Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Egyébként a KSH idei első becslésében is stagnálás szerepelt, enyhe elmaradással.
2023-ban a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott szerint alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.
A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest – jegyezte meg a KSH.
A termelési oldalon az ipar, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza 2022 negyedik negyedévéhez képest.
Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az alacsony bázist. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,0 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,3 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátásban történt. Az információ, kommunikáció teljesítménye 5,0, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett.
A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5, a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott.
A GDP negyedik negyedévi volumenéhez pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal). Az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a GDP volumenét.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,0 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatások körében és a tartós termékeknél emelkedett, 0,9, illetve 1,5 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,6 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 3,8 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,8 százalékkal nagyobb lett. A végső fogyasztás 0,2 százalékkal gyarapodott.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 3,0 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A feldolgozóiparban és az ingatlanügyleteknél csökkent a fejlesztések volumene, míg a szállítás, raktározás területén stagnált. A bruttó felhalmozás 13,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
A belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 4,1 százalékkal kisebb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 809 milliárd forintos aktívum keletkezett.
Az import volumene 9,0 százalékkal, az exporté 4,7 százalékkal csökkent. A külkereskedelemi áruforgalomban a behozatal 10,4 százalékkal esett, a kivitel 6,6 százalékkal csökkent. A szolgáltatások exportja 3,0 százalékkal, míg importja 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A GDP nyers volumene változatlan maradt 2023 negyedik negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege és 0,1 százalékponttal a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás 4,2 százalékponttal mérsékelte azt.
A negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság teljesítménye 4,2, a szolgáltatásoké 1,5 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 1,6, az iparé pedig 1,9 százalékkal csökkent.
A háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,8, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,9 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 0,7 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében 2,0, illetve 2,3 százalékkal csökkent.
2023-ban a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene pedig 0,9 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett.
A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1,0 százalékponttal mérsékelte.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent. A végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7 százalékkal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.
A végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét – közöle a KSH.
(Címlapkép: Sándor Zoltán/Alfahír)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
