Idén is tanévnyitó értekezlettel indult a közös munka a Hajdúdorogi Főegyházmegye területén működő oktatási intézmények vezetőinek és lelki vezetőinek. Augusztus 25-én a debreceni Szent Bazil Középiskola munkatársai látták vendégül a kollégákat.
Szervezeti és személyi megújulás az oktatási irodában
Czövek Éva oktatási megbízott tájékoztatta a résztvevőket a főbb változásokról. Mint említette, az iroda működése két nagy területre tagolódik: a gazdasági, valamint a tanügyi-szakmai csoportra. A gazdasági csoport már korábban kialakult, míg a tanügyi-szakmai struktúra ebben a tanévben válik teljessé. Az új szervezeti felépítésben a szakmai munkatársak szakterületek és konkrét intézmények szerint is felelősséget kapnak. A részletes felépítés ITT olvasható.
Az oktatási megbízott emellett ismertette az intézményhálózat aktuális létszámadatait is. A tanév kezdetén tíz óvodában 765 gyermek, hat általános iskolában 1764 tanuló, a gimnáziumi képzésben 661, a szakképzésben pedig 2034 tanuló kezdi meg tanulmányait. A szakképzésben a beiratkozás szeptember elejéig még folyamatos. Az intézményrendszert emellett két diákotthon, az Ágazati Képzőközpont és a Vizsgaközpont is kiegészíti. Úgy fogalmazott: az oktatási iroda bővülésével és az egyes szakterületekhez rendelt felelősökkel a fenntartó célja, hogy az intézmények vezetői egyértelmű kapcsolattartókat, nagyobb szakmai támogatást és hatékonyabb segítséget kapjanak a tanév során.
Megosztott társadalmi környezet – most a legfontosabb az összetartozás
A Szent Bazil Középiskola mint házigazda nevében Meskó Marianna intézményvezető büszkén mutatta be azt a sokrétű munkát, amellyel az iskola tanulói készültek a tanévnyitóra. Hiszen a vendégek fogadásában a különböző szakmák tanulói egyaránt részt vállaltak aznap. A pincér-, szakács- és cukrásztanulók finomságokkal és ebéddel készültek, a kozmetikus- és fodrásztanulók meglepetéssel várták a résztvevőket, míg a pénzügyi képzésben tanulók játékos programot kínáltak a szünetben. A feladatokba nemcsak a debreceni, hanem a nyíregyházi és kisvárdai intézmények tanulói is bekapcsolódtak, erősítve ezzel a „bazilos” összetartozást.
Meskó Marianna szerint ez a közösségi összefogás a mai megosztott társadalmi környezetben különösen nagy érték. Köszöntőjében arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a világ, a gyermekek, a körülmények és a lehetőségek folyamatosan változnak, az intézményeknek időről időre érdemes megvizsgálniuk saját működésüket. Szerinte fontos különbséget tenni a között, amit azért őrzünk meg, mert valódi érték, és amit csupán megszokásból csinálunk ugyanúgy – évek óta. Ennek felismerése szerinte komoly erőt adhat a közösségnek a változásokhoz való alkalmazkodásban. Végül egy „Örömkönyv” nevű kis ajándékkal is készültek a résztvevők számára. Ennek üzenete, hogy a tanév során érkező számtalan hatás és nehézség mellett érdemes megállni a jó dolgoknál, tudatosítani és megőrizni az örömteli pillanatokat. Ez a szemlélet segíthet abban, hogy a közösség ne csak a problémákra, hanem a sikerekre, az örömre és az egymásnak adott pozitív élményekre is figyeljen.
Összetettség, felelősség, katolikus küldetés
Seszták István főhelynök a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási rendszerének összetettségére, a fenntartói felelősségre, valamint a katolikus iskola küldetésére igyekezett felhívni a figyelmet. Az oktatási intézmények szakmai és gazdasági támogatásával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: az egyre változó jogszabályi környezet, különösen a közbeszerzési szabályok szigorodása miatt a hivatal megerősítette szakmai hátterét. Egyed Adrienn főállású munkatársként a gazdasági, pénzügyi és közbeszerzési döntésekben segíti a jövőben az intézményeket. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Hajdúdorogi Főegyházmegye a három görögkatolikus egyházmegye közül az egyik legjelentősebb oktatási szereplő. „Intézményeink számos településen működnek, így az oktatási rendszer nemcsak létszámában, hanem földrajzilag és intézménytípusait tekintve is rendkívül összetett” – mondta.
