von der Leyen márciusi beszédében is visszaköszönt, amikor az Európai Bizottság elnöke nyíltan elismerte, hogy Európa katonai ipara nem tudja tartani a lépést az orosz hadiipari kapacitással. Szakértők szerint Oroszország jelenleg naponta 300 hosszú hatótávolságú rakétát gyárt – többet, mint amennyit bevet. A drónok terén is megelőzték Ukrajnát, részben Kína támogatásával.
Mindez oda vezet, hogy a Kreml megerősödve látja saját narratíváját, és a nyugati segítséget nem elrettentésként, hanem a háború folytatásának szándékaként értelmezi. Az orosz társadalomban pedig tovább erősödik az államközpontú, Nyugat-ellenes gondolkodás.
Megfontoltabbnak kellene lenni
Sztanovaja ugyanakkor nem állítja, hogy a Nyugatnak vissza kellene fognia Ukrajna támogatását. A védekezéshez való jog elvitathatatlan – figyelmeztet –, de a jelenlegi stratégia következményeit alaposabban kellene mérlegelni.
Putyin rendszere – a szakértő szerint – „most még elszántabb, hogy a háborút határozatlan ideig folytassa, és egyre inkább meg van győződve róla, hogy győzelemre áll”. A 2025-ös év túlélése már nem kérdés Oroszország számára – a kérdés inkább az, hogy meddig és milyen intenzitással képes folytatni a harcot.
A végkövetkeztetése különösen komor:
„Ha Ukrajna képes ütést mérni Oroszország sérülékeny pontjaira, de nem képes egyidejűleg megvédeni és megtartani saját területeit, akkor az akciók következményei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint ahogy azt most sokan gondolják.”
fogalmazott.
Körkép.sk, bne Intellinews
Nyitókép forrása: SITA/Source in the Ukrainian Security Service via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
