A globális kapitalizmus egyik leggyakrabban visszatérő kritikája, hogy a globális vállalatok különféle kiskapukat találva kibújnak a nyereségadó fizetése alól. Ebben gyakran a kormányok is aktív partnerként vesznek részt, mivel alacsony adókkal próbálják országukba édesgetni a befektetőket.
Ezt a stratégiát közgazdász körökben aláígérési versenynek nevezik, az eredménye pedig az, hogy a globális vállalatok egyre alacsonyabb nyereségadót fizetnek. Erről a témáról sokat tudnának mesélni Írországban, ám 2017-ben Orbán Viktor kormánya még az írországinál is alacsonyabb nyereségadót vezetett be Magyarországon.
A globális internetes gigászok megjelenése további adóproblémát eredményezett, ugyanis a Facebook, a Google és társaik megtalálták a módját annak, hogy ne ott fizessenek nyereségadót, ahonnan a bevételük származik, hanem ott, ahol alacsonyak az adókulcsok. Ez különösen sok feszültséget okozott az Egyesült Államok és Európa között, hiszen az említett internetes gigászok többsége amerikai. Mivel a nemzetközi adóegyeztetések rendszerint zsákutcába jutottak, több uniós tagállam is speciális digitális adót vetett ki, éppen az említett vállalatokat megcélozva. Donald Trump elnöksége idején ez amerikai büntetővámokhoz vezetett, melyek tovább mérgezték a transzatlanti gazdasági kapcsolatokat.
Sok évig tartó egy helyben topogás után Joe Biden választási győzelme a nemzetközi adótárgyalásokba is új életet lehelt. Az amerikai kormány egy mindenki számára elfogadható minimális nyereségadókulcsot javasol, és ez véget vetne az aláígérési versenynek. Némi egyeztetés után az amerikai javaslatot a hétvégén a nyugati világ hét legfontosabb gazdaságának pénzügyminiszterei is egyöntetűen támogatták, és ezzel új horizontokat nyitottak meg a nemzetközi adóharmonizáció terén.
A megegyezés két pillérre épül, az egyik kötelezően 15 százalékban határozná meg az egyes országok által kivetendő társasági nyereségadót. A második pillér a globális vállalatok ellen adna fegyvert a kormányok kezébe: azokban az országokban is adózniuk kellene a multiknak, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nem csak ott, ahol a központjuk működik. Ha első látásra nem is tűnik annak, ez hatalmas áttörés, amely alapjaiban változtathatja meg a nemzetközi adózási szabályokat. Ha sikerül elég országot megnyerni az ötletnek, akkor a globális vállalatok számára sokkal nehezebb lesz elkerülni a társasági nyereségadó fizetését. Ebből végső soron az átlagemberek profitálnak, hiszen a kormányok jelentős extra adóbevételhez jutnának, amire ma minden országnak égető szüksége van. A születendő globális megegyezésből jól jönne ki Szlovákia is, hiszen a helyi nyereségadó a meghatározott minimum felett van, és az ország profitálna a helyi tevékenység alapú adózásból.
A hétvége után sok gazdasági szakértő történelmi pillanatról beszélt, de érdemes észben tartani, hogy a globális adóreform még csak egy bekezdés formájában létezik egy kommünikében. A következő fontos megálló a G20-csoport találkozója lesz, a világ húsz legfontosabb gazdasága vezetőinek találkozója. Ebbe már Kína és India is beletartozik, és ha a G20 is kiáll a G7 által támogatott két alappillér mellett, akkor a részleteket az OECD által vezetett adózási tárgyalásokon lehet lefektetni: ebben márt több mint 100 ország vesz részt.
A csata még koránt sincs megnyerve, az alacsony nyereségadókat használó országok már jelezték, hogy nem adják fel olyan könnyen adóelőnyüket. De ez egy olyan csata, melyet érdemes megvívni, ugyanis több évtizedes adócsökkentés után végre van esély arra, hogy a globális vállalatok tisztességesebb adót fizessenek nem ritkán hatalmas nyereségükből.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
