Kiemelt ügynek, Magyarország egyik legnagyobb kihívásának nevezte a felszín alatti vizek védelmét a külügyminiszter kedden Budapesten, a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusán mondott köszöntőjében. Pósfai Mihály, az Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az intézmény első geológus vezetőjeként is kötelessége hangsúlyozni a felszín alatti vizek fontosságát. 75 országból mintegy kilencszáz kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezett Budapestre.
Orbán Anita a köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy az IAH (International Association of Hydrogeologists) 1976 után, ötven év elteltével tért vissza Magyarországra.
„A kongresszus nagyon fontos tudományos esemény, különösen a közelmúltbeli szélsőséges időjárási események fényében, amelyek arra emlékeztetik Európát, hogy azonnali lépéseket kell tennünk a kiszámítható jövő érdekében. A felszín alatti vizek különösen nagy kincsünk, hiszen ivóvizünk 95 százaléka onnan származik” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A politikus kitért arra, hogy meg kell védeni azokat a vizeket, amelyek rendelkezésre állnak, és pótolni kell, amelyet felhasználunk.
„Magyarországnak a víz megtartására, a felszín alatti vízforrások védelmére és feltöltésére, valamint a természetes vízvisszatartó rendszerek helyreállítására kell összpontosítania. Ennek érdekében fogadta el a kormány a fenntartható vízgazdálkodási cselekvési tervet. A Duna vízszintjének júliusi és augusztusi negatív rekordjának következményei megmutatták, mennyire sebezhetők társadalmaink, hiszen a vízhiány hatással van az ivóvízellátástól a mezőgazdaságig, az energiainfrastruktúrán át a logisztikai kihívásokon át egyéb gazdasági vonatkozásokig” – jelentette ki.
Emlékeztetett: nyáron a kormány szakértők, a civil társadalom, valamint az üzleti szektor bevonásával sikeresen kezelte a Duna rekordalacsony szintje miatt kialakult helyzetet, amely a paksi atomerőmű működését veszélyeztette, és megoldotta az energiafogyasztás szükséges csökkentését is.
„De a történtek megerősítik, hogy a vízbiztonságnak és az ország vízgazdálkodásának a legfontosabb kérdések között kell szerepelnie a kormány tevékenysége során” – tette hozzá.
Orbán Anita szólt arról, hogy Magyarország elkötelezett a hatodik globális fenntartható fejlődési cél támogatásában, amely biztosítja a tiszta vízhez való hozzáférést.
„A tudományos közösségnek jelentős szerepe van abban, hogy a döntéshozók figyelmét ráirányítja a víz fontosságára, és innovatív megoldásokat dolgoz ki világszerte. Magyarország nemzetközileg elismert szakértelemmel rendelkezik ezen a téren, és ez a kongresszus is utat nyithat a jövőbeli együttműködések előtt” – mondta Orbán Anita, aki reményét fejezte ki, hogy a kongresszus jó előkészítése lesz az ENSZ decemberi abu-dzabi vízügyi konferenciájának.
Felszólalásában Horváth Balázs vízügyi helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a felszín alatti vizek az egyik legértékesebb és egyben legkevésbé látható természeti erőforrások.
„A felszín alatti vizek tükrözik a teljes vízciklus összesített állapotát, csökkenésük nem csupán hidrogeológiai mutató, hatással van a mezőgazdaságra, az erdőkre, a biodiverzitásra. A felszín alatti és a felszíni vizeket ma már nem lehet külön kezelni a földhasználattól, a talajkezeléstől, az alkalmazkodástól az éghajlatváltozáshoz. A kialakult helyzetben a vizet a lehető leghosszabb ideig a talajban kell tartani, és hatékonyabban kell felhasználni. Javítani kell a talaj víztároló kapacitását, és helyre kell állítani az árterek és vizes élőhelyek természetes vízvisszatartási funkcióit” – fejtette ki Horváth Balázs.
Rámutatott, hogy most a vízhatékonyságba kell energiát fektetni, mert minden megtakarított vízegység csökkenti a természeti és felszín alatti nyomást. „Célunk, hogy a felszín alatti vizek feltöltődését gyakorlati és mérhető nemzeti programmá alakítsuk. Ehhez megbízható tudományos ismeretekre van szükség, minden lépést a helyi hidrogeológiai feltételekhez kell igazítani, és védeni kell a talajvíz minőségét és mennyiségét”.
Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az intézmény első geológus vezetőjeként is kötelessége hangsúlyozni a felszín alatti vizek fontosságát.
„Magyarország a nyolcvanas években vízgazdagnak tűnt, a geológia nagy kihívásai az olaj- és gázkutatásban, később a modern gazdaságok kritikus nyersanyagának megtalálásában rejlettek. Napjainkra azonban a víz elérhetősége, minősége és egyenetlen elosztása meghatározó tudományos és társadalmi kihívássá vált” – szögezte le.
Szólt arról, hogy a budapesti IAH-kongresszus a felszín alatti vizek védelme mellett az éghajlatváltozás, az aszályelőrejelzés, a városi parti rendszerek, a karsztvizek, a szennyezés, a geotermikus és ásványi vizek kérdésével is foglalkozik. Mint kiemelte, a magyar hidrogeológia szorosan kapcsolódik a nemzetközi kutatásokhoz.
A felszín alatti vizekkel foglalkozó kongresszus megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban köszöntőt mondott Darázs Lénárd, a szervező ELTE rektora és Szőcs Teodóra, az IAH elnöke. A rendezvényt videóüzenetben köszöntötte Abu Amani, az UNESCO Víztudományi Osztályának igazgatója.
A szeptember 18-ig tartó eseményre 75 országból mintegy kilencszáz kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezett.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