Emellett a felelősséget is hangsúlyozta, hiszen a májusi adatok szerint országosan 13.564 tanuló részesült görögkatolikus intézményi nevelésben-oktatásban, ebből 5594 fő a Hajdúdorogi Főegyházmegye intézményeiben. Közülük 635 fő SNI-s vagy BTMN-es, vagyis több mint 11%-uk sajátos odafigyelést igényel, míg 682 tanuló hátrányos helyzetű, ami 12% feletti arányt jelent. „Ez különösen nagy pedagógiai és fenntartói felelősséget jelent” – fogalmazott.
Szerinte a következő években nem elsősorban az infrastruktúra látványos bővítésének kell a középpontban állnia, hanem annak, hogy a meglévő intézményhálózat mélyítse a görögkatolikus egyház identitását és közösségét. A fenntartói szemlélet szerint a katolikus iskola legfontosabb feladata, hogy az evangéliumot ne pusztán tanítsa, hanem mindennapi életében meg is élje. Az iskola ezért nem csupán oktatási intézmény, hanem hitéleti és lelkipásztori tér is. A beszédben idézett szentszéki dokumentum alapján a keresztény hit akkor tud igazán meggyökerezni, ha a fiatalok hitből élő emberekkel és közösségekkel találkoznak. Ezért a katolikus iskola feladata olyan légkör kialakítása, amelyben a tanuló megtapasztalja az emberi méltóságot, a szabadságot és a szeretetet. Kiemelte, hogy a nehézségek, bizonytalanságok ellenére a Krisztusra tekintő közösségnek van reménye. Így a meglévő görögkatolikus oktatási rendszernek a jövőben még tudatosabban kell szolgálnia az Egyház identitását, közösségépítő szerepét és küldetését. Az iskola így nemcsak a gyermekek oktatásának helye, hanem az egyházi közösség megerősítésének egyik legfontosabb eszköze.
Isten szemével látni a világot: formáljuk látásmódunkat!
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita friss kijevi élményeiből kiindulva arra mutatott rá, hogy ugyanazt a valóságot az emberek egészen különböző módon láthatják, és ez nemcsak a háború megítélésére, hanem az élet minden területére igaz. Kijev felé ugyanis a vonaton egy ukrán, mintegy 35 éves önkéntes katonával beszélgetett, aki már a mozgósítás előtt belépett a hadseregbe, mert kötelességének érezte, hogy hazájáért, családjáért és gyermekéért harcoljon. A katona egészen másképpen látja a háborút, mint az, aki kívülről szemléli. Még a családja iránti szeretete sem tudja eltéríteni attól, hogy visszatérjen a frontra.
A metropolita szerint rajtunk is múlik, hogy milyennek látjuk a világot és a másik embert. Ezért különösen fontos a nevelés: az oktatás nem csupán ismeretek átadását jelenti, hanem a gyermekek látásmódjának, szemléletének formálását is. A keresztény nevelés egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalokat megtanítsa Isten szemével látni a világot. Ez azt jelenti, hogy a nehézségek, a sötétség és a reménytelenség mögött is képesek legyenek felismerni a jót, az áldást és a reményt.
Az idei tanév jelmondata
E gondolat összefoglalásaként választotta a tanév mottójául Jézus szavait: „Világítson a ti világosságotok.”
A világosság itt nem pusztán a látás képességét jelenti, hanem azt, hogy az ember maga is képes világosságot teremteni a gondolkodásában, a lelkében és a környezetében. A mottóhoz kapcsolódóan hangsúlyozta: „Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák tetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyben van.” Vagyis a keresztény embernek nemcsak beszélnie kell a világosságról, hanem életével és tetteivel is sugároznia azt. A görögkatolikus oktatási intézményeknek és magának a görögkatolikus egyháznak is az a feladata, hogy világossággá váljon a világ számára. Az iskolákban ezért nemcsak tudást kell átadni, hanem azt a meggyőződést is, hogy minden ember képes világosságot hordozni és továbbadni.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Szöveg: BSZI/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
