A világ legnagyobb fegyvergyártói 5,9 százalékos bevételnövekedést könyvelhettek el a fegyverek és szolgáltatások értékesítéséből az elmúlt évben, mivel a keresletet nem csupán az ukrajnai és gázai háborúk, hanem sok ország növekvő katonai kiadásai is táplálták. Ez áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentésében. Erről a TASR hírügynökség az AP és DPA ügynökségekre hivatkozva számol be.
A SIPRI szerint a 100 legnagyobb fegyvergyártó bevétele 2024-ben rekordösszegű, 679 milliárd dollárra (körülbelül 587 milliárd euró) nőtt. A nyereség nagy részét az európai és egyesült államokbeli székhelyű vállalatok realizálták, de a növekedés világszerte megfigyelhető volt, kivéve Ázsiát és Óceániát, ahol a kínai hadiipari problémák enyhe visszaeséshez vezettek.
Az Egyesült Államok uralja a piacot
Továbbra is az USA a piacvezető, mivel a top 100 vállalat közül 39 itt székel, és közülük 30 – beleértve a Lockheed Martin, Northrop Grumman és General Dynamics cégeket – nyereségnövekedést jelentett. Kombinált bevételük 3,8 százalékkal 334 milliárd dollárra (körülbelül 289 milliárd euró) emelkedett. A SIPRI ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a fejlesztést és a gyártást befolyásolják a jelentős amerikai programokkal kapcsolatos „széles körű késedelmek és költségtúllépések”.
Európa és Ukrajna szerepe
Az Európában székelő 26 vállalat közül 23 (Oroszországot kivéve) jelentett nyereségnövekedést. Összesített bevételük 13 százalékkal 151 milliárd dollárra (körülbelül 131 milliárd euró) emelkedett, amit az ukrajnai háborúval és az Oroszország felől érkező potenciális fenyegetéssel kapcsolatos kereslet váltott ki.
Négy német vállalat – a Rheinmetall (20. hely), a ThyssenKrupp (61. hely), a Hensoldt (62. hely) és a Diehl (67. hely) – 36 százalékos bevételnövekedést ért el, amely 14,9 milliárd dollárt (körülbelül 13 milliárd eurót) tett ki.
Az AP szerint figyelemre méltó nyereséget ért el a prágai székhelyű Czechoslovak Group holding, amelynek bevétele 193 százalékkal nőtt, részben a cseh kormány lőszerkezdeményezésének köszönhetően, amelynek célja tüzérségi lőszerek beszerzése Ukrajna számára. Az ukrán JSC Ukrainian Defense Industry vállalat is 41 százalékos növekedést ért el.
Az európai cégek új gyártási kapacitásokba fektetnek a növekvő kereslet kielégítésére. Jade Guiberteau Ricard, a SIPRI munkatársa azonban arra figyelmeztetett, hogy az anyagbeszerzés problémává válhat, és a Kína által bevezetett exportkorlátozások miatt a beszállítói láncok átszervezése potenciális kockázatot jelenthet egyes ásványi nyersanyagok esetében.
Oroszország és a Közel-Kelet
A SIPRI listáján szereplő két orosz vállalat, a Rostech és az United Shipbuilding Corporation a szankciók ellenére, amelyek alkatrészhiányt okoztak, 23 százalékos bevételnövekedést értek el a fegyvereladásból, amely együttvéve 31,2 milliárd dollár (körülbelül 27 milliárd euró) volt. A SIPRI szerint a belföldi kereslet elegendő volt a csökkenő fegyverexport kompenzálására, bár a szakképzett munkaerő hiánya problémát jelent.
A fegyverekből származó bevételek a Közel-Keleten is nőttek – a rangsorban szereplő három izraeli vállalat 16 százalékos növekedést mutatott, elérve a 16,2 milliárd dollárt (körülbelül 14 milliárd euró). Zubaida Karimova, a SIPRI kutatója szerint az izraeli katonai gázai műveletekkel kapcsolatos kritika láthatóan „elhanyagolható hatással volt az izraeli fegyverek iránti érdeklődésre”.
Kína és Ázsia
A SIPRI 1,2 százalékos csökkenést regisztrált a fegyvereladások bevételében Ázsiában és Óceániában, amely a listán szereplő nyolc kínai vállalat tízszázalékos nyereségcsökkenésének volt köszönhető. Ez azután történt, hogy a fegyverbeszerzésekkel kapcsolatos több korrupciós vád a fontos szerződések késleltetéséhez vagy törléséhez vezetett.
Teraz.sk
Nyitókép forrása: Shutterstock
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
